Ha hihetünk a számoknak, érdemes figyelnünk keleti szomszédunk futballjára. Papíron ugyanis Európa kilencedik legerősebb bajnoksága a román; így aztán örömmel közöljük vendégszerzőnk, Boros Miklós írását az idei - felettébb mozgalmas - szezonról és az aktuális meglepetéscsapatról, az Unirea Urziceniről.
Egy nappal az utolsó mérkőzés után véget ért egy hét évvel ezelőtt kezdődött szezon a román bajnokságban. Ez a kívülállók számára biztosan magyarázatra szorul, ám a 2008–2009-es idényt talán legjobban befolyásoló esemény-sorozat 2002-ben kezdődött, amikor a Fulgerul Bragadiru feljutott az élvonalba.
Bíróságok bajnoksága
A Bukarest melletti falu csapata ezen a néven egy meccset sem játszott a bajnokságban, mert tulajdonosa, Anton Dobos, a román válogatott volt hátvédje azonnal Temesvárra költöztette, Poli AEK elnevezéssel. (Pedig az eredeti név mély, romantikus lírai érzékről tesz tanúbizonyságot, a fulger ugyanis románul villámot jelent). A fővárosban ugyanis akkor 5 élvonalbeli csapat is volt, miközben a bánsági nagyváros büszkesége, az 1921-ben alapított Poli már 1997 óta a másodosztályban játszott, és 2002-ben ott is utolsó lett.
Ettől kezdve két Poli volt a román futballban, a Dobos-féle első ligás, és az olasz Claudio Zambon tulajdonában levő “ős-Poli”, amely ettől kezdve előbb Dragasani-ban, majd Bukarestben játszotta harmad-, majd negyedosztályú meccseit. A két csapat közt 2005-ig semmilyen kapcsolat nem volt, amikor Dobos eladta csapatát Marian Iancu olajiparban érdekelt bukaresti üzletembernek. Az alaposan feltuningolt Poli innen kedzve a bajnokság egyik meghatározó csapata lett.
Zambon ekkor látta elérkezettnek az időt egy jó kis zsarolásra, és beperelte az első ligás Polit, mondván, hogy az jogtalanul használja az ő tulajdonában levő klub színeit, címerét és korábbi eredményeit. Az éveken át húzódó pereskedés 2008-ra a Lausanne-ban székelő Nemzetközi Sportbíróság (CAS) elé került, amely a Zambon-féle klub javára döntött, és elnevezés-, szín- és címer-változtatásra kötelezte a Polit. A csapat a 2008–2009-es szezonnak már FC Temesvár néven, a történelmi lila-fehér helyett sárga-feketében játszva vágott neki, de Zambonnak ez se volt elég: szeptemberben elérte a FIFA-nál, hogy nyomást gyakoroljon a román szövetségre, amely 6 pont levonásával büntette a TAS határozatának eleget nem tevő Polit. Közben azonban a temesváriak fellebbeztek, és az újabb tárgyalás során kiderült: a TAS azért ítélt első fokon a klub ellen, mert a román szövetség nem küldte el Svájcba a temesváriak igazát bizonyító iratokat. A TAS végül a jelenlegi első ligás csapat javára döntött, megszüntetve a hat pontos büntetést, ezt azonban csak az utolsó fordulót követően hirdette ki. A csapatok pedig végigjátszottak egy szezont egy hamis táblázat árnyékában.
A csalás jegyében
Közben egy másik bírósági ügy is alaposan felkavarta a román bajnokság amúgy is mindig forrongó vizét: tavasszal a korrupció-ellenes hatóság (DNA) gyakorlatilag lefejezte a játékvezetői testületet (CCA). Mint kiderült, a FC Argeş tulajdonosa, Cornel Penescu biztosra akart menni: szinte csapata összes meccsén lefizette a játékvezetőket. A klubvezető és három társa azóta is vizsgálati fogságban ül több bíró, valamint a CCA volt elnöke és alelnöke, Gheorghe Constantin, illetve Marcel Lică mellett. A szövetségnek pedig a bajnokság hátralevő negyedében szinte az összes meccsre külföldi játékvezetőket kellett kérnie, volt olyan csapat, amelynek utolsó 9 meccsén már nem volt román bíró. Az Argeş csapatát egyelőre nem büntette meg a szövetség, de voltak már jelzések arra, hogy a fegyelmi bizottság kizárja majd a csapatot az első ligából.
A külföldi bírókkal legalább annyit elért a szövetség, hogy a csapatok legalább ezen a téren nem vádolhatták egymást az eredmények befolyásolásával. A tulajdonosok és edzők médiahőbörgései amúgy is évek óta a paranoia határát súrolják Romániában, többek közt ezért is örültek sokan a semleges szurkolók közül, hogy ismét egy feltörekvő kiscsapat, az Unirea Urziceni lett a sokak számára meglepő győztes.
A csalán jegyében
Urziceni (neve magyarul csalánost jelent, azért a román néplélekben továbbra is ott munkál a lírai erejűvé jegecesedett természetközeliség ) egy 17 094 lakosú kisváros Dél-Romániában, amelyet 1596-ban említenek először az okiratok, 1895-ben kapott városi rangot, leghíresebb szülötte Alexandru Toma (1875-1954) író és akadémiai tag, és futballcsapatát 1954-ben alapították. A sportágat a második világháború idején ott állomásozó német katonák ismertették meg a várossal, a helyiek azóta is „La Nemţi” néven emlegetik azt a tavat, amelynek partján az első meccseket megrendezték.
A kisváros csapatának elnevezése gyakran cserélődött az elmúlt 55 év során, a közeli folyó, illetve a megye után Ialomiţa néven alapított együttes játékosai és szurkolói számos „keresztelőt” ünnepelhettek: a nagy októberi/novemberi forradalom előtti tisztelgés jeleként játszott már Aurora, a kommunista pozitivimus jegyében Avântul (azaz Lendület), Ferom (ez az egyik helyi kommunista nagyvállalat nevének fantáziátlan rövidítése) és – a munklás-paraszt összeborulás jegyében – Agricultorul (azaz mezőgazdász) néven is, az Unirea elnevezést 2000-ben vette fel.
Ez az elnevezés Romániában rendkívüli ázsióval bír, azt jelenti: egyesülés. Igen, Erdély elszakítását jelölik a névvel, amely a román történetírásban csak Nagy Egyesülés néven fut… (Az elnevezés népszerűségét jelzi, hogy az élvonalba most feljutott gyulafehévári együttest is így hívják – őket már több joggal, hiszen a hivatalos román álláspont szerint itt mondták ki 1918-ban az erdélyi románok a Romániával való egyesülést, amelynek amúgy semmilyen jogi hatálya nem volt. Máris várjuk a névhasználat miatti jogvitákat…).
Akkor még a harmadik ligában szerepelt az Urziceni, amelynek villámkarrierje erősen hasonlít a tavalyi bajnok Kolozsvári CFR-éhez: 2003-ban jutott fel a második, 2006-ban az első ligába. Tavaly már kupadöntőt játszott (1-2 a Kolozsvári CFR-rel) és kiharcolt egy UEFA-kupa szereplést, és nem is vallott szégyent a Hamburg ellen: 0-0 idegenben, majd 0-2 hazai pályán.
A siker kulcsa egyetlen név: Dan Petrescu, a román futball 90-es évekbeli sikernemzedékének 95-szörös válogatott jobbhátvédje, aki – tudják, líra és természet – a hangzatos Bursucul becenévre hallgat, ami magyarul borzot jelent. Hogy honnan jöhet a név, ezen írás szerzőinek fogalma sincs, minden esetre aktív játékos korában nem szívesen lettek volna vele egy öltözőben mérkőzés után, amikor levetette a csukáját.
Petrescu hat éves edzői karrierjének felét töltötte Urziceni-ben, ahova 2006 őszén érkezett, és teljesen szabad kezet kapott – olyanannyira, hogy még a klub címerét is saját ízlése szerint alakíthatta át egykori csapata, a Chelsea mintjára. Az Unirea az elmúlt három évben román szinten közepesnek tartott, máshol leírt játékosokat és olcsó külföldieket igazolva hozta össze a bajnokcsapatot, amelynek játékstílusa egy anglofil edző keze alatt igencsak olaszos lett. Kiváló védelem, hatékony célfutball, amelyben a rendszer fontosabb az egyéneknél – a csapat játékán cseppet sem érződött meg például, hogy legjobb középpályása, Bogdan Mara a téli szünetben eligazolt az egyik riválisnak számító Kolozsvárhoz. Az élcsapatok hullámzó teljesítménye közepette az Urziceni volt a szezon legegyenletesebben teljesítő csapata, amely tavasszal csupán egyszer kapott ki (meglepetésre a kieső Medgyestől), utolsó 13 meccsén pedig veretlen maradt.
A riválisok pedig éppen a hajrában omlottak össze. A szinte egész évben vezető Dinamo az utolsó három fordulóban egyetlen pontot sem szerzett (a játékosok a bajnokság végére – legalábbis a magyarországinál lényegesen bulvárosabb román sportsajtó szerint – az elmúlt hetekben jóval több időt töltöttek éjszakai klubokban, mint erőnléti edzéseken, és öt whisky-kóla egy percen belüli elfogyasztása is könnyebben menne nekik, mint egy 17-ről megadott szabadrágás bevágása a vinklibe).
A másik rivális, a fél szemmel mindig Lausanne-ra figyelő Temesvár az utolsó előtti játéknapon, hazai pályán, nyert helyzetből bukta el az Urziceni elleni rangadót. A címvédő CFR pedig hiába fogyasztott el négy edzőt, egyszer sem tudott két mérkőzésnél többet nyerni egymás után, rengeteg döntetlenje miatt sosem tudott igazán közel kerülni a dobogósokhoz. Hasonló helyzetben volt az örök favorit Steaua, amely erőtlen futballjával már félelmet sem tudott kelteni ellenfeleiben, s csak jó adag szerencsével – az utolsó fordulóban két riválisa, a Craiova és a Rapid sem nyert hazai pályán – ért oda az utolsó Európa Ligás helyre.
A mindkét végen viszonylag nagy tét (6 nemzetközi kupás hely, illetve 4 kieső) jót tett bajnokságnak, hiszen szinte végig minden csapatnak éles meccseket kellett játszania. Az idegenlégiósok szerepe tovább nőtt (több mint 200 külföldi lépett pályára a szezon során), a román klubvezetők ugyanis felismerték, hogy a légiós legtöbbször olcsóbb és megbízhatóbb, mint a három jó meccs után rögtön eurómilliókra taksált hazai játékos.
A bajnokság végeredménye
1 | Unirea Urziceni | 34 | 21 | 7 | 6 | 52 | 18 | 68 |
2 | FC Temesvár | 34 | 20 | 7 | 7 | 58 | 38 | 67 |
3 | Dinamo Bukarest | 34 | 20 | 5 | 9 | 56 | 30 | 65 |
4 | Kolozsvári CFR | 34 | 16 | 11 | 7 | 44 | 26 | 59 |
5 | FC Vaslui | 34 | 17 | 6 | 11 | 44 | 37 | 57 |
6 | Steaua Bukarest | 34 | 14 | 14 | 6 | 44 | 27 | 56 |
7 | Universitatea Craiova | 34 | 15 | 11 | 8 | 44 | 25 | 56 |
8 | Rapid Bukarest | 34 | 16 | 7 | 11 | 44 | 34 | 55 |
9 | FC Brassó | 34 | 14 | 13 | 7 | 35 | 25 | 55 |
10 | FC Argeş Piteşti | 34 | 12 | 8 | 14 | 41 | 47 | 44 |
11 | Pandurii Târgu Jiu | 34 | 11 | 10 | 13 | 27 | 36 | 43 |
12 | Otelul Galaţi | 34 | 11 | 7 | 16 | 37 | 48 | 40 |
13 | Besztercei Gloria | 34 | 11 | 5 | 18 | 32 | 44 | 38 |
14 | Politehnica Iaşi | 34 | 10 | 7 | 17 | 32 | 47 | 37 |
15 | Medgyesi Gaz Metan | 34 | 10 | 6 | 18 | 36 | 51 | 36 |
16 | Farul Constanţa | 34 | 8 | 6 | 20 | 27 | 56 | 30 |
17 | CS Otopeni | 34 | 5 | 7 | 22 | 32 | 54 | 22 |
18 | Gloria Buzău | 34 | 4 | 5 | 25 | 23 | 62 | 17 |
Gólkirály: Gigel Bucur (Temesvár) és Florin Costea (Craiova) 17-17 gól
Kupadöntő: Kolozsvár-Temesvár, június 13. (UPDATE: a döntőt végül - sajátos körülmények között - a Kolozsvár nyerte 3:0-ra)
Bajnokok Ligája-indulók: Urziceni (csoportkör), Temesvár (nem bajnokok, 3. selejtezőkör)
Európa Liga: Kolozsvár (4. selejtezőkör), Dinamo (4.), Vaslui (3.), Steaua (2.)
Kiesők: Medgyes, Farul, Otopeni, Buzău.
Feljutók: Ceahlăul Piatra Neamţ, CSM Ploieşti, Gyulafehérvári Unirea, Internaţional Curtea de Argeş.
Év edzője: Dan Petrescu (Urziceni)
Szezonválogatott: Arlauskis (Urziceni) – Tony (Kolozsvár), Galamaz (Urziceni), Abrudan (Brassó), Pereira (Kolozsvár) – Apostol (Urziceni), Ndoye (Vaslui/Dinamo), Spadacio (Rapid), Artavazd Karamjan (Temesvár) – Bucur, Costea.
Utolsó kommentek