A divat kérlelhetetlen hatalma emberek millióit hajtja rabigába. Márpedig a futballista trendi jószág, érzékeny – mi több – fogékony minden, a jassz-faktorát növelő külsőségre (zselé, tetkó, hajbasz, csuklószorító, szigszalag a boka fölé, fülbevaló, miegymás), mely stílusjegyek közül is kiemelkedik a magyar nyelvben – roppant igazságtalanul – Bundesliga séró néven elhíresült fertelem, az iskolázatlanság egyetemes szimbóluma, egyben aranyból öntött mérföldköve.
Elsőként fontosnak tartom, hogy a Bundesliga lelki üdvéről lemossam az igaztalan billogot. Való igaz, a vokuhila (vorne-kurz-hinten-lang - elől rövid, hátul hosszú) séró, a nyolcvanas évek német válogatottjának népviselete volt, de körömszakadtáig tagadom, hogy a jelenség melegágya német földön burjánzott volna kezdetben. Sajnálatos módon – az az idő tájt országunkra boruló kulturális burok miatt, mi leginkább a palóznaki strandon lyuggatott trikóban lángost zabáló tokosok által kerültünk érintkezésbe, így gyűrűzhetett be a végzetes tévedés a magyar köztudatba.
A városi legenda azt mondja, hogy a világméretű téboly a XIX. századi tengeri halászok számlájára írandó, akik tarkójuk védelmében eresztettek sörényt, mely némileg subaként fungált – nyáron a leégés, télen az üvöltő szelek ellenében védett. Ezt támasztja alá, hogy angolul ezen hajkorona mullett, azaz tengeri pérhal néven fut.
Mások – különösen irodalmárok – Mark Twainnek tulajdonítják az elnevezést (Huckleberry Finn kalandjai), de Twain értelmezésében a szó inkább az ostobaság szinonimájaként jelent meg.
Ha maradunk a futballnál, magam részéről Kevin Keegant szólítom a vádlottak padjára, akit a Bundesliga első sztárigazolásai között tartunk számon. Nem kétséges, őt terheli a felelősség a szeplőtlen esztétikára fogékony német szellem megrontásáért. Mentségére szóljon, hogy ő viszont a brit pop rock-glam rock-blue eyed soul ikonját, a jó David Bowiet majmolta, aki nem restellte ezen tollazat alatt beturnézni a világot a 70-es években futó Diamond Dogs albummal.
Fájdalom, akárhogy is, a liga mai napig magával cipeli a kelletlen örökséget, az úttörőkre alábbi galériával emlékezünk.
A kapuban Jörg Schmadtke talányos mosollyal csábít huncutkodásra.
Andreas Brehme visszafogott eleganciája arra predesztinálta, hogy bevegye a divat európai fővárosát, érkezésekor Milánóban félreverték a harangokat. (nem mellesleg egy Woody Harrelson look-alike contesten is komoly sikereket érhetne el. vagy fordítva.)
Horst Weyerich, a Nürnberg kövülete keményem odatette magát a trendparádéban, hejre bongyorai mellé tömött bajusz dukál.
Mike Werner aus Rostock – nem hozott szégyent a halász ősökre, jelenleg a Discoveryn futó Halálos fogás (Deadliest catch) producere.
Dietmar Beiersdorfer – ma a HSV sportigazgatója. Hiába, sikeres ember csak a kor hívó szavára értő fülekkel hallgató jelölt lehet. Tán ha máig megmaradnak a kislányos loknik, Farfan végül a kikötőt választja a bánya helyett.
Hasonló életutat járt be Andreas Müller, aki ma a Schalke sportigazgatójaként kamatoztatja kiváló képességeit, el is happolta Farfant Dietmar cimbi elől.
Wolfgang Rolff – a középpálya elnyűhetetlen motorja, két lábon járó tesztoszteron löket. Pályafutása végeztével a méltán népszerű Oroszlánszív Attilájaként játszotta le Van Damme-ot a vászonról.
Michael Sternkopf – mi más segíthette volna a szokásos Karlsruher SC – Bayern München ranglétra bejárásához, mint a magasból zuhatagként aláhulló hullámai?
Falko Götz – legóhaj, legóbajusz, lególerősebb védő-középpályás-csatár egyszemélyben.
Herbert Heidenreich – mérnökemberként nem engedhette, hogy kajla tincsek lobogása devalválja kezdősebességét, ám amit itt elvett, máshol hozzátett. Mondják, szögleteknél keselyűmód csapott le a védtelen nyakszirtekre villás ágú szőrszervével.
És persze éktársa, Rudi Völler. Rijkaard később könnyek között vallotta meg: korábban félreérthetetlen helyzetben találta feleségét, aki egyik kezében Rudi ellenállhatatlan fürtjeit, másikban Rudi rúdját szorongatta.
Zárásként, a kultusz terjesztésében – így vagy úgy, de szintén bűnösnek találtatott Beastie Boys nótát kínáljuk, mely tovább éltette a legendát.
Az utolsó 100 komment: