1914 májusát írjuk, Tisza István gróf másodjára szolgál miniszterelnökként, a trónon pedig még Ferenc Jóska ül, a boldog békeidők utolsó hetei. Ebben az időben a világ akkor talán két legjobb alakulata, a skót bajnok és kupagyőztes Celtic, illetve az angol FA Kupa címvédő Burnley túrázott a kontinensen, és a sors úgy hozta, hogy túrájuk végén egy időben értek Budapestre.

Rorschach forever, keressük popp, ktn, Oarbeaskoa, Aradebil, loveBZ, shinigami, Isarsturm (2#), ZenZo, vár a tévé, itáliainagysándor és pattopo méltó követőit. Legatyásítva, a Rorschach-teszt lényege, hogy az ember kapásból rávágja, mi jut eszébe egy adott képről. Se többet, se kevesebbet nem várunk mi sem, szabadítsuk fel tudatunk közösen és a kommentek közé helyezzük el virtuális képaláírásunk. A legjobbat önkényes szerkesztőségi közfelkiáltással, esetleg a Duna jegén közösségileg választjuk meg. Az eddigi, lezárt pályázatok megtekinthetőek itt, a legújabb példány pedig alant pihen.

- Egy csiga!!! Az enyém, az enyém!!!

(by rowi)

Ha tudom előre, hogy fogunk játszani Albániában, lobogó gyeplővel vágtázok a legközelebbi fogadóirodába, és házat, kocsit teszek fel a négygólos albán győzelemre. Élénken élt bennem a budapesti meccs emléke, amikor teljesen egyenrangú felek küzdöttek, a második félidőben jobban játszva bedaráltuk őket, de igazából nem voltunk meggyőzőek, csak nyertünk. Tiranában Koeman megtette, amit megtehetett, és ettől a magyar csapattól sem várhattunk sokkal többet, mint amit mutatott, de tegnap leginkább azért tudtunk nyerni, mert volt egy védelem a pályán, amely még a magyarnál is rosszabb volt. Kicsit bővebben hajtás után.

Jön az újabb világbajnoki selejtező, jön az újabb három dolog – a hatos csoport kivételével mindent lehet szakérteni. Babos vagy Fülöp? Vaskó vagy Gyepes? 4-1-4-1 vagy 4-2-3-1? Látjuk-e a szőröstökű, svédek elleni csapatot, vagy öngyilkos bekkelésbe menekülünk? A Zuhanyhíradó szