A Valencia sevillai vendégjátéka kapcsán még egy kicsit szkeptikusak voltunk, elvégre a gólnélküli döntetlen igencsak távol áll mindentől, amit a fociban ízlésnek lehet nevezni. A Barcelona most kárpótolt minket valamennyire, bár a rangadón látott játék sok tekintetben hasonlított az egy héttel korábbihoz. A Sevilla egy hét múlva javíthat és a dolgok jelenlegi állását figyelembe véve nem is lenne váratlan, ha diadalmaskodna a fővárosban. A Real Madrid most még megmenekült az igazi veréstől, de előbb-utóbb kijár neki egy megalázó kudarcélmény. A pofon következményeként nyélbe is ütetett az első téli igazolás. Huntelaar posztjára tekintettel nem fogalmazunk meg elvárásokat, mivel esetében egyedül a lőtt gólok száma lehet mérvadó. Persze  itt nem feltétlenül a Sporting és a Málaga ellen elért találatok számítanak majd. A holland kontingens bővülésével még nem ért végett a bevásárlás, de az érkező játékosok száma és minősége az átigazolási szezonig hátralévő időszak kudarcainak függvényében még változhat. Luis Fabiano és Negredo fej-fej mellett állnak a kanadai táblázat andalúz változatában, ahol a találatok mellett a szerzett lapok száma is fontos szerepet kap. Esett 33 gól, a Valencia és a Villarreal egyaránt nyert, viszont az Osasuna győzelmi szériája megszakadt. Tovább után részletek:

A tizenhatodik fordulóból kicsit részletesebben foglalkozunk a református rangadóval, illetve kétszer említjük meg Tóth Csabát, de reméljük, hogy utoljára. A Celtic hét ponttal vezet, László Csabiék ugyanilyen távolságra jöttek föl a Rangers mögé, a Hamilton pedig elmozdult a kieső helyről a St Mirren kárára. A vasárnapi NST-Magyar Rádió meccsen pont annyi gól született, mint a szombaton megfutott SPL kanyarban. Jövőhéten stadionképek, most videó és a hét legjobbja, katt továbbra!

Nem mintha megingott volna a hitünk az angol bajnoksággal szemben, de azért féltünk egy picit, hogy a múlt heti borzalmaknak lesz következménye most is. Szerencsére nem így történt. Igaz, a szombat most is hagyott kívánni valót maga után, de vasárnap azt kaptuk, amit vártunk. A United kezdi komolyan venni a triplázást, a Spurs és a Newcastle újra nem találja a ritmust, a Chelsea egy erősebb hullámvölgyben van, az Arsenal képes három perc alatt rangadót nyerni, a Pool élre ugrott, de nem úgy ahogy szeretett volna, a kiesőjelöltek tábora meg kezd tisztán kirajzolódni. Ne habozz, inkább lapozz.

Úgy alakult a forduló, mintha Mourinho rendelte volna meg az eseményeket: hat ponttal meglépett az Inter, köszönhetően a Milan palermói pofára esésének, ezzel Ancelottiék átengedték a második helyet a Regginát igen eltángáló Juventusnak. Kicsit szétrázódott az élmezőny is, de nem annyira, mint azt néhány eredményből gondolnánk, mert a második helytől lefelé mindenki kikapott, vagy sovány döntetlent játszott az első 10 helyezett közül. A Roma zsinórban háromnál tart (+ Csefere), és már masszívan a középmezőny tagja, a Fiorentina pedig hiába hatodik veresége ellenére, képtelen kiegyensúlyozottan teljesíteni. Az Inter zsinórban két meccset nyert meg két eltört lövéssel, ami figyelmeztető lehet mindenkinek, aki nem számít rá, hogy az Inter játékosai szándékosan eltörik a labdákat.

Megígértük, küldjük a nótát. Élő közvetítéssel jelentkezünk a manchesteri derbiről. A szerkesztőséget megfeleztük, így hármasban izguljuk végig a várhatóan parázs összecsapást. Lássuk bevezetésül, ki és mit vár a vasárnapi ebéd után.
heinrich: igazából semmit!
donnelly: még nem láttam a kezdőcsapatokat, de ahogyan az a táblán is kirajzolódott, tipikus kétesélyes mérkőzés.
pöte: tudathasadás, mert persze C'mon Citeh!, de a tippverseny miatt jó lenne a vendégsiker.

Előzetesen csak annyit, Robinhót testületileg fikázni fogjuk, Ireland az Isten, és tiszteljük a MU-t.

Hihetetlen gyenge előjáték után a La Liga második komolyabb összecsapása következik. A Sevilla próbálkozhat felülmúlni az előző heti teljesítményét. Unai Emery után Guardiola is kipróbálhatja, hogy milyen edzőként egy felsőházi rangadón dirigálni a csapatot. Persze előfordulhat, hogy a barcelona rögtön az első támadásából betalál, ennek következményeként a két csapat játékosainak hozzáállásában lényeges különbség adódik. Az edző onnantól kezdve csak a kamerák kedvéért ugrándozik, mert a futball nem az a sport, ahol bizonyos szint fölött ez lényegesen számítana. A Real Madrid kapaszkodik, valamint morális megújuláson esik át éppen. Egyfajta lelki megtisztulásként esélylatolgatások és a fogadkozások nélkül tengetik mindennapjaikat a címvédő játékosai. Alázat és szerénység áll a középpontban: ezek nélkül nagyon nehéz lesz a hétvége számukra. A Villarreal esetében is önvizsgálatra lenne szüksége, mert az előző heti pofont már nehéz magyarázni. Esni fog 24 gól, de Vadócz Krisztián most nem talál be.

Lássuk, kinek milyen téttel bír a 14. forduló: az Inter egyrészt érthető okokból megőrizné helyét a tabellán (mert ott jó), másrészt megmutatná a Napolinak, hogy ki az úr a háznál, a vendégek viszont kapaszkodnak. A Juventus csodálatos 1-0-ra készül a Reggina ellen, a calabriaiak szeretnének zsinórban hármat legalább veretlenül. A Milan a héten erőt már mutatott, most játékot kellene Palermóban, a hazaiak még nem törődtek bele idei középmezőnyös szereplésükbe. A Roma kidugta a fejét a gödörből, már határozottan látszik is, a Fiorentina ellen legalább derékig kikecmereghetnek, a lilák mellett viszont hárman is elsüvíthetnek egy vereség esetén (ketten meg is teszik), közben meg már a BL is lefőtt. A Lazio szándékai komolyságát bizonyíthatja a Bergamóban szilaj csődörré változó Atalanta ellen, a Sampdoria pedig végleg lerázatja magáról a kénköves idénykezdet helyezésekben is megmutatkozó terhét.

Erősen pozitívan zárta Anglia ezt a európai kupahetet is. A BL-ben egyedül a Chelseanek maradt izgulni valója, az UEFA kupában hárman is a csoport élén trónolnak, de a Pompey-nak sem kell szégyenkeznie a csütörtöki produkciója miatt. Pihenésre nincs sok idő. Szombaton a pihent csapatok meccsei vezetik elő a vasárnapi rangadókat. A manchesteri derbire és az Chelsea-Arsenal kombóra nagy valószínűséggel nem csak a PL hívei lesznek kiváncsiak, és a Boro-Newcastle, a Tottenham-Everton vagy az újoncok találkozója is igazi csemegének ígérkezik. Tovább után esélylatolgatás a szezon egyik legjobban várt fordulójáról, egy katanaccsó szerelmesének tippjeivel fűszerezve.

Búcsúzott a Kolozsvár, otthon kapott ki Mourinho, lesz görög csapat a tizenhat között. Még kieshet a Chelsea és a Roma (de nem fognak), míg az Inter-Barcelona-Sporting-Atletico-Liverpool ötös már biztos továbbjutó. A helyezések a C-csoportban teljesen le vannak osztva, a többi négyes nem lesz teljesen érdektelen a következő körben sem. Nyolc meccsen huszonhét gól nem rossz teljesítmény, csak a Bázel, a Márszely és az Inter maradt gólképtelen. Ezt egy kicsit bővebben is elmagyarázzuk a túloldalon.

