Nem ez a bajnokság volt, ahol két mesternégyes volt egy forduló alatt. Nem is az, amelyikben váltás történt a tabella tetején. Hanem az, amelyiknek minden meccsén esett az eső, amelyiknek a rangadója szenzációs játékot hozott, és ahol a volt sereghajtó a legjobb formában lévő csapat az egész mezőnyben. Miközben az élen állók lőtávolságon kívül kerültek üldözőiktől, addig a középmezőny tovább tömörödött és egészen a huszadik helyezésig bővült. Lapozás után a megszokott forgatókönyv: meccsek, tippverseny, újabb fejtörő.

Mostanság, rangadók tekintetében, elkényeztet minket az angol bajnokság. Szombaton sem kellett csalódnunk, igazán remek mérkőzést hozott a két gigász csatája. A hazaiaknak csak a győzelem volt elfogadható, mégis a United kezdett aktívabban, de egyik korai lehetőségét sem sikerült gólra váltaniuk. Aztán magához tért az Arsenal, és az első negyedóra után már ők irányítottak. Nasri két gólja után pedig rövid időn belül újra megkapták azt a feladatot, hogy hogyan kell kétgólos előnyt a lefújásig megőrizni. Az ifjú Rafael egy gyönyörű góllal még dézsavű állapotba taszított jó pár hazai drukkert, de dráma nélkül megtartották Gallasék az előnyt.
Azt nem merjük kijelenteni, mert nem is gondoljuk úgy, hogy Wenger csapata ezzel a nemkisdiadallal kijött a saját maga által ásott gödörből, de tett egy komolyabb lépést a helyes irányba. Most ismét lehet őket dicsérni, jogosan, mert okosan játszottak, nem engedték a Unitedet átrohanni magukon, és jó százalékkal használták ki a lehetőségeiket. DE! Az eddigi tapasztalatok szerint, hamarosan újra jön egy Stoke vagy Spurs ellen tapasztalt betli, mert sok a sérült és alacsony az átlagrutin. Bendtner nemhogy Adebayort nem tudja pótolni, de még Corradi helyettesének is félve tennénk be komoly tétmeccsen. Sokszor láttuk a fiatal dánt, és nem ügyetlen. Bizonyította, hogy passzolni is tudna felsőfokon, de valahogy elizgulja, és inkább burleszkbe hajló jelenetekkel szórakoztat minket, mint focipályára illőkkel.
A MU nekünk egy kissé fásultnak tűnik, vagy jóllakottnak. Három rangadón csak egy pontot szereztek, ez hárommal kevesebb, mint tavaly. Sok. És már középcsapatok ellen is hullajtottak pontokat. Sir Alexet több dolog is aggaszthatja:
1) Gary Neville. Sehol, és sehogysem megoldás már. Persze pech, hogy róla pattant be az első gól, de mi nem nagyon lepődtünk meg (igaz, először Dunne-ra tippeltünk). Amennyit csak lehet, eröltetnénk ezt a Rafael gyereket Brown mögött.
2) Berbatov. Nem szabad a saját tizenhatoson belülre engedni, vagy el kell neki magyarázni, hogy ott egy rossz labdalevétel/csel/trükk túl sokba kerülhet (az első gólnál ő csúsztatott, és még volt két rossz levétele a kapujuk előtt)
3) Rooney. Tuti, hogy búgócsiga volt a jele az oviban. Egyszerűen túl van pörögve. Egy higgadt Rooney simán vezetést szerez azokból a lehetőségekből.
Azt még meg szeretnénk említeni, hogy a közvetítésből nekünk legjobban az első félidei mikrofonzaj tetszett. Nagyon okosan, az egyik hazai szájkaratés mellé tették le, és mivel Webb is fújt pár cifrát, így az összes angol káromkodást negyedóra alatt át tudtuk ismételni. Ajánljuk mindenki figyelmébe. (Arsenal - ManUtd 2-1)

A Pool meglepően könnyedén, a Chelsea küzdve az elemekkel hozta a kötelezőt. Az Ewood Park Ewood Poollá változott, és ez komoly meglepetésekkel szolgált. Robinson jól védett, Anelka meg duplázott. A francia első találata különben szabálytalan volt, mert az ismétléseken jól látszik, ahogy az irányváltással egyidőben a jobb karja elleffen (és a gólörömnél is huncutul összemosolyog Mikellel), de biztosra vesszük, hogy enélkül is hozta volna a meccset a Chelsea.
Természetesen nem jövünk azzal, hogy mi megmondtuk, hogy Robbie Keane kettőt fog lőni a hétvégén, mert konkrétan nyolc hete csak az olcsó poén kedvéért hagytuk benne a beharangozóinkban. Ettől függetlenül érett, hogy összejön az ír csatárnak, de nem gondoljuk, hogy most párosával fogja rugdosni a gólokat. Hanem hármasával. A West Brom játéka különben elnyerte szimpátiánkat, a nemsündisznó taktikával sokkal élvezetesebb meccset láthattunk. Ellenben a jutalmuk az utolsó hely. 
(Blackburn - Chelsea 0-2, Liverpool - WBA 3-0)

A Hullra és a Villára csak haragudni tudunk. Bármelyikük megelőzhette volna a MU-t, de egyikük sem tette. Az újonc - Halmosi nélkül - otthon kapott ki a Boltontól. Igazságtalanul. Jaaskelainenre duplán mérgesek vagyunk. Először, mert szombaton olyan volt, mint a ződ festék, és mindent fogott. Másodszor pedig azért, mert 97-ben nem ő védett Helsinkiben, így kaptunk egy bónusz tucatot. A Boro okosan használta ki, hogy a nagy lehetősegek előtt Barryék erősen stresszelnek, és a visszatérő Tuncay vezetésével a Villa Parkban diadalmaskodtak. Afonso Alves talán az év ziccerét hagyta ki, de mint később kiderült, még ez is belefért.
(Hull - Bolton 0-1, Aston Villa - Middlesbrough 1-2)

Halmosival ellentétben, a másik két hazánkfia pályára lépett a hétvégén. Fülöpék elhitték az első félidő alapján, hogy megvan a három pont, de a Pompey fordítani tudott. Az elsőnél háríthatott volna a válogatott kapus, a második tizenegyes volt. Nem hinnénk, hogy hosszútávon ő lenne a megoldás számunkra, mert majd minden megmozdulásából bizonytalanság sugárzik.
Gera sem győzte meg a Craven Cottage-re kilátogató Capellót, hogy neki az angol válogatottban a helye. Gerzson mostanság csak szenved, most is volt két ígéretes fejese, de a mezőnyben fel sem tűnt. Sem elfutás, sem cselek, sem összjáték. Pedig ebből a Fulhamből könnyedén ki lehetne lógni most. Igaz, ez az ötlettelen játék is győzelmet jelentett a Newcastle ellen. Gutierrez megvárta, hogy dicsérjük, aztán rögtön értékelhetetlen produkciót nyújtott, így sok esélye nem volt a vendégeknek, hogy háromszor nyerjenek zsinórban.
(Sunderland - Portsmouth 1-2, Fulham - Newcastle 2-1)

Az Evertonnak elég volt öt perc foci, hogy győztesen távozzon Londonból. Lescott megszerezte első gólját, Saha meg mind a háromban benne volt. Zoláék nem érdemeltek vereséget, mert az első félidőben akár bucira is verhették volna az Evertont, de a kihagyott helyzetek megbosszulták magukat. A hazaiak gólja volt - érzésünk szerint - a forduló gólja. Az egész támadás gyönyörű, de maga a gólpassz, az abszolut csodálatos. (West Ham - Everton 1-3)

A Spurs tovább szárnyal, most a ManCity-től hoztak el három pontot, és ezzel elmozdultak a kiesőzónából is. Három kiállítást is hozott a vasárnap meccse. Fernandes kiállítása jogos volt, Assou-Ekottoé is. Dunne meg csak a jövőre gondolt, legalább az elkövetkezendő meccseken nem tud ártani csapatának. Bent már hét gólos a bajnokságban. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy Anelka tízzel vezeti a góllövő listát, akkor már biztos, hogy ezt az egészet csak álmodjuk. (ManCity - Tottenham 1-2)
Az utolsóról meg ennél többet felesleges: Wigan - Stoke 0-0

A tippverseny öldöklő küzdelmet, de alacsony színvonalat hozott. Természetesen gratulálunk Csirko Paseknek a 6-5-ös győzelemhez. Arbeloát, Dioufot és Sahát pedig megkérnénk, hogy nyeljék le az asztalra kikészített sünöket, majd holnap reggel ricinussal öblögessenek egy picit. (NST - Kommentelők 4-6, szervacsere) A mézesmadzag megvolt, tessék kiélvezni, mert Mikuláskor már itt lesz előny.
Aki vállalja a nyilvánosan megaláztatást, annak semmi más dolga nincs, mint harmadikként elküldeni az nst.pl@freemail.hu címre a következő kérdés helyes megfejtését. Most a latinos műveltségetekre vagyunk kíváncsiak.
Kitől/mitől/honnan származnak a következő idézetek:
"sigur ca puteti renunta acum"; "...de a zburaaa!"