Ebben a fejezetben két fordulóról emlékezünk meg, valamint közkívánatra visszatérünk a már vasárnap reggel megemlített szappanos fantáziánkhoz. Mivel mostanában egy héten nem tud két meccset nyerni a Gers, a Celtic már négy ponttal vezeti a skót bajnokságot. Közben László Csaba sem viccel, nézhetetlen ütközeteken ugyan, de biztosan gyűjtögeti a pontokat a Hearts, és ha így folytatják, sima európai kupaszereplés lesz a vége. Igaz, hogy 3-4 fordulónként felbukkan egy újabb bronzesélyes társaság a dobogó környékén, és természetesen még a felsőházban maradásért is vérengzés várható, de a fővárosiak tippünket semmibe véve ott lesznek a legjobb hat között. A Hamilton két hónapja nem nyert, és vasárnapi jó teljesítménye ellenére messze a liga leggyengébb csapata. A Skócia virágai tizenharmadik fejezete Marie Knutsen képeivel illusztrálva tovább után következik.

Itt evezünk el a szezon harmadát jelző bója mellett, ez a forduló pedig rengeteg olyan tanulsággal szolgált, amint nem félünk az egész idényre szóló stílusjegynek tekinteni egyes csapatoknál. Meg egyébként is, jó kis forduló volt. Az Inter a kafferbivaly-középpályával a szezon játékát produkálta, a Juventus gólparádét rendezett, megint vergődött, de megint nyert a Milan, és a szokásosnak mondható szittya góleső elmaradása ellenére nagyon jó római derbit láttunk. Kikapott a két kisnagy, a Napolit pompás meccsen az Atalanta nyomta le, az Udinese pedig… hogy mondják ezt szépen… megvan: totógyilkos meccsen otthon bukott a tökutolsó Reggina ellen. Araszol a Sampdoria és a Catania, a Fiorentina pedig éppen azzal van elfoglalva, hogy kifingassa a szezonját. Mindezek mellett egy csomó tizenegyes, rengeteg kiállítás és persze hüjebiróó

Egy hét kimaradt, de megint itt vagyunk, és ezúttal a legmagasabban jegyzett skandináv bajnokság véderedményéről számolunk be, ezt pedig a legszebb norvég focistalányok képeivel illusztráljuk. Természetesen férfi futballról van szó, de nem tudtunk ellenállni az északi hölgyeknek sem. A Tippeliga is egy olyan kiírás, amely vadonatúj bajnokot adott a labdarúgás világának, méghozzá a bærumi kékek, a Stabæk révén. Európa tizennyolcadik legjobb, és Skandinávia elsőszámú profiligája lapozás után, egy focistalánytesvérpár társaságában.

Már csütörtökön elkezdődött a Serie A 12. fordulója, a Juventus ugyanis az olasz rögbi-válogatott (a jamaicai bobcsapat helyi megfelelője) torinói meccse miatt előrehozta a Genoa elleni meccsét, amit óriási meglepetésre nem Del Piero góljával nyert meg. Két érdekesnek ígérkező mérkőzés azért akad még a nagyszerű Genoa torinói vendégjátékán kívül is, az Inter a Palermo vendége lesz a tűzforró Barberában, és persze ott van még a forduló rangadója, a Derby della Capitale, a Roma-Lazio. A Fiorentina és a Napoli nehéz utazásra készül, sima meccse lesz a Milannak és az Udinesének, a Catania-Torino pedig a bármi lehet –kategória.

Ha bármilyen formát választhatnánk arra, hogy miként születünk újra, akkor biztos hogy nem a ligakupa mellett döntenénk. Valahogy nem komáljuk, ha tojnak a fejünkre. A két listavezető már ki is pottyant, az Old Traffordon meg nem volt teltház. A hétközi kupaforduló győztese - természetesen a Burnley mellett - a Poolt búcsúztató Spurs, és a Wigant csúnyán elintéző Wenger-féle tinicsapat volt, de mintkettőjükre nehezebb feladat vár a bajnokságban.
Vasárnap estére a mezőny letudja a szezon egyharmadát, vagyis a mágikus tizenharmadik következik. Lapozás után megtudhatjátok, hogy szerintünk kiknek hoz balszerencsét.

Az eredeti ötlet valamikor 1994 júniusában fogant, amikor a vb csoportmeccsei alatt egy több mint szőrös egyed, a partvonal mentén, sűrű brokiigazítások közepette kérezkedett vissza a pályára. Ekkor, többedmagunkkal megfogadtuk, hogy sűrűn borotválkozunk, és ha egyszer focival foglalkozó blog közelében kerülünk, akkor emléket állítunk az arcszőrös labdarúgóknak. Aztán a baráti társaságból érkezett egy felhívás, ami pár héttel ezelőtt felgyorsította az eseményeket. Az pedig, hogy heinrich a napokban jelentkezett a vorne praktisch, hinten modisch posztjával már-már egy sorozat szülétését sugallja nekünk.