El Indio d'Artagnan földjére látogat, Kolozsvárott Róma kapuja lesz kilenc záros, a Werder és az Inter meccsén pedig már előre röhögünk. Ebben a két csoportban még bármi megtörténhet, nem úgy a másik kettőben, ahol már csak az UEFA kupás indulásért zajlik majd komolyabb csörte. Természetesen minden szem a televízióra tapad majd, és minden száj, amely nem farkasemlőkön nevelkedett a Vasutast fogja éltetni, de aki mégis inkább Robbie Keane dupláját nézné, az itt megteheti. Három dolgot, azért megemlítünk, hogy kedvet csináljunk a kommenteléshez:

1. Ahhoz, hogy a Kolozsvár továbbjusson, mindössze a Roma és a Chelsea testén kell átgázolnia. Amennyiben a Chelsea sikerrel veszi a gászkonyi akadályt, az utolsó fordulóban akár az ifivel felállva is fogadhatja az erdélyieket.

2. A Brémára hasonlóan lehetetlen küldetés vár, bár mindent elmond a városállam csapatáról, hogy a Kolozsvár továbbjutására több esélyt adunk, hiszen Pizarróéknak Cipruson kellene diadalmaskodniuk, mielőtt otthon vernék le az Intert.

3. A D csoportban feltehetően az fog dönteni a harmadik helyről, hogy Aguirre, vagy Benítez rotálja-e kisebb darabokra csapatát az utolsó fordulóban, mert egy mai pontszerzéssel mindketten továbmennek.

Újra itt van konyakos Boruc, és tovább folytatja idei baromságait. Az egyelőre magabiztosan vezető Celtic szezonjában simán benne van, hogy lengyel kapusa miatt bukja el a bajnokságot, ezért Strachan, a kelták menőmanója állítólag már keresgél is valakit a helyére. A Rangerst mostanában a Pittodrie gyepén rendre megtréfáló Aberdeen megint nem tudta elkapni a világoskékeket az Ibroxban - ez majdnem olyan régen esett meg legutóbb, mint az, hogy a Liverpool bajnokságot nyert. Csabi - akin a fél SPL röhög oldalvonal menti akciói miatt - tényleg komolyan gondolja ezt a bronzérmet, a kiesési verseny pedig kezd kétesélyessé válni, bár az ebben a fordulóban vereséget szenvedett csapatok még mind megízlelhetik az utolsó hely savanyáját. A Skócia virágai XIV. fejezete a 15. forduló történéseivel hajtás után.

Rákakiltak a palacsintára az érintettek, így már kell a francnak. Megmondtuk előre, hogy mi fog történni, de ezek juszt sem voltak hajlandóak izgalmas utolsó fordulót kerekíteni nekünk, ehelyett mindenhol eldőlt szinte mindent. Azért arról nem szabad elfelejtkeznünk, hogy a csoportelsőség milyen iszonyatosan sokat érhet, de azért ez mégsem ugyanaz, mintha megnézhettük volna a kiesés elől menekülő Bayernt, vagy a Villarrealt, Real Madridot, és így tovább. Lamentálni kár, nekünk igazából nincs is miért, mert a két legjobb meccs között ingázva néztük végig a fordulót. Hajtás után végigvesszük az E-H csoportokat, és beszélgetünk kicsit Cristiano Ronaldóról is.

Mint az ezerharcsa leszakadt auspuffjából előtörő recsegés által megriasztott falusi kutya, úgy eszméltünk rá, hogy Zenitben korábban van nyócora, mint Juventusban, úgyhogy mielőtt kiválasztjuk a megfelelő sztrímet (mi innen), és fűzöld irigységgel gondolnánk azokra, akik nem szorulnak rá ilyesmire, már tesszük is ki a posztot, ahova a mai mérkőzések alatt várjuk az észrevételeket.

1.    Az F csoport izgalmas befutójáért a Steaua tehet a legtöbbet Bayernben, de fontos lenne, hogy Fiorentinában is a hazaiak győzzenek, különben odaég a pite.
2.    Pont hasonló a G is, itt Arsenalban kell felfújniuk az arcukat az ukránoknak, a törökök úgyis leszúrják ezt a fogalmatlan Portót Fenerbahcéban (-ben?)
3.    Ma a Real Madrid egyik lábába saját maga lőhet bele, a másikba meg a Juventus, ha sokat sejtető arckifejezéssel lemészároltatja magát a Ladoga-tó jegén.

Ritkán látható véletlenek sorozatát produkálta a hétvége. Az egész Európán végigsöprő nagycsapatokritkánnyernek vírus Angliában szedte a legtöbb áldozatát. A tabella első öt helyezettje összesen szerzett négy pontot és egy nyamvadt gólt sem tudott bepréselni. A többi csapat sem szakadt meg a pályákon, mindössze tizenöt gól született tíz mérkőzésen. A Stoke, a Tottenham, a Wigan és a West Ham szurkerek így is kellemesen fognak visszagondolni a hétvégére, a City és a Bolton fanek meg talán még mindig a mennyországban érzik magukat. Tovább után pár sor a semmiről és az egyenlítésünkről.

Arról már írtunk, hogy milyen változások zajlanak a Bundesligában, hogyan alakult át a válogatott, arra is kitértünk, mi várható a közeljövőben. Dicsértünk, jósolgattunk, észrevettük a pozitív jeleket. Most azonban nemcsak hogy belenézünk a tükörbe, de egyenesen a fejünkbe húzzuk, lelkünk vitorláját kidagasztja az igazság metsző, jeges fuvallata és áperte kimondjuk: a Bundesliga a legbosszantóbb hibák, a förtelmesen elcsűrt utolsó passzok ligája, egyben az egyetemes taktika vesztőhelye. Tesszük mindezt a fokmérőnek szánt európai kupahét előtt. Tavalyról indítjuk a csapást, majd egyre jobban belehevülünk, számokkal dobálódzunk, sósavat hintünk fejünkre, de csak hogy főnixmadárként éledhessünk újra a végén. Kis német futballelmélet.

Furcsa vasárnap összefoglalót olvasni, de a derbinek van annyi hozadéka, hogy megérdemel egy külön posztot, ráadásul kicsit önző az ember, akinek lehetősége van kiírni magából a dühét, és azt a frusztrációt, amit minden Juventus-szurkoló számára jelent egy Intertől elszenvedett vereség. Kicsit megpróbálunk a mélyére ásni a dolgoknak a rangadó fényében, hiszen a Derby d’Italia rámutatott néhány olyan dologra, amivel mindenképpen érdemes külön is foglalkozni – annak ellenére, hogy a kommentek között, vagy posztokban elszórva már szinte mindegyik került szóba így, vagy úgy. Hajtás után szomorkás könnycseppek a novemberi hóesésben, és sportszerű gratuláció.

Forró nyári este volt, három csepp esővel, nevadai szárazság. Kaktuszok között derengő sivatagi délibábként először a bikinis pincérnő, majd Heinrich sziluettje bukkant fel, végül pedig egy félig heteroszexuális svéd lánytestvérpár. Jim Morrisont és az indiánt már nem vártuk meg, vigyáznunk kellett Pöte gépére, és acid sem volt kéznél. Ettől függetlenül máig nem tettük túl magunkat a dolgon, minden szerkesztőségi ülésen szóba jönnek. Talán most sikerül leszámolnunk démonainkkal, és megosztjuk veletek azt a kényszerítő erőt, ami rávett bennünket arra, hogy komolyabb figyelmet szenteljünk a skandináv futballnak. Persze a svéd bajnokság végeredményéről is beszámolunk a másik oldalon, és közben donnelly is magához nyúl szól, meg aztán úgy tesz, mintha elemezne, és közben lehet nyerni nőt is.

Játékostemető – a kifejezés, amely a Real Madriddal kapcsolatban gyakran felmerül. Aki használja a kifejezést, az majdnem mindig az ígéretes pályafutásukat madridi kispadozásra cserélő futballistákra gondol. Olyan játékosokra, akiket elvakított a spanyol fővárosba való költözéssel járó pénz és siker lehetősége, hogy aztán megszégyenülten, megtépázott nimbusszal igazoljanak el az álomvilágból. A megfogalmazás egyébként a világ egyik legtalálóbb kifejezése és tiltakozni ellene fölösleges is lenne, ugyanis a Real Madrid az a csapat, amelyik szinte kivétel nélkül minden játékost elföldel. Ezen a hétvégén a bajnoki címvédő az életéért küzd. Pontosabban a bajnoki címvédő játékosai az életükért küzdenek. A klubért olyan nagyon nem kell harcolniuk, mert az még akkor is állni fog, amikor ők már a deresedő Casillas és barátai csapatában hakniznak az éhezés ellen. Ma este minden játékos magáért állhat ki és mutathatja meg egy pillanatra, hogy még van remény. Még akkor is, ha ez a remény minimális és már nem sokak számára él. A feltámadáshoz ideálisabb ellenfelet nehezebb lenne találni a Recretivo Huelva csapatánál.

A Derby d’Italia olyan, mint Orff Carmina Buranája. Akinek nem áll fel tőle a szőr a hátán, az vagy Darth Vader és a Terminator gyermeke, vagy egyszerűen vak, süket, béna, idióta, esetleg nincs szőr a hátán. Szeretettel üdvözöljük azokat, akiknek van, és hozzánk hasonló izgalommal várják a 155. olasz örökrangadót - szurkoljanak akár a rekordbajnok, természetesen a derbiken aratott győzelmek számában is toronymagasan vezető, ám megtépázott hírnevű Juventusnak, vagy az Öreg Hölgy hírnevét megtépázó, az utóbbi években egyeduralkodó szerepre törő kettes számú milánói csapatnak, az Internazionalénak. Beharangozónk lényegi részét természetesen az összolasz tusakodás alkotja, de nem megyünk el szó nélkül a Fiorentina-Udinese szintén rangadónak tűnő összecsapása mellett sem, és az üveggömbbe tekintve szokás szerint megtippeljük a többi meccset is. Lássuk.

Történelmi események tanúi lehettek. Először az NST történetében, vendégszerzőnk tolla alapján készülhettek fel a hétvégi PL-csomagra. Szokásos kvízjátékunk heti győztese, a várható vereség mellett, önként elvállalta a beharangozó megírását. Mi ennek örültünk, mert végre egyszer pénteken is elmehetünk bulizni.
Imici77 így gondolja a jubileumi tizennegyedik fordulót:
„Egy, két, há s zümmm…Várom a szombat délutánt, na gyere tekerünk egy trombitát…A buli pont most kezdődik el…” Szóval, a buli most kezdődik el. A BULI MOST KEZDŐDIK EL!!! Nincs mese. Vége a bajnokság első harmadának. Mindenki tudtára adta a másiknak és a nagy világnak (akár dvd formájában), hogy mi a célja erre az idényre. Tömör a mezőny és minden csapatnak úgy kell a három pont, mint Pötének egy-egy telitalálat. Sokkal okosabbak leszünk a forduló végére? Nem hiszem, de kiderül, hogy a Villával mit kezd a MU (szoktuk látni mit művelnek azokkal a csapatokkal, akik legyőzik az Ágyúsokat). Választ kapunk arra, hogy az Arsenal nagy csapat-e? Wenger nagy edző-e? Hozza-e a kötelezőt a Pool és a Chelsea? Marad-e kieső helyen a Spurs? Születik-e gól a Stoke-WBA meccsen? Csupa kérdés és kérdés. Lapozz!

Változatlan trendek mellett folytatódott a Bundesliga, még mindig a Leverkusen, Hoffenheim, Bayern trió adja az ívet, még akkor is, ha a bajorok arisztokratikus nyegleséggel hagytak két pontot az ősi ellenségnél, az azóta szegény rokonná degradálódott Mönchengladbachnál. Az innovatív trió mögött a kockafejű Hertha küzd - alázatosan, mint egy rabszolga. Irányítói cipelik a BVB és a Werder tehetetlen tömegét, az alvégen meg foggal-körömmel küzdenek a pontokért, a KSC-n kívül ezúttal mindenkinek jutott. Tizenharmadik forduló – fókuszban a liga újoncaival.

Háromból három! Vágtunk ötöt - Sándor egymaga hármat - egyet sem kaptunk – ebből kétszer idegenben játszva. Aki ki meri nyitni a száját, arra rajzolunk egy magyar címert és odavetjük Lafferty elé, akkor majd megtanulja a cudar! Nekünk szabad, ha már egyszer az internet névtelenségébe burkolózó köcsög megmondóember szerepét osztotta ránk a sors, de ezúttal mi sem fogjuk tudni nagyon bántani a mieinket – merthogy egyszerűen nincs miért. Aki ugyanis fanyalog, az téved. Annak van igaza, aki örül. Örüljetek velünk.

Az északírek azon kevesek közé tartoznak, akiknek a himnusza még a miénknél is szomorúbb, bár a történelmükre tekintve ez nem is tűnik csodának. A sporteseményeken a nem hivatalos himnusz, a Londonderry Air hangzik el (a hivatalos persze a God Save the Queen), melynek legismertebb szövege a Danny Boy. Aki ennek hallatán még nem érzi a vér szagát, az hallgassa meg az NST himnuszát is mielőtt csatába menne! Reméljük, ettől mindenki bevadul és vérben forgó szemekkel kezdi írni ötleteit.

A tizenegyedik fordulóban minden figyelem a Real Madrid Valladolid elleni vendégjátékára összpontosult. Ez volt a mérkőzés, amelyen a játékosok bebizonyíthatták, hogy nem kell sírva röhögni akármelyik sorozatban kinyilatkoztatott győzelmi ambíciójukon. A tétet már-már BL döntőig emelte a tény, hogy itt, ma este mindenképpen nyerniük kell. Ráadásul még nem is a Manchester állt a túloldalon, csak a Valladolid. A kudarc elkerülhetetlenül bekövetkezett. Gagonak, Higuaínnak és Gutinak még kicsit érnie kell, Raúlt már a partjelző is lefutotta, a védelem katasztrófa, a hollandok meg ismét megmutatták, hogy, amit ők előrejátékban tudnak, arra legalább húszan képesek a Ligában. Cannobio például biztosan. Egyébként a Madrid számára újabb pofonként hathat, hogy a csapatkapitány számára kinyitott kapun keresztül, most éppen Mata lép át a válogatottság küszöbén. A Villarreal és a Valencia is pontot veszített, így egyedül a Sevilla tört borsot a menetelő Barcelona orra alá. Ha ugyan borstörésnek lehet nevezni a három pontra növekedő előnyt. Esett 35 gól és ebből mindössze egyet kapott a Real Madrid, viszont még Higuaínnal a fedélzeten sem tudott hozzátenni a terméshez. Tovább után részletek:

Volt itt minden, mint a viszáki búcsúban. Potyagólok futószalagon, jogtalan kiállítás, kihagyott tizenegyes, ünnepi találatok, újonc bombagólja. A Villa visszarántotta a földre Wenger csapatát, akik hat napig megint a világ tetején érezték magukat. Redknapp elszenvedte első vereségét, a West Ham megint nem nyert, ahogy a City sem. Fülöp Marci élt a lehetősséggel, Gera és Halmosi csak epizódszerepet kapott. A legfontosabb azonban az, hogy üveggömbünk szervize jól sikerült, és szokatlan magabiztossággal utasítottuk magunk mögé beugró ellenfelünket. Hajtás, pajtás!