Ha minden jól megy, és figyelmeztettek minket, akkor a szezon végén - még a köcsögválogatottak előtt - elővesszük a posztot és a legjobb jövőbelátókat megjutalmazzuk - írtuk novemberi jóslat-megamixünkben. Nos hát, _bedobásnál nincs les, ezt használta ki_ megtette, így köcsögválogatottakon innen, szezonzárón túl Igazlátó napot tartunk, szembesülünk jövendöléseinkkel. Elöljáróban annyit: fiatalok voltunk, meg kellett élnünk. 

Milan, Liverpool, Roma, Lyon, Porto, PSV, Rangers, Tottenham, Corinthians, Atletico Madrid, Flamengo, Olympiakos, Sporting, Anderlecht, Galatasaray, Basel, Midtjylland és Al Ain FC, kétszer negyvenöt perc, háromszáz kilométer per óra, mi a retek ez??? Ez nem más, mint a Superleague Formula, a futballcsapatok aszfalton vívott világligája, melynek a hétvégén, Magny-Cours-ban rajtolt el a második szezonja. A felsorolt klubokat egy-egy autó képviseli, furcsák a szabályok, és havonta lesz egy futam egészen novemberig, vagyis Formula -1 light futballfanoknak- tovább után afféle ráfgájd a sorozatról és az első hétvégéről.

Ma este Malmöben egy olyan futballklasszikus kerül megrendezésre, amely akkor is érdemes a figyelmünkre, ha csak korosztályos válogatottak mérkőzéséről van szó.  Sikerül-e a németeknek végrehajtani azt a történelmi bravúrt, hogy – amint azt kiváló kollégám megjósolta – egyszerre a vitrinben tudhassák mindhárom (U17, U19, U21) jelentős európai utánpótlás-trófeát? Vagy esetleg az angoloknak bő negyven év után* sikerül ismét egy nagy torna döntőjében legyőzniük azt a német válogatottat, amely az azóta eltelt időszakban annyi szomorúságot okozott nekik? Esélylatolgatás és néhány tétova kijelentés az utánpótlás-futballról a hajtás után.
 

Nem terveztünk sorozatot indítani az érdekesen alakuló karrierek témakörében, de a brazil biciklista rendesen megmozgatta a közönséget, ráadásul még aktuális is, amire bukkantunk, így felelevenítjük egy másik rekorder történetét is. Tizenöt éve jóformán a semmiből került elő barátunk, hogy aztán hamarabb el is tűnjön a szemünk elől, mint egy teraszos kiskocsma sörkészlete nyáridőben. Egy korábbi posztban már megidézte pote kolléga Oleg "One Hit Wonder" Szalenkót, lapozás után viszont részletezzük, mi is történt vele az ötös előtt s után.

Szinte nincs olyan napja az átigazolási szezonnak, amikor ne röppenne fel valamilyen új hír a Real Madriddal kapcsolatban.  Florentino Perez alig egy hét alatt elérte, hogy boldog-boldogtalan a csapatával foglalkozzon. A spanyol kormánytól kezdve az ázsiai sztyeppék egyszerű parasztjáig mindenki talál valami érdekeset a visszatérő elnök tevékenységével kapcsolatban.  Természetesen a pénzügyi háttér elemzése is roppant fontos része a klub nyári tranzakcióinak, de mi mégis inkább sportszakmai oldaláról közelítenénk meg a dolgot. Már azért is, mert sokan úgy tartják, ha egy játékos – múltjából következően - kimondhatatlanul sok pénzbe kerül, ettől még nem feltétlenül lesz sikeres egy számára teljesen új közegben. Florentino Pereznek azonban nagyon nagy szerencséje van: az örökölt csapatnál gyengébbet soha nem láthatott még  a Bernabeau közönsége, így az elérhető legszélesebb támogatással erősítheti meg  a Real Madridot. Különösebben nehéz dolga sincsen, mivel legalább 50-60 olyan játékos van ma a világon, aki látatlanban kiszorítja a jelenlegi csapatból az olyan legendák, mint Cannavaro és Raúl által vezetett holland és argentin vegyes válogatottat. A siker garanciája azonban mégsem az igazolásokban keresendő, hanem a jelenlegi spanyol bajnoki mezőnyben, amelynek a korlátait ismerve könnyen megállapítható, hogy a Real Madrid nem tud olyan szar lenni, hogy ne legyen legalább ezüstérmes.

Ezentúl minden héten jelentkezünk egy bónusz poszttal, melynek funkciója abban merül ki, hogy teret adjon a kötetlen beszélgetéseknek, a marhaságok bekommentelésének és megvédje a többi posztot a szélsőséges szétoffolástól. Tehát ki a jobb, Cé vagy Messi? Mi lesz a Real hollandjaival és Cannavaróval a Juvéban? A jelenlegi Barcelona vajon az univerzum pozitív erőinek legtisztább megnyilvánulása? Depeche Mode, vagy Voivod/Down? Ilyen és ehhez hasonló témák, na meg mindenféle átigazolási pletyka és spekuláció beömlesztését kérjük tovább után, ne fogjátok vissza magatokat!

 "Ha például most abbahagynám a focit, biztos vagyok benne, hogy az emberek hamar megfeledkeznének rólam, és én azt szeretném, hogy ha majd visszavonulok, sokáig emlékezzenek rám. Egy focistának ez a legnagyobb elismerés." - nyilatkozta egy interjúban. Ennek több mint tíz éve már. Nem kívánok közvéleménykutatást folytatni abban a kérdésben, vajon kié is lehet a világfutball legelbarmoltabb pályafutása, élek ugyanis a gyanúperrel, hogy nagyon sokan vágnák be ennek a joviális fiatalembernek a nevét. Semmi okunk szapulni a döntései miatt, mégis fájó hiányérzettel vagyunk kénytelenek konstatálni, hogyan lett a világ valaha volt legdrágább játékosából a vietnami liga celebje.

Apák napi posztunkban egy mindig hálás témával foglalkozunk: büszke futballista apákat kerestünk, akiknek fiaik is sikeresen terelik a pettyest. Forgatnunk kellett azonban ezt a sokszor lerágott csontot ahhoz, hogy találjunk rajta még néhány ízletes falatot: annak jártunk utána, kik lehetnek azok a futballista-csemeték, akik az elkövetkező években maguk is nagy játékossá válhatnak.
 

A Squadra Azzurra állapota egyre aggasztóbb, és mivel nem találtunk a problémára más megoldást, beutaltuk őket a Princeton-Plainsboro kórházba, hogy a legjobb dokik konzíliuma deríthesse ki, mi a baja Olaszország válogatottjának. Tovább után következik az NST kórházi drámája, Az olasz beteg című epizóddal.

Végigtarolja-e a német utánpótlás Európát? A Konföderációs Kupa zsongása mellett ez foglalkoztat bennünket leginkább, miután a német utánpótlás válogatottak a legutóbbi két Európa-bajnokságot simán behúzták. Szemünk most Svédországon; némi ütemkéséssel, de nagy magabiztossággal csapunk le az eseményre, az U21-es válogatottak küzdelmeire. Igen, mi megint a németekre teszünk. (Na jó, csak én).

Tizennyolc év múltán részesül pénzjutalomban Ötzi, a gleccsermúmia megtalálójának családja. Nem kevésbé örvendetes, hogy tizennyolc éves a Tilos Rádió, és ebben az évben is elstartolt a Tilos Maraton. Az NST pedig tizennyolcadik alkalommal is kétségbeesve keresi Susant, valamint popp mester (3#), Isarsturm (2#), ktn, Oarbeaskoa, Aradebil, loveBZ, shinigami, ZenZo, vár a tévé, itáliainagysándor, pattopo, rowi, sporttárs és hrvth méltó követőit. A Rorschach-teszt lényege, hogy az ember kapásból rávágja, ami az adott képről eszébe jut. Szabadítsuk fel tudatunk közösen és a kommentek között helyezzük el virtuális képaláírásunk. A legjobbat önkényes szerkesztőségi felkiáltással, esetleg a Duna jegén közösségileg választjuk meg. Az eddigi, lezárt pályázatok megtekinthetőek itt, a legújabb munkapéldánnyal pedig a Konföderációs Kupa eseményeit követjük nyomon.

Ne szépítsük, 2006 világbajnoka szénné égett az Európa-bajnokságon. Olaszország ugyan csak büntetőkkel esett ki a későbbi győztes Spanyolországgal szemben, de az egész tornán az ég adta világon semmit nem mutatott. Illetve dehogynem mutatott: megmutatta minden gondját, baját és hiányosságát – kezdve mindjárt Roberto Donadonival, akinek gyorsan meg is köszönték az Eb után. Jöhetett Marcelo Lippi, az ember, akinek futballból van az agya. A szaki, aki majd megoldja. Persze ő sem tud Long Island Ice Tea-t mixelni a kéttablettás asztali folyólőréből, de ő az, akinek a szakértelmét senki nem kérdőjelezi meg. Más szóval ő az, akiben mindenki látja a csodát, hogy egy csapásra minden gondot megold. Hát nem old meg, úgy néz ki.