Úgy tűnik, idén korábban köszönt ránk a gátszakadás, a Bundesliga máris három darabban hever. Elől a nemzetközi meccsek terhe alól felszabadult Leverkusen vágtat, akik idén nem méltóztatnak gólokat kapni, mögöttük a már méltatott Hoffenheim menekül a Bayern úthenger elől. A Hertha Isten tudja mit keres itt, de szezon előtti fohászunk (Nem kérünk nagy dolgokat. Egy üveges tekintet. Egy kocsányon lógó szempár. Egy szétdoppingolt áll, vagy legalább egy lekonyuló cserpák. Csak az arctalanságnak szakadjon vége) meghallgattatott. Az idény csalódása a középszerű trógerként gürcölő Bréma, és az egyedül rájuk veszélyes, nárcisztikus hímzőegylet: a Stuttgart. 

Semmi nem jár annyi felháborodással, semmit nem övez annyi ötlet és kétkedés a labdarúgás világában, mint a lesek megítélését. Próbálkozhatunk öt játékvezetővel, gólbíróval, vagy egyéb technikai megoldással, de egy egyszerű felfogásbeli váltással talán ki lehetne szúrni ezt a zavaró lufit. Beletúrtunk a szabálykönyvbe, hogy megoldást találjunk a les-problémára, de ez sajnos nem jött össze, így kicsit nagyképűen szólva, megalkottuk a szabály új értelmezését. Az olasz-holland lesrejtvény egyik megoldására viszont ráakadtunk.

Scott Brown végre tényleg úgy játszik, mint egy hónaplegjobbja, László Csabáék már negyedikek, a Dundee meg egyenesen harmadik. A Hamiltont temetjük, de a Falkirk még alulmúlhatja őket. A mezőny sűrű, mint Peruzzi és darabos, mint Kriston. Tovább után egy kicsit úgy teszünk, mintha elemeznénk, valamint megemlékezünk Kevin Thomson sérüléséről is, akire előre láthatólag nyolc hónap pihenő vár - a Rangers fedezete vasárnap egy szerelési kísérlet során hagyta maga alatt a lábát és szenvedett csúnya térdsérülést.

Igazából az ég adta világon semmi rendkívüli nem történt a 11. fordulóban, mindenki tette a dolgát rendesen: az Inter szenvedett, vergődött, de addig sanyargatta ellenfelét, míg be nem gyötörte a győztes gólt, a Juventus nem különösebben jól játszva, természetesen Del Piero csodálatos szabadrúgásával nyert, a Roma bolognai meccsében pedig benne volt minden, ami a Farkasokat idén jellemzi. Visszanyalt a fagyi Leccében, ahol a Milan most nem nyert az utolsó pillanatban kapott góllal, hanem veszített két pontot, győzött és ismét az élmezőnyben tülekszik a Napoli és a Lazio, és most a Fiorentina sem lőtte lábon magát látványosan. A hátsó traktus kezd leszakadni, és ha kivesszük közülük a Romát és a Sampdoriát, akkor már azt is láthatjuk, kik vívják majd idén a mindig izgalmas élet-halál harcukat a bennmaradásért. Hajtás után bírózunk, korholunk és mourinhózunk is egy kicsit.

Nem ez a bajnokság volt, ahol két mesternégyes volt egy forduló alatt. Nem is az, amelyikben váltás történt a tabella tetején. Hanem az, amelyiknek minden meccsén esett az eső, amelyiknek a rangadója szenzációs játékot hozott, és ahol a volt sereghajtó a legjobb formában lévő csapat az egész mezőnyben. Miközben az élen állók lőtávolságon kívül kerültek üldözőiktől, addig a középmezőny tovább tömörödött és egészen a huszadik helyezésig bővült. Lapozás után a megszokott forgatókönyv: meccsek, tippverseny, újabb fejtörő.

Az európai kupakudarcok után minden érdekelt csapat számára győzelmet hozott a bajnokság tizedik fordulója, azonban a diadalok között lényeges eltéréseket lehet felfedezni. Meg remek egyéni teljesítményeket. Például Eto’o és Higuaín is mesternégyest ért el, de kettő közötti lényeges, különbség, hogy a kameruni egy edzőmérkőzés jellegű találkozón nyitotta ki a gólzsákot, míg az argentin éles szituációban lőtte be a kihagyott büntetője után kipattanó labdát. Utoljára van der Vaart lőtt három akciógólt a Real Madrid színeiben, s bizony a holland játéka azóta sem lett sokkal gyorsabb. Egyébként a forduló a kihagyott tizenegyesekről marad emlékezetes, hiszen Portillo és Kanouté lába is megbicsaklott, miközben kizárólag egy bilbaói védő volt képes esélyt sem hagyni a kapusnak. A bajnokság izgalmasnak nem mondható, de már csak pár forduló és kezdődik lényegi rész.  Esett 34 gól, valamint Schuster meghúzta az egyetlen értelmes változtatási lehetőséget és leültette Raúlt a kispadra. Tovább után részletek:

A hétközi kupakudarcok után a bajnoki küzdelem legalább valamiféle sikerélmény lehetőségét sejtteti a spanyol csapatok előtt. Egymás ellen könnyebb lehet, mint olyan remek gárdák ellenében, mint a Bázel vagy az Aalborg. Persze a Villarreal és a Barcelona legalább nem panaszkodhat, hiszen ők még a téttelenség közönye mögé bújhatnak a kritikák elől. A hétvége ennek megfelelően a bizonyíték kereséséről fog szólni. Láthatjuk, hogy a Valencia, Real Madrid, Sevilla miként próbálja feledtetni a kínos kudarcot. Az már nem az ő hibájuk, hogy ezt nem a Manchester vagy a Milan ellenében tehetik meg, mert ahhoz legalább a csoportból tovább kellene jutniuk és bár sok minden mellettük szól, az eredményeik nem feltétlenül. Reménykedjünk, hogy a Recreativo, a Málaga vagy a Getafe megembereli magát és alázatossá teszi a játékosokat. Esni fog 29 gól. Tovább után részletek.

Ha nem lenne egy Inter-Udinese, olyan nyugodt kis fordulónk lenne, amilyen régen volt a Serie A-ban (valamiért a sügér olaszok a Lecce-Milant rakták a vasárnap esti rangadóidőpontra), ennek ellenére határozottan kijelentjük, hogy lesznek meglepetések. Lehetne ezek közül az első mindjárt Leccében, ha a Milan nem minden idegszálával a bajnokságra koncentrálna, viszont a bilin pont fordítva ülő Juventus érzésünk szerint nem nyer Veronában, a Roma viszont meglepetésre (bizony, ide jutottunk) otthonában csapja meg a Bolognát, a hírek szerint ugyanis Spalletti zseniális vezércselre készül. Hiába tartunk csak a 11. fordulónál, akkora jelentősége van az Inter-Udinese meccsnek, hogy a tengerészgyalogos-frizurás Mourinho élesre tárazott AK-val tartotta a héten az edzéseket, így természetesen mi is ezzel a mérkőzéssel foglalkozunk bővebben.

Álszent dolog lenne azt hirdetnünk, hogy nem a nyitómeccs a forduló slágere. Így nem is tesszük, de azért lesznek még érdekes összecsapások. Meg fogjuk tudni, milyen a Hull, amikor kötelező nyernie, kíváncsian várjuk, hogy tud-e háromszor zsinórban nyerni a Newcastle, hozza-e a papírformát a Chelsea és a Liverpool, és hogy ki a nagyobb csapat idén, a City vagy a Spurs. Lapozás után a szokásos esélylatolgatás vendégtippekkel és egy kis feladattal.

A divat kérlelhetetlen hatalma emberek millióit hajtja rabigába. Márpedig a futballista trendi jószág, érzékeny – mi több – fogékony minden, a jassz-faktorát növelő külsőségre (zselé, tetkó, hajbasz, csuklószorító, szigszalag a boka fölé, fülbevaló, miegymás), mely stílusjegyek közül is kiemelkedik a magyar nyelvben – roppant igazságtalanul – Bundesliga séró néven elhíresült fertelem, az iskolázatlanság egyetemes szimbóluma, egyben aranyból öntött mérföldköve.

A heti jósolgatást már megszokhattátok tőlünk. Most egy kicsit távolabbra nézünk. Több hetes kemény munka után a szerkesztőség összes tagjából sikerült kisajtolni az előttünk álló idényre vonatkozó megérzéseiket. Mindenki három olyan dolgot jelölt meg, amire akár a szomszéd házát is rátenné. Tovább után a posztkilövők három jóslatát láthatjátok. Tőletek meg semmi mást nem várunk, csak azt, hogy Ti is írjátok le azt a hármat, ami szerintetek be fog következni a 2008/2009-es idény alatt. Ha minden jól megy, és figyelmeztettek minket, akkor a szezon végén - még a köcsögválogatottak előtt - elővesszük a posztot és a legjobb jövőbelátókat megjutalmazzuk.

Ismét európai kupahét után jelentkezünk a tradicionális sportfogadás aktuális tipposzlopával. Lelkesedésünk - a mostanság tapasztalható nyeretlenség ellenére is - töretlen, csakúgy, mint a Bayernben való bizalmunk. Lapozás után a 45. hét tippjeiről, egy érdekes egybeesésről és himnuszunkról is.

A Barcelona állt a bajnokság élére, miután megégett a Real Madrid, a Valencia és a Sevilla is. Immáron egyedül a Villarreal őrzi veretlenségét, ami csak azért is bíztató, mert a kupában egy alacsonyabb osztályú ellenféllel szemben maradtak alul. Öt góllal. A katalánok elsősége teljesen megérdemelt, mert még a rendkívüli körülményekkel is meg tudtak birkózni, míg a Valencia beleszaladt egy burundi bicskába, Luis Fabiano szélmalomharcot folytatott jellemével és múltjával, mialatt a Real Madrid mindent alárendelt annak a szent célnak, hogy hatalmas játékosokat neveljen... nem is igazán tudjuk, hogy kikből, de tovább után megpróbáljuk elmesélni. A hétvége a csatárokról szólt: egyikük büntetővel elcsúfított lőlappal vezeti a góllövőlistát, egy amerikai baszkföldön járt, egy horvát parádézik. Esett 35 gól. Na meg az eső is. Részletek.

Miközben a normális emberek azon tanakodnak, hogy színesbőrű lesz-e az Egyesült Államok 44. elnöke, a futballszurkoló nem ér rá ilyesmire, hiszen Európában BL-fordulót rendeztek. Hármas gólátlaggal nem is panaszkodhatunk, és igazán jó meccseket is lehetett csorgatni ezen a keddi játénapon. A D-csoport Gerrard megmozdulásától hangos, a Ronaldóról elnevezettben nem történt semmi, az Inter újabb fegyvertényt végrehajtva csórt egy pontot Ciprusról, a Roma pedig a szinuszgörbe maximumát ostromolja. Mindez bőven megtalálható a hajtás után, és még több is.

Egyelőre nem tanultunk semmit azon kívül, amit eddig is tudtunk, hogy nagyon szívesen lennénk összezárva az UPC vezetőségével egy ablaktalan szobában egyik kezünkben egy kitömött wombattal, a másikban egy életlen set top box-al. Cséphadarnánk vadul.

1. Mit tud az Atléti süvöltő szószerekkel körülvéve?
2. Megverheti a mindenét vesztett Roma a mindennel érkező Chelsea-t?
3. Lehet-e még ennél is szimpatikusabb a Famaguszta? (Lehet)

Elkésett az olasz összefoglaló, mint Riise Machionniról. Ezzel a szar poénnal indítjuk a 10. forduló összefoglalóját, melyben élre állt a Milan, a Juventus a Roma feje búbjáról véve lendületet folytatta a felkapaszkodást a mocsárból, sokkal jobban meg kellett harcolnia az Internek a győzelemért, mint az az első húsz perc után várható volt, és lábon lőtte magát az Udinese a remek Genoa ellen. Megvan a szezon újabb véráldozata, a Chievónál unták meg a csapat kilátástalan teljesítményét, és menesztették Iachinit (utódja is van már, az ex-pármai Di Carlo vállalkozott a nehéznek tűnő feladatra). A rangadó-specialista Siena leverte tartományi riválisát, a Fiorentina pedig hiába nézett ki úgy, mintha véglegesen visszatalált volna a helyes útra, továbbra is kiszámíthatatlanabb, mint egy játszótéren portyázó pitbull.

Mulder ügynök Skóciában nyomoz: kőrakások, szörnyek, láthatatlan és félszemű játékosok. Az igazság a pályán van. Túl az alapszakasz egyharmadán az első három ugyanaz, mint májusban, az újonc pedig utolsó. Csabiék jók lehetnek a felsőházra, ha javulnak idegenben, és ha fel tudják venni a versenyt a városi riválissal, valamint a New Firm csapataival. Az igazság tovább után van, na meg a Skócia virágai tizenegyedik része is.

Sűrű héten vannak túl a csapatok. A végére többen el is fáradtak, az eső meg csak esett. Az utolsó percek drámái a tizenegyedik fordulóban is folytatódtak. A Spurs és a Newcastle kezd feltámadni, míg az Arsenal egyre mélyebbre kerül. A Villa nem élt a lehetőséggel, a Chelsea gálázott, Dunne és Carragher ismét a saját hálóját zörgette, a Hull pedig mindenkitől tapsot érdemel. Esett harminc gól, ebből egy-egy Heskey és Lampard századik bajnoki találata volt. Lapozás után bővebben.