Átmulattunk egy éjszakát, de egy dologban nem jutottunk közös nevezőre. Facér svéd csajt bárki ágyba vitt volna, ó-szilvát még most is innánk, ha nem fogyott volna el, és az Intert is száműztük volna a másodosztályba, ha rajtunk múlik, de van, akit egyszerűen nem tudunk elhelyezni a futball térképén. Tovább után a segítségeteket kérnénk egy olyan ügyben, ami még a leglustább posztírónkat is harsány kacajokra készteti, és az NST-t háromhármas - nem 2005-ös - részekre osztja.

Vajon tudják Angliában, mi az a beiglee? Vajon mikor jönnek rá a többi országban is, hogy karácsonykor nemcsak lehet, de egyszerűen muszáj is focizni? Honnan jön a Boxing Day kifejezés (nem, nem az ajándékbontogatásból)? (Ez tavalyi, de nem romlandó anyag, mindenképpen érdemes elolvasni!) És hova tűntek az NST angolos szakértői? Mindegy, ide tessenek ontani az okosságokat, ha már feltétlenül muszáj.

Kis les, nagy les, számtalan kapufa, hat fával megúszó éllovas és a valós erőviszonyokat tükröző tabella tárul a szemünk elé a Serie A 17., utolsó idei fordulója után. Az Inter már a legutóbbi tavaszt idézően nyereget, és ugyanígy tesz az elsőszámú üldöző szerepét meggyőzően alakító Juventus is. A Milannál a szokottnál kevesebben menstruáltak éppen, ennek köszönhetően szétcincálták az ezt mostanában bárkinek engedő Udinesét, a Roma pedig csak majdnem ismételte meg a Lazio múlt heti feltámadását. Kikapott a Napoli is, nyert viszont a Fiorentina, és ezzel máris szorosan ott van az élmezőny mögött. A Chievót kezdhetjük temetni, a másik két kiesőhely elkerüléséért viszont ugyanolyan ádáz küzdelemre számíthatunk, mint tavaly. Hajtás után Dino összefoglalja nekünk a fordulót.

Miközben Szabi lopakodik az SPL-be, mi megnézzük, hogy mi történt a pályákon, illetve a tárgyalóasztaloknál a múlt héten, bemutatjuk a skót foci furcsa rendszerét, és tervezünk egy Scottish Superleague-et. Megdorgáljuk Csabit, Leveint, McGeadyt és egy kicsit Mixut is. Várjuk az Old Firmöt, és naná, hogy videózunk! Tovább után a bőség zavara...

A Bajnokok Ligája-sorsolás ismeretében nem árthat, ha mindenki – aki esetleg eddig nem így tett – a bajnokság felé fordítja a figyelmét. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a komplett olasz delegációt kinullázzák a nemzetközi mezőnyből, de ezzel bizonyára számolnak az említett csapatok is, úgyhogy nem kell noszogatni senkit. A Juventusra vár a legnehezebb feladat, Bergamóba nem nyerni járnak a csapatok, főleg nem azok, akiket rohadtul utálnak ott, a Milannak pedig egyenesen szezonja életben tartásáért fogadja az Udinesét. Az Inter Sienában mindenképpen esélyes, ahogy a Napolinak sem szabad, hogy gondot okozzon a Torino lebombázása (pedig lehet, hogy gondot fog). A Roma cataniai túrája, a Fiorentina genovai látogatása a friss UEFA-kupa-hős Sampdoriánál egyaránt tetszetős párosításai a Serie A 17. fordulójának, mely egyben 2008 utolsó játéknapja is.

A pénteki kupasorsolás lázában ég még mindenki. A versenyben lévő csapatok zöme rendesen beletenyerelt, így már most kezdhetnek tartalékolni a februári párharcokra, ha még márciusban, áprilisban, és - netalántán - májusban is több fronton versenyben szeretnének lenni. Mindent mérlegelve, egyedül a City-nek volt szerencséje, a BL csapatok közül meg a Poolnak lenne a legkönnyebb dolga, ha már a két ünnep között lezavarnák a nyolcaddöntőket. Azonban ne rohanjunk még ennyire előre, a Jézuska érkezése előtt még nekifutunk egy csonka fordulónak, amely remek párosításokat tartalmaz. Tovább után, többek között, az Arsenal-Poolról, egy igazi kiesési rangadóról és az Everton-Chelsea-ről is olvashatsz.

Mielőtt nekiveselkednénk a Bajnokok Ligája-sorsolásnak, lássunk két fontos alapszabályt, hogy ezekkel már később ne kelljen foglalkoznunk:

-    Azonos szövetség által benevezett (aka: egy országbeli) csapatok nem kerülhetnek össze.
-    A csoportok második helyén végzett csapatok játsszák az első mérkőzést otthon, tehát a visszavágó a csoportelsők otthonában lesz.

Őket sorsolják: Roma, Panathinaikosz, Barcelona, Liverpool, Manchester United, Bayern München, Porto, Juventus
Hozzájuk: Chelsea, Inter, Sporting, Atlético Madrid, Villarreal, Lyon, Arsenal, Real Madrid

Chelsea-Juventus (ennek senki nem örül, szerintem)

Villarreal-Panathinaikosz (lesz megint kiscsapat a nyolc között)

Atlético Madrid-Porto (A portugálok az ilyeneket meg szokták nyerni valamiért)

Sporting-Bayern München (véletlenül a Bayern lett a szerencsés)

Lyon-Barcelona (Senki nem állhat a Barca útjába, jobb lett volna valaki mást látni meghalni)

Real Madrid-Liverpool (0-0, 0-1 g: Agger, 115. perc)

Roma-Arsenal (Ennek örülnek, most még mindkettő verhetően tartja a másikat)

Inter-Manchester United (Muhaha! Bocs.)

Megkezdődött a Bundesliga, mi meg csak kapkodtuk a fejünk. Már az első fordulóban élre állt a Hoffenheim, a Bayern hülyére verette magát, csak hogy hitelesebb legyen, mint Törrök Szultán, a nagyok adták-vették a taslikat és ritkán maradtak négy-öt gól alatt. Kár lenne tagadni, a szezon második fele laposabbra sikeredett, fordulónként csak egy-egy meccs emelkedett ki, összességében mégis élvezetesebb, változatosabb a liga, mint a tavalyi eresztés volt. Első körben az őszi bajnok, a Bayern és persze magyar véreink a porondon.

Ha bundagyanúnkat nem is ébresztették fel a topklubok, de a hétvégén újra átvillant az agyunkon, hogy ezek bizony összekacsintanak a hátunk mögött. Így, a négy döntetlennek köszönhetően, egy igazi nyertese van a fordulónak, az Aston Villa, aki most élt a lehetőséggel és az Arsenalt Európa Ligás pozícióba taszította. A hátsó régióban is volt mozgás. A Sunderland gólfesztivállal jelezte, hogy jól érzi magát Keane nélkül, a Rovers kirúgatta Ince-t, a Newcastle idegenben nyert, a West Bromon meg már fogalmunk sincs, hogy mi segíthet. Tovább után egy kicsit kései, nemhosszú összefoglaló.

A forduló, amelyben sok érdekes dolog történt, de mégis csak egyetlen dolog számított: sikerül-e nemes bosszút állnia a Barcelonának a tavalyi vélt vagy valós sérelmekért. A küzdő felek ellentétesen készültek a mérkőzésre. Utólag azt mondhatjuk, hogy a Donyeck elleni mérkőzés feladása tökéletesen indokoltnak tűnik, hiszen az a taktikai és technikai fölény, ami a mérkőzést jellemezte valószínűleg a pihenésnek, a koncentrációnak és a zavarmentes felkészülésnek köszönhető. A túloldalon nyugodtságról nem igazán lehet beszélni, de talán a taktika is csak a hét második felében kezdett körvonalazódni, amikor váratlanul elhangzott egy kérdés: Te Sergio! Mit szólnál Messihez? A rangadó árnyékában roppant fontos mérkőzések zajlottak. A Sevilla már zsinórban a második rangadóját nyerte meg, így valószínűleg nem sokszor látjuk már együtt a Luis Fabiano, Kanouté kettőst játszani. Egyszerűen azt mutatják a számok, hogy sokkal több a pont, ha egyszerre csak egyiküket látjuk a pályán. A Villarreal végleg leírta magát és már azt is nehéz elképzelni, miként lehetne még motiválni őket, amikor láthatóan nincs kedvük játszani. A forduló harmadik számú rangadóján a Valladolid megmentette a Real Madridot a középmezőnytől. A negyedik számú rangadón a Racing pontszerzése megmentette a vendégcsapatok becsületét, míg az Osasuna elbukott az egyetlen elérhető közelségben lévő riválisa ellen. Esett 24 gól a fordulóban, melynek igazi vesztese van der Vaart.

Ezt a posztot valójában a kommentelők szerkesztik, mi csak eleget teszünk a kéréseiknek, így ezúttal is készültünk metállal. A kiegyensúlyozatlanság és az ellentétes félidők bajnokságában egyik nagyágyú sem tudott nyerni, de közben tagolódni látszik a mezőny. S bár ez általában nem jelent semmit, hiszen két forduló képes felforgatni az egész tabellát a harmadik és a tizenegyedik hely között, de kezdenek külön válni a BL-indulók, az Európai Ligások, valamint az a hét csapat, akik agyon fogják szúrni egymást a felsőházba kerülésért. Ja meg még van a Hamilton is...

Mit csináltál, amikor utoljára 41 gól esett a Serie A-ban? Én Csergőfi Esztert próbáltam rávenni az ovi kertjében, hogy mutassa meg a nuniját, és a zsebemben lapult az ötös, ami három gombóc fagyira, húsz zacskó tejporra, vagy akár két svarceneggeres predátor-naptárra is elegendő volt. A kiállítások egy meccsre koncentrálódtak, de nem is róluk fogunk megemlékezni, hanem a mínusz háromról fordító Lazióról, Ibrahimovic újabb elképesztő mutatványáról, Vucsinics fülledt vetkőzőszámáról, és a Juventusról, amely a szezon játékával döngölte a gyepbe a Milant. És hoppá, ki áll a góllövőlista élén? A minket Genovában csak megtévesztő Di Vaio.

Kovács József, 32 éves magyar állampolgár vagyok. Sok csípőssel kérem a gyrost, Görög Zitát és Nagy Tímeát megosztva tartom az ország legjobb nőjének, befizetem az adómat, és van egy kutyám. Úgy nőttem fel, hogy csak foszlányait láttam a magyar futballnak. Ott voltam Puskás temetésén, de ez vele kapcsolatban az egyetlen személyes élményem (nem igaz, ott voltam akkor is, amikor Baumgartner körbeautóztatta azt az integető bácsit a róla elnevezett stadionban), és már a brazilokat verő csapatról is csak egy mexikói tésztasaláta ugrik be. Az én generációmnak más jutott. Elfogadtuk. De a mai napig előfordul, hogy bizonyos nyilatkozatok miatt nem egyszerűen kinyílik a bicska a zsebünkben, hanem a tomahawkunkat vérbe mártva, előember-üvöltéseket hallatva talpra ugrunk, és támadunk. Vigyázat, mindezt szókimondva.

Három forduló van hátra az őszi szezonból. Ezeken még kilenc pontot lehet szerezni. Elméletben a Barcelonát még az ötödik helyen álló Real Madrid is utolérheti, de jelenleg nincs az a statisztikus, akit ne röhögnének körbe egy ilyen felvetés után. Bizonyíték egyelőre nincs, de már csak pár óra választ el minket tőle, hogy mindenre fény derüljön. A hétvégén nem igazán rendeznek tét nélküli összecsapást. Sőt, ha a Mallorca fővárosi vendégjátékát nem számoljuk, akkor minden egyes mérkőzés az átlagnál nagyobb téttel rendelkezik. Sőt egy-két találkozó esetében a pikáns szó használata is teljesen indokoltnak mondható. Sajnos azonban az El Clásico és a Villarreal bekapcsolódása a bajnoki küzdelmekbe elhalványítja a várakozásokat. Hiába harcolnak az utolsó helyért, a középmezőny minden pozíciójáért, a dobogóért, a negyedik helyért, amikor a Barcelona és a Real Madrid egymás ellen játszik, akkor nem létezik más Spanyolországban. Esni fog öt gól. Meg másik harminchárom, ami senkit nem érdekel. Tovább után részletek:

Ez itten kérem szépen egy összeharangozó. Vagy befoglaló, ahogy jobban tetszik. A 15. forduló eseményei mellett már a 16. fordulóról is szót ejtünk, előbbiben ugyanis kifejezetten izgalmas dolgok történtek, utóbbiban pedig kifejezetten izgalmas dolgok fognak történni (mégsem ezért vontuk össze őket, hanem azért, mert bocsánat és elnézést). Azért viszont jó, hogy kis csúszás volt, mert az Interrel és a Juventusszal kapcsolatban így még magabiztosabban állíthatunk dolgokat. Újabb edző távozott, ezúttal teljesen jogosan, a Sampdoria némi reménykedés után azon van, hogy végleg elbaltázza az idényét (a hazai derbivereség erre utal), képtelen lejönni a semmit nem érő döntetlenekről a Bologna, és már megint széjjelverték az Udinesét.

A múlt heti papírforma eredmények után, a hétvégén emeljük a csapásszámot. A nagyok legalább egy fokkal nehezebb ellenfeleket kapnak most, lesz kiesési rangadó, és erre a fordulóra is jut egy "harc a kupaindulást erő helyekért". A beharangozóban a vágyainkat most is az ész sugallta realitással próbáltuk meg lefojtani, így elég kevés gólt sikerült vizionálnunk, mert az év végi értékelések miatt jól kell teljesítenünk a tippversenyben. A tavalyi tapasztalatok alapján, érdekes meccsnek ígérkezik a Boro-Arsenal, de legjobban - természetesen egy feszes popsi után - a Spurs-MU izgat fel minket. Tovább után most is nyerésre ítéljük a top4-t és hét csapatnak nem engedünk gólt lőni.

A Getafe elleni fiaskó jutalma egy befejező csatár lett, a Sevilla által elkövetett megszégyenülés nyomán új edzőt hozott a mikulás, így ha a hétvége a tervek szerint alakul, akkor a madridi karácsonyfa alatt David Silva és C. Ronaldo feszít majd egy-egy fehér mezben. Mivel a csapat nem tud sikerélményt felmutatni, a menedzsment pályán kívül próbál meg kompenzálni. Lehet, hogy sikeres lesz, lehet, hogy nem, de ettől függetlenül jelenleg egy hasonlóan féloldalas bajnokságnak lehetünk szemtanúi, csak ezúttal a Barcelona gázol át árkon-bokron-Valencián. Amilyen vicces volt a forduló fővárosi rangadója, annyira nem nevettek David Villáék a hétvégén. A katalánok felnégyelték a második kihívót is és mindemellett még gólt sem kaptak. Erre a bravúrra egyedül a Deportivo volt még képes, így nem csoda, hogy hatalmas gólparádénak lehettünk tanúi. Két csapat is feltámadt behozhatatlannak gondolt hátrányból, de nyernie egyiknek sem sikerült. Az év eddigi legjobb fordulóján 44 gól esett, és ha a bajnoki élmezőny nem is, de a góllövőlista szorosabb lett. Tovább után részletek.:

Reméljük, a játékosokat jobban érdekli ez a játéknap, mint minket, mert különben cudar nagy bealvások lesznek itt fél 10 magasságában. Csak úgy tűnik, mintha slendriánkodnánk a héten, egyébként.

 

1.    Juande Ramos mazochista, semmi kétség.
2.    A Lyon felaprítja a Bayernt.
3.    A Porto-Arsenalba bele fogunk nézni

Hát igen, a türannosz zabált. Nem mondom, hogy eközben kétoldalon folyt a zsír a pofáján, nagyon is sovány vacsora volt ez, megkockáztatom a kegyelemkenyér kifejezést. Átütő erőnek, mélyről jövő dacnak, pusztításnak nyomát sem láttuk. Tovább ég, csendesen füstölög a Bréma, Babbelnak minden jót kívánunk a fruskákkal (tényleg), megtapadni látszik a Leverkusen és berzerker fokozatban az Eintracht.

Nem vártunk túl sokat az aktuális Premier League fordulótól, különösen a Bayern győzelme miatti bánatunkban. Sok, eget rengető dolog nem is történt, hacsak az nem, hogy szombat reggel nyolc óra körül Gerrard lábát is megtalálták az Albert Dock környékén. A tabella eleje meg vége tökugyanaz maradt, még mindig a Villa ácsingózik a negyedik BL helyért, a Hull továbbra is tényező, és persze a szépreményű csapatok is folytatták bukdácsolásukat. Esett több mint húsz gól, buktuk a tippversenyt, kikaptunk a kispályás bajnokságban, hideg van, nyűgösek vagyunk. Lapozz.

Négy meccset játszottak le, a Celtic kikapott, a Rangers parádézott, ami összesen négy fölötti gólátlagot jelentett. Az NST eközben számos kudarcot élt át: vasárnap legjobb góllövőnk, benito kolléga távollétében voltunk kénytelenek fejet hajtani a Major Unitednek, de már előtte megtudtuk, hogy nem értünk a metálzenéhez, hiszen egyszeri Tom Sawyeren nevelkedett rockrajongóként azt találtuk állítani, hogy a történelem két legjobb és legsikeresebb metálzenekara a Metallica és a Pantera (hogyan is juthatott eszünkbe ilyesmi?!), de ami leginkább szíven ütötte a szerkesztőséget az a megdöbbentő felismerés volt, hogy az SPL logója szar! Ezért elhatároztuk, hogy (nem) kicsit feldobjuk a posztot.

 Érdemes utánanézni ennek a színtérnek, ha olyan zenekarneveket szeretnénk olvasgatni, amiket még az életben nem halottunk (pl. Paraffin, a Glasgow Metal zászlóshajója), ahogyan annak is érdemes utánajárni a túloldalon, hogy miért maradt el két találkozó, hogyan esett nyolc gól az Ibroxban, illetve, hogy mit tolhat Boruc?

A Bayern-Hoffenheim árnyékában cihelődik az olasz élvonal a 15. fordulóra. A forduló rangadója a Lazio-Inter, de újra örülhetünk (?) derbinek is, ezúttal Genovában feszül egymásnak a Blucerchiati Doria és a Rossoblu Griffone, de szinte minden mérkőzésen lehetnek izgalmas fejlemények, illetve szezonon átívelő tanulságok levonása, vagy korábbiak cáfolata. A nagyokra kellemes felhozó meccsek várnak, talán nem csak minket érdekel viszont a Torino-Fiorentina, vagy az Atalanta-Udinese, és feltettük a kocsit, házat, nyaralót a Reggina és a Bologna 1-1-ére. Hajtás után felidézzük 2002 tavaszát, és megpróbáljuk eltalálni, hogy ki, kit, mennyire.

Brutális sebességgel közeledünk a szezon feléhez. A nagyok most egy picit talán szusszanhatnak is, hiszen - többé-kevésbé - könnyebb fajta ellenfelet sodort eléjük a sors a hétvégén. Ez egyben azt is jelenti, hogy minimális az esély arra, hogy változzon a potenciális kiesőjelöltek halmaza. A forduló meccsének az Everton - Aston Villát jelölnénk meg, de hétfő este is nagy kedvvel fogunk a karosszékbe huppanni. Katt a továbbra, aztán bővebben a tizenhatodik forduló esélyeiről, meg a mögöttünk álló nemeseménytelen hétről.

Minden kétséget kizáróan az őszi szezon legjobban várt gyilokja, a Bundesliga szokott határain messze túlmutató csúcsderbi köszönt ránk az este. Ezen a meccsen az öt-nulltól, az egy-négyig bármit el lehet képzelni, ugyanakkor már most józanítjuk magunkat, itt a monumentális FC Bayern München mérkőzik a pici TSG Hoffenheimmel. Az első a második ellen. A két legjobb formában lévő csapat. Újgazdag a burzsoá, sztár a noname ellen, bajnoki címvédő a listavezető ellen, tradíció vs. megújulás az őszi bajnokságért. A Bundesliga türannosza kívánja nyilvánosan felkoncolni a magáról megfelejtkezett apróvadat, hogy aztán teljes pompájában, felfújt tokával, rikító tollakkal dürrögjön az ország futballjának tetején.