Ezen a héten kicsit lassítottak az angol csapatok az európai porondon. A BL-ben például, három alkalommal is gól után kellett középről folytatniuk a játékot, ami azért óriási blama a két héttel ezelőtti produkcióhoz képest. Az öt sikeres kupacsapatból kettőt-kettőt össze is fújt a szél a hétvégén. Természetesen a MU-Pool lesz ezek közül A rangadó, mert a City idegenbeli teljesítménye és egy pillangó szellentése között csak leheletnyi különbség mutatkozik. Nagy érdeklődéssel várjuk a Villa-Spurs találkozót is, míg a végeken a Boró-Pompey lesz a forduló meccse. Lapozás után húsz tipp, tíz mondat, egy videó rendelésre, és egy kis meakulpa.

Az előző fordulótól aztán nem lettünk okosabbak, még csavartak egyet a satun a csapatok - mostanra gyakorlatilag az dönt közöttük, kinek mekkora mellű a nője. Az általunk dobogóra várt csapatok nem hibáztak, Voronin mesterhármast hintett, vasalt a Bayern és kiizzadta a Wolfsburg is. A négy pontos bajnoki fórra való tekintettel egy pillanatra mi is nagyot álmodtunk és a delírium tetőfokán magunkat Frei Tamásnak ábrándva utána mentünk a Hertha titkának, szólunk a Rhein derbiről és megkínáljuk ezer wattal a nyavalyás üveggömböt is, hadd valljon színt.

Elcsalták a Madrid meccsét? Mourinho – ütött vagy nem-e? Válságban van-é az grandissime olasz foci? Estére ez mit sem számít, Fülöp Lacit megszégyenítő módon pergetjük tovább a nemzetközi futball orsóját. Minekutána a sorozat spanyol dominái rútul kivéreztek, három ukrán és francia, két orosz és német, valamint egy-egy holland, portugál, olasz, török, dán és angol feszül neki a Zenit kredencének, hogy az utolsó UEFA kupát elorozza a muszkák karmaiból.

Háromból semmi, sőt, négyből, mert a Fiorentina még a BL-csoportjából sem tudta továbbverekedni magát, és azóta az UEFA-kupából is kiesett. Az olasz csapatok közül egyedül az Udinese áll még Európában - ami lehetne akár egyből cáfolat is, hiszen az udineieket hülyére pofozza a silány olasz mezőny – a többiek az egyenes kieséses szakasz első körét sem élték túl, és mivel a Serie A, bátran mondhatjuk, gyakorlatilag eldőlt, óriási olasz válságról kellene beszélnünk. Be kéne állnunk a magyar és a nemzetközi sportsajtó (sőt, az NST nagyobb része) által alkotott emésztőgödörásó láncba, és hordanunk az olasz futballra a cementet. Ha azonban valaki veszi a fáradtságot, és nem csak az alapján ítél, hogy nincs olasz a legjobb 8 között, az pontosan tudja, hogy az olasz futball jelenlegi válsága kimerül annyiban, hogy az angoltól valóban lemaradva, de még mindig a képzeletbeli ranglista második helyén áll.

Olaszországban valami nem stimmel. Márciusra már csak egyetlen csapatuk áll a nemzetközi sorozatokban, mégpedig az Udinese az Uefa kupában. A BL-ben Andrea Dossena, Guiseppe Rossi, Luca Toni és Massimo Oddo, na meg Roberto Rosetti képviseli a továbbiakban Itáliát, tehát a 6+5-ös szabály nem az olasz klubokon fog segíteni - hacsak abban nem, hogy legyengíti a többieket az ő szintjükre. Ez az átlagos enestéolvasó számára viszont kétes kimenetelű játék, hiszen ebben a formában 3,6-os gólarányt produkáltak a csapatok ezen a héten, ami nekünk bőven megteszi. Inkább az idegenben lőtt gólok szabályán gondolkodnánk el, vagy bele kell törődnünk abba, hogy az első meccs mindig unalmas lesz, nem úgy, mint a visszavágók.

Ma kiesik egy esélyes, ez már egészen biztos. Meglepetés lenne, ha a tegnapi gólzáporhoz akár csak hasonló termést hozna a BL-nyolcaddöntők második játéknapja, bár ezúttal is lehet bízni a surranópályán érkező Porto-Atléti kettősben, és a Barcelona is kitömheti az első meccsen emberül helytálló Lyont. A forduló legnagyobb rangadóján már a két bevitt találat is gólzápornak számítana, ezek elosztásán nagyon sok múlik majd, hiszen az Interhez azért hozták oda Mourinhót, hogy végre Európában is mutasson valamit a csapat, ehhez viszont a címvédő ellen legalább egy sallert ki kellene osztaniuk idegenben. Előzetesen a Romáról gondoltuk azt, hogy a tavalyi évhez hasonlóan idén is a legtovább viszik az olasz trikolórt, ehhez viszont elengedhetetlen lenne elkerülniük, hogy a valamelyest magára találó Arsenal gólt lőjön. Örvendj, Anglia, zokogj, Olaszország, streamelj, magyar.

Vajon melyik alázás marad meg a fejünkben tovább? Hát persze, hogy a Liverpool Madridra mért csapása, mert hiába számít történelminek a Bayern alázása, a Sporting egyszerűen nem való a BL-be, és jól is teszi, ha elsüllyed szégyenében. Ugyanígy tehet a Real Madrid is, lehet ugyan bírózni, csak teljesen felesleges, mert pont ennyivel jobb csapat a Liverpool náluk, úgyhogy hivatalosan is eljött az ideje a néhány évente esedékes madridi égszakadás-földindulásnak. A Juventus ellenben a Fekete Lovag mentalitásával küzdötte végig a Chelsea elleni meccsét, és érdemelte ki a forduló tragikus hősének járó posztumusz becsületrendet – az angolok meg a két meccs alapján a továbbjutást. A nyolcas pályán a Villarreal csapott célba, és mivel Riquelme most nincs a keretben, tovább bizakodhatnak.

Rojtosra mantráztuk az angol futball európai dominanciájáról szóló dolgozatot, ma eldől, hogy a zátony négy csapata közül a két könnyebb feladat elé néző megél-e az odavágón megszerzett előnyből, és a történelemből táplálkozó papírformával, vagy egyikük lábon lövi magát félig már kivérzett ellenfelét juttatva tovább. Erre azért még így is a Juventusnak van nagyobb esélye a Chelsea-vel szemben, mint a Real Madridnak az Anfielden, és mindkettőjüknek sokkal nagyobb, mint a Sportingnak a Bayern otthonában, ahol a lisszaboni ificsapat próbálja megúszni a kétszámjegyű összesített eredményt. A görögök reménykeltő döntetlenje Spanyolországban csak arra lesz elég, hogy jobban fájjon a Villarreal elleni bucska. Hajtás után három dolog a BL nyolcaddöntőinek első felvonásának második felvonásának esti felvonásához.

A Milan egy szót nem szólhatott volna, ha az utolsó 20 percet háromfás hátrányból kezdi, a Sampdoria meg az Inter szétcincálása után parádés mesterhármast rúgat a Bolognával, miközben a múlt héten hazai pályán szertefingatott Palermo feltörli a firenzei gyepet a hazaiakkal, a szicíliai riválist darabokra szaggató Catania meg bucira vereti magát a Sienával. Ilyen forduló volt ez. Az Inter és a Juve meccsei is hoztak nem egy figyelemre méltó dolgot, és mindketten keservesen megfizettek a bajnoki győzelemért, ahogy a Roma is, így valóra válhat Olaszország rémálma, és mindhárom csapat kivérezhet a BL-ben. Vicces, de a Napoli már közelebb van a kiesőkhöz, mint a dobogóhoz, cserébe a San Paolóban alázó Lazio ismét feltűnt a középmezőny élén – avagy az élmezőny végén. Érdekes kis forduló ez a 27., ki meri tagadni!?

Eduardo a rajta Martin Taylor által végzett módosításoknak köszönhetően különleges képességekre tett szert. A kapuval szemben állva viszonylag ritkán szoktak gólt sarkazni a hosszú felsőbe, a brazil-horvát csatár viszont bemutatta, hogy ritka trükkökre is képes a tavaly februárban működésképtelenné tett bal lábával. Tovább után videó a gólról.

Szerencsére ismét megtalált bennünket egy olvasónk, aki személyesen látta, dokumentálta, majd dokumentációját rendelkezésünkre is adta arról, hogyan rendeznek sörről elnevezett ligakupadöntőt az északnémet kivándorlók. Magánál az egyébként igen ócska meccsnél sokkal értékesebb ez a képekkel gazdagon illusztrált beszámoló a labdarúgás nemrég felújított erődjéről, melyre nyilván nem csak a MU szurkolói lesznek kíváncsiak. Tovább után sok Carling, és még több kép vidimu jóvoltából.

Inkább Három Dolog-típusú dolog ez, mint beharangozó, aminek nem az az oka, hogy a Serie A 27. fordulója nem bővelkedik jónak ígérkező meccsekben, hanem egyszerűen a masszív időhiány. Attól viszont nem szeretnénk eltekinteni ezúttal sem, hogy a forduló után minden olaszfoci-fanatik be nem teljesült tippjeinken köszörülhesse a nyelvét, úgyhogy szokás szerint most is elmondjuk, mit várunk a játéknaptól. Az olasz BL-csapatok szerencsére rohadtul nem tehetik meg, hogy letojják a bajnokikat (nem csak azért, mert könnyen lehet, hogy mindegyik kihullik a vérbe), úgyhogy kicsit sajnáljuk is, hogy nem beszélhetünk bővebben az előttünk álló rangadókról. Mert lesz szép számmal.

Három negyeddöntővel és az utolsó nyolcaddöntővel tovább robog az idei FA kupa. A PL listavezetőinek papíron könnyű dolguk lesz, nagy csatát és meglepetést várunk az Everton-Borón és még az is lehet, hogy már vasárnap megkapja ellenfelét a Hull City. Lapozás után négy kupameccs, egy hatos alliteráció és egy kis Gyalog Galopp.

Ki tud többet a Bundesligáról? – avagy aki most bemondja, ki lesz a bajnok Bundi-földön, ahhoz év végén hozzávágunk egy dedikált Diego-mezt. Nem vicc, vérkomoly. Annyit azért nehezítünk, hogy a dobogós helyezetteket is ex-katedra meg kell nevezni. Magunk is sorba vesszük pro és kontra szubjektív meglátásainkat, és a poszt végén érvényes szavazatot adunk le. Meine Damen und Herren, kedves Halfejűek, tegyék meg tétjeiket.

Idén nagyon ritka, hogy mind a négy óriásklub nyerjen az aktuális fordulóban, meg az sem sűrűn fordul elő, hogy Van der Sar bakizik. Most ez a kettő egyszerre teljesült, vagyis vége egy hosszú sorozatnak és az élen az állások is befagytak. Volt több meglepő eredmény is, kilenc csapat megint nem tudott gólt lőni (ebből egyik sem az Arsenal), és Magyarország neve sem a kinn légióskodó focistáink miatt került megemlítésre a szigetországi sajtóban. Lapozás után kapushibákról, feltámadásokról, pár szabálytalanságról és a kiesés ellen küzdeni fogó hatos fogatról.

Még hogy nem izgalmas a skót bajnokság! Kiszámítható és unalmas? Az Old Firm meccsekre ugyan nem kellett vérnyomáscsökkentőt szednünk, de a legjobbak a legváratlanabb pillanatokban képesek botlani idén, mint most a Rangers. Az utolsó megverte az elsőt, így a második pozícióba került ez a két társaság elölről, illetve hátulról. A Celtic ölébe hullott három pont előny, míg a kiszámíthatóságot, de még inkább a megbízhatóságot László Csaba képviseli. Igaz, hogy ebben a fordulóban mindössze tizenegy gól esett, de ebből hat az utolsó negyedórában.

Eleddig vettünk egy jó kapust, felhúztuk elé a Fogl-gátat, majd még azt is emberül aládúcoltuk. Bekkjeink elé két fedezetet, vagy más néven halfot (a mai védekező középpályások ősei) építünk be a habarcsba. A poszt nem képezi vita tárgyát. Blum Zoltánt, az élettanilag is aggályosan zöldvérű ősfradistát illeti nemcsak a hatos mez, de árukapcsolásként dörgedelmes, falrengető vigyázzba is csapjuk magunkat egy nagyszerű, alázatos labdarúgó és egy vészterhes kor tiszta jelleme előtt.

A spanyol csapatok látszólag a bajnoki versenyfutás felé fordultak. A Deportivo és a Valencia kiesése önmagában nem meglepetés, viszont a mód, ahogyan elintézték a La Liga két reprezentánsát, cseppet sem dicsérhető. Ítéletet csak azért nem mondunk a teljes mezőny felett, mert a Bajnokok Ligájában még lehet egy kicsit kozmetikázni az eredményen. Mert a mutatott játékon nem nagyon lehet. Sőt ha kíméletesek akarunk lenni, akkor csak a búcsú tényével foglalkozunk, és nem tekintünk a nyeretlenül lejátszott nyolc kupamérkőzés mögé. De mi nem vagyunk kíméletesek és szétkürtöljük mindenfelé, hogy a hat kupacsapat közül legalább öt nem szólhatna egy szót sem, ha megalázó mértékű vereséget szenved. A Villarreal is csak azért maradt ki a szórásból, mert görög riválisa meglepően le van maradva a dán és ukrán élcsapatoktól. Válságról kizárólag amiatt nem beszélünk még, mert az ősz folyamán a Basel és a BATE Boriszov gárdáját is megtanították kesztyűbe dudálni. A világ viszont kegyetlen, az őszi sikerekből már télen sem lehet megélni, nemhogy tavasszal. Erre a legjobb bizonyítékkal a portugál bajnokság tavalyi ezüstérmese szolgált, amelyik simán továbbjutva csoportjából irtózatos pofonba szaladt bele. A La Liga folytatódott, de létjogosultságát mindössze egyetlen érvvel tudjuk indokolni: a spanyol bajnokság azért lett kiírva idén, hogy a Real Madrid is tudjon valahol győzelmi sorozatot építeni. Esett 28 gól. Tovább után részletek:

A Celtic az utóbbi hetekben felgyűlt minden frusztrációját rázúdította szerencsétlen Szentmirrenre, míg az első és a harmadik manchesteri módra végezte el a melót. Két hetvenöt százalékos óriás az élen - a Celtic nem keveset ledolgozott rosszabb gólkülönbségéből, de még néggyel jobb a világoskékeké -, László Csabáék öt pont előnyt szedtek össze üldözőikkel szemben, a Kilmarnock beelőzte a puhára főtt szenteket, de komoly változás nincs. A Caley és a Kirk megy a kiesésért - bevalljuk, minket ez a kérdés izgat a legjobban. A másodosztályban a húsz meccse veretlen és ezzel klubrekordot döntő St Johnstone áll feljutásra.

Már az Inter nyakán volt a böllérkés, de a silány minőségű olasz penge most is kicsorbult a monumentális ádámcsutkán, miután a szezon legjobb meccsén a milánóiak óriásit küzdve visszahozták a kutya szájából a Roma elleni rangadót. A Juventus most nemcsak nem lőtte tökön saját magát a Napoli ellen, de szokásokkal ellentétben a bírók is megkegyelmeztek a déliek elleni meccsen, így a torinóiak újra látótávolságon belül vannak, nem úgy, mint a Milan. Milánó boldogtalanabb felében az a röhejes helyzet állt elő, hogy ha a 19 éves brazil zsenipalántának elsül a lába, akkor van keresnivalójuk, egyébként még egy pusztán felvillanásokból élő Sampdoria is úgy megrakja őket, hogy gyakorlatilag esélyük sincs. Sem a Genoa, sem a Fiorentina nem tudta kihasználni az újabb Milan-blamázst, így időlegesen befagyott a tabella eleje, ami nem csoda, mert az első 10 helyezettből csak ketten tudtak győzni. Figyelem, poroszkálásból ügetésbe váltott a veronai ménes!

A United szombaton megnyerte  a bajnokságot, majd, hogy vasárnap is történjen valami, behúzta a ligakupát is. A BL helyekért való csatározásban hárman nagyon megégtek és a Chelsea is csak az utolsó pillanatokban tudta otthon tartani a három pontot. Az élbollyal ellentétben, a tabella vége nem töketlenkedik, az Albionon kívül mindenki pontot szerzett, megnyitva huszáros hajrájukat a bennmaradásért. Esett nyolc meccsen tizenhat gól, így még a jogászok is ki tudják számolni, hogy ez hányas gólátlagot jelent. Tovább után a huszonhetedik fordulóról, egy kicsit a kupadöntőről, és arról, hogy miért nem kell a Bundesliga ötödik helyezettjéről ódákat zengenünk a poszt végén.

Amikor azt mondja az ember, hogy még van hátra az Internek egy csomó nehéz meccse, akkor az olyanokra gondol, mint a Roma elleni. Komolyan. Aztán persze rápillant a vendégek védelmére, majd felidézi az őszi 0-4-et, és lemondóan legyintve inkább a Cagliari-Torinót kezdi nézni. Pedig a Roma megérdemli a figyelmet, nem csak azért, mert rendszert csináltak az elmúlt években abból, hogy felfújták az arcukat az Inter otthonában, hanem azért is, mert a Romában van benne leginkább az élmezőny csapatai közül, hogy jó meccset játszik a milánóiakkal. A Juventus most elintézi a Napolit, a Lazio a Bolognát, aki pedig vérgőzös csatára vágyik, az már most tapadjon rá a Palermo-Catania streamjére.

Éppen hogy csak átfordulunk márciusba, és máris egy kupadöntőt találunk a naptárban. Vasárnap délután Anglia második számú kupasorozatának utolsó mérkőzését rendezik a Wembley-ben. A United történetének egyik legsikeresebb szezonjára készül, a Spurs pedig az idei évét is a Carling kupával akarja megmenteni. Lapozás után egy kis történelem, pár statisztika, érdekesség, és természetesen esélylatolgatás is.