Ritkán látható véletlenek sorozatát produkálta a hétvége. Az egész Európán végigsöprő nagycsapatokritkánnyernek vírus Angliában szedte a legtöbb áldozatát. A tabella első öt helyezettje összesen szerzett négy pontot és egy nyamvadt gólt sem tudott bepréselni. A többi csapat sem szakadt meg a pályákon, mindössze tizenöt gól született tíz mérkőzésen. A Stoke, a Tottenham, a Wigan és a West Ham szurkerek így is kellemesen fognak visszagondolni a hétvégére, a City és a Bolton fanek meg talán még mindig a mennyországban érzik magukat. Tovább után pár sor a semmiről és az egyenlítésünkről.

A top4 tagjait most gyorsan el fogjuk intézni, mert hiba lenne túl sok karaktert pazarolni rájuk. A Chelsea és a Pool meccsét nem is láttuk, de az összefoglalók alapján, nem a Liverpool-Fulham meccs dvd-je a tökéletes ajándék karácsonyra. A Kékek kicsit többet tettek a győzelemért, de a Newcastle az Old Trafford után a Stamford Bridge-ről is ponttal távozott. Azért nem mondanánk, hogy az a legjobb módja a nagycsapattá válásnak, hogy sündisznónak öltözünk idegenben. Bár, szegény geordie-k már megszokhatták.
A forduló rangadójának beharangozott AV-MU meccsnek sem sikerült meggyőzni a laikusokat, hogy a PL lenne a topligák csúcsa. Írd és mondd, össz-vissz két említésre érdemes momentum volt az egész meccsen. Az első, hogy Rooney kihagyta a kihagyhatatlant, így testületileg lemondtunk róla, hogy leigazoljuk őt az NST-csapatba, a hétvégén kezdődő bajnoki nyitányunkra. A másik, a büntetőgyanús Vidic-Agbonlahor duett volt. Többszöri visszanézés után, adtunk volna egy szabadot a Villának meg egy sárgát a szerbnek, de semmi több. Igazságos döntetlen volt, senki sem érdemelt győzelmet.
Ahogy az Arsenal sem. Sérültek, eltiltottak, durcások ellenére, ez a teljesítmény teljesen elfogadhatatlan. A morálnak biztos nem tett jót a cséká körüli hétközi hercehurca, de talán az egyik lehetséges Gallas-utódra volt a legrosszabb hatással (Fabregas lett különben a csapatkapitány, korrekt választás, legalább húsz fölött van). Clichy háromszor is fontos pillanatban hibázott az elmúlt hetekben. A Spurs az ő seggreülése után kapott vérszemet az kilencvenedik percben, a Villa az ő góljával szerzett vezetést, szombaton meg az ő "klasszis" megoldásának köszönhetően került Ireland elé a laszti.
Az Ágyúsoknak az elmúlt 180 percben csöppnyi esélyük sem volt a győzelemre, ez különösen azért fájó, mert a birminghamiek ellen otthon játszottak, míg a City abszolút nem tartozik a félelmetes ellenfelek közé a nagycsapatok olvasatában. Azonban a hétvégén nagyon jól játszottak, pedig általában vesztenek a négyek ellen. (A tavalyi MU elleni duplát sem írnánk a kivételek oldalra, mert bődületes mákjuk volt mindkétszer) Egyszerűen lefocizták a pályáról az Arsenalt, s akár nagyobb is lehetett volna a különbség.
Chelsea - Newcastle 0-0
Liverpool - Fulham 0-0
Aston Villa - ManUtd 0-0
ManCity - Arsenal 3-0
A Pool meccsről nem felejtettünk el írni, csak nem volt mit, még sárgalap sem volt.

Volt meglepetés az alsóházban is. A Boro egy szörnyű vereséggel zárt le egy ötmeccses veretlenségi sorozatot. A Wanderers továbbra is küzd a kiesés és ellenszenvünk ellen. Mi még most is úgy érezzük, hogy mindkettő hiábavaló.
Csakúgy, mint a West Bromé. A birminghamiek értékelhetetlen teljesítményt nyújtottak a Stoke otthonában. Nem meglepő, hogy velük lehetne a legtöbb pénzt nyerni, amennyiben bennmaradnának. Nem fognak.
Változatos meccset hozott a Portsmouth-Hull. A hazaiak kétszer is vezettek, de egy kései öngól miatt pontokat hullajtottak (Halmosi ennél a gólnál már pályán volt). Többször is volt esélyük két góllal elhúzniuk, ami a győzelmet is jelenthette volna, de az újonc - nem először -szívósan küzdött. Szimpátiánkat továbbra is élvezik, és át is nyújtjuk nekik az NST antiinter díját.
Zoláék hosszú idő után nyertek, nem éppen rászolgálva a sikerre. A Fény Stadionjában találtak egy gólt, aztán nem is próbáltak meg egy picit sem focizni. Fülöpnek semmi dolga nem akadt. Nehezen értjük, hogy a Sunderland miért ilyen rapszódikus. Kimondottan kreatív és tapasztalt középpályájuk van. Érzésünk szerint, a Malbranque-Richardson-Reid triót bármely nemtop4 menedzser elfogadná.
Felejthető játékot láthattunk a Spurs-Rovers összecsapáson is. Pavljucsenko bizonyította klasszisát, és az egyetlen lehetőségét kihasználta, majd a vendégek gyorsan tíz emberre fogyatkoztak, és csak formalitás volt a hátralévő egy óra. Erős csapat a Tottenham, a szurkolóik fája alá egy hetedik helyet fognak lerakni a keret tagjai.
Hétfő este a Wigan is meglepetéssel szolgált. Feltámadtak poraikból, és simán megverték az Evertont. A meccs legjobbja Tim Howard volt. No comment.
Middlesbrough - Bolton 1-3
Stoke - West Brom 1-0
Portsmouth - Hull 2-2
Sunderland - West Ham 0-1
Tottenham - Blackburn 1-0
Wigan - Everton 1-0

Ahogy a Hull tudott egyenlíteni, úgy mi is megtettük. A birminghami döntetlen, a Spurs sovány győzelme és a West Ham mákos sikere elegendő volt, hogy legyőzzük Imicit. Hárommal, ahogy a City az Arsenalt. Bocs Imi, nem lehetett kihagyni. Köszönjük a játékot. (NST - Kommentelők 6-6)
Újabb kihívónknak harmadikként kell elküldeni az nst.pl@freemail.hu címre a következő kérdés helyes megfejtését. Kik láthatóak a képen?