Ha hihetünk a számoknak, érdemes figyelnünk keleti szomszédunk futballjára. Papíron ugyanis Európa kilencedik legerősebb bajnoksága a román; így aztán örömmel közöljük vendégszerzőnk, Boros Miklós írását az idei - felettébb mozgalmas - szezonról és az aktuális meglepetéscsapatról, az Unirea Urziceniről.

Egy nappal az utolsó mérkőzés után véget ért egy hét évvel ezelőtt kezdődött szezon a román bajnokságban. Ez a kívülállók számára biztosan magyarázatra szorul, ám a 2008–2009-es idényt talán legjobban befolyásoló esemény-sorozat 2002-ben kezdődött, amikor a Fulgerul Bragadiru feljutott az élvonalba.

Július, 1996. Helyszín: Toulon. Kellemes esti szellőben fater épp kaját melegít. A mólótól egy köpésre egy irreálisan nagy hajó, mint egy tízemeletes panel a vízre fektetve. Mögöttünk valahol a Stade Mayol, az első nyugati stadion, amit élőben láttam. Megragadott, a fénykép elkészült és a lényeg eldőlt. [Pillanat, verítéket törlök.] Van apropója a történetnek, a rutinosabbja nyilván sejti, mi jön a szentimentális felvezetés után.

Az átigazolási pletykák a sportújságírás kétfejű bárányai: ez az a terület, ahol az ember a legnagyobb jóindulattal sem képes komoly minőségbeli különbséget találni a Telegraph és a Mirror, vagy éppen a Guardian és a Sun teljesítménye között.

Komoly újságíró tehát undorral fordul el a témától, ám vannak, akik ilyenkor kerülnek csak igazán elemükbe: Hegyi Iván kedvenc hírportálján például nem lehetett nem érezni az eluralkodó eufóriát, amikor véget értek azok a hülye bajnokságok meg kupák, és a köret kerülgetése után végre rá lehetett térni a szaftos lényegre.

Kurva nagy szerencsénkre azonban mi sem komolyak, sem pedig újságírók nem vagyunk: így egyrészt használhatunk ilyen csúnya szavakat, másrészt pedig kéjesen merítkezhetünk meg a minden alapot nélkülöző, ám annál bombasztikusabb hírek és a valóságtól elrugaszkodott spekulációk fertőjében. Már csak azért is, mert tényleg eseménydús három hónapra számíthatunk, hiszen több csapatnál is ész nélküli költekezés várható. A Realnál és a ManCity-nél érzésünk szerint nem lesz plafon, mindenkit beáraznak, aki él, mozog és rúgott már egy egyeneset labdába. Ezzel pedig nem csak azt érik el, hogy ők maguk irreális árakon fognak majd vásárolni, de az ellenfeleknél is felverik a kikiáltási árat.
 
Tartsatok hát velünk erre az izgalmas terepre: meztelen nők a hajtás után!!!
 

Orth Györggyel kapcsolatban értelmét veszíti a túlzás kifejezés, egyszerűen a labdarúgás ősanyagából vétetett. Sportszerű, ragyogó technikai képességű, taktikai sakkhúzásaira támaszkodó – fejjel és mindkét lábbal egyaránt bravúrosan játszó, kiforrott játékosként könyvelték el már tizennyolc éves korában. Amit ő produkált, az nem játék, hanem művészet. Orth mellett a többi játékos csak a keretét adta a kilencven percnek, míg a mester alkotott, játékával messze megelőzte korát. Zsák Károly, a Fogl-gát, Lóránt Gyula és Blum Zoltán után érkezik az NST oldtimer-válogatottjának jobbfedezete és egyben csapatkapitánya.

Megbokrosodott teendőink pergőtüzében egyelőre csak arra van időnk, hogy egy amolyan Radler-poszttal kivirítsunk, mely tökéletesen alkalmas a szétoffolásra, de ügyesebbek kihozhatnak belőle egy csákót, egy rózsát, vagy egy csip-csip-csókát is, a nagymókusok meg kenjék süteményre. Fellebbentjük a fátylat Bundesliga-fetisizmusunk hátteréről, ordenáré győzelmi tort ülünk a Footbo-tippverseny kapcsán, megválasztjuk az év legjeit meg ellövünk pár képet, videót, és nyilatkozatot, ami a szezon közben nem fért ki. Jó lesz, megígérjük.

Ahogy a trágya igazolások listáját az Inter, a legszarabb_meccseken_szerzett_legtöbb_pont összevetést a Juventus, a Legtöbb Ősz Halánték a Kezdőben-versenyt pedig a Milan vezeti, úgy kirobbanthatatlan a szezon legjobb meccseit játszó csapatok élmezőnyéből az AS Roma. Tottiék kétszer is egészen elképesztő 90 perc erejéig varázsolták el a Serie A idei színvonalától lezsibbadt nézőket, igaz, a mérleg idén felemás, mert a szezon két legfontosabb meccsén csak 1 pont jött össze. Semleges szurkolóként ez nem kell, hogy érdekeljen minket, hajtás után reményeink szerint mindenki örömmel nézi végig a két videót, melyben a Serie A 2008/09-es szezonjának általunk legjobbnak vélt meccseit izgulhatja végig.

Nincsenek véletlenek: a legjobb csapat a bajnok, a legjobb csatár a gólkirály, és a nyáron úgy kifugázzák a Serie A-t, hogy csak lesünk szeptemberben. Ezek mind törvényszerűségek, nincs ellenük mit tenni, maximum szomorkodni lehet felettük, de mielőtt az utolsó – de leglényegesebb – pontba belemennénk, nézzük meg az utolsó fordulón keresztül, mi is történt a csapatokkal 2009-ben. A várakozásoknak megfelelően a Torino csatlakozott a Regginához és a Leccéhez, a Juventus megőrizte második helyét, de a Milan sem hagyta magát a BL-selejtezőig pofozni, így a dobogó, és tulajdonképpen az egész tabella pont úgy néz ki, ahogy ki kell néznie. Hajtás után szeptemberig utoljára, gyöngybetűkkel.

A Nou San Trafford blogipari GMK nem tudott mit kezdeni a tegnap este történtekkel. A szerzők fröccsbe fojtották bánatukat és a Videoton közelmúltbeli menetelésének videóival próbáltak vigasztalódni, de a katasztrofális kilencven perccel kapcsolatban képtelenek voltak akár egy betűt is leütni az írógépen. Nem volt más választásuk, keresniük kellett valakit, aki biztosan nézte a meccset, látott már belülről focipályát, olcsón elvállalja és nem olyan híres, mint ők maguk. Több visszautasítás után Esterházy Péter próbált meg élni a lehetőséggel, hogy egy számára szokatlanul nagy olvasótáborral ossza meg irodalmi szárnypróbálgatásait. Köszönjük, hogy a most készülő Bevezetés a szépirodalomba című műve utolsó simításai közepette rendelkezésünkre állt, és további sok sikert kívánunk neki. Itt jegyeznénk meg, hogy szerintünk a Termelési-regény minden egyes oldala jobb, mint a BEK-győztes Juventus tokkal-vonóval. Lapozás után az ő gondolatai következnek vágatlanul.

Irapuato, 16 500 néző, vezette: Agnolli (olasz)

Magyarország: Disztl - Sallai, Róth, Garaba, Péter - Bognár, Nagy A., Kardos, Détári, - Kiprich, Esterházy

Szovjetunió: Дасаев, Бессонов, О. Кузнецов, Ларионов, Демьяненко (к), Рац, Яковенко, Заваров, Беланов, Алейников, Яремчук.
Тренер - В. Лобановский.

Már csak három óra van hátra a világbajnokság nyitómeccséig, forrong az újpesti fonó, a csepeli kerékpárüzem, és a kőbányai kakóporgyár, ahol az ellenforradalmárok ármány pletykái ellenére nem gépágyúhevedereket gyártanak. Mindenki a szovjetek elleni meccsről beszél, bár sokat köszönhetünk elvtársainknak, ma este nem lesz kegyelem: a magyar válogatott meg sem áll a világbajnokság döntőjéig. Mezey György mesteredző kiválóan felkészített csapata minden bizonnyal túl van már a könnyű, de tápláló vacsorán Irapuatóban, és hozzánk hasonló izgalommal várja, hogy kezdődjön a mérkőzés. Nem is nyerhet más egy Estadio Revolución nevű stadionban, mint a magyarok!

Tizenhét szótag / Még egy nagy költőnek is / Kevés ahhoz, hogy - ööö, igazából pont elég egy haikura, nekünk meg még annyi sem kell. Ütvefúrót megszégyenítő igyekezettel keressük tovább _popp_ mester (3#), Isarsturm (2#), ktn, Oarbeaskoa, Aradebil, loveBZ, shinigami, ZenZo, vár a tévé, itáliainagysándor, pattopo, rowi és sporttárs méltó követőit. Legatyásítva, a Rorschach-teszt lényege, hogy az ember kapásból rávágja, mi jut eszébe egy adott képről. Szabadítsuk fel tudatunk közösen és a kommentek között helyezzük el virtuális képaláírásunk. A legjobbat önkényes szerkesztőségi felkiáltással, esetleg a Duna jegén közösségileg választjuk meg. Az eddigi, lezárt pályázatok megtekinthetőek itt, a legújabb munkapéldánnyal pedig a szerdai BL-döntőre emlékezünk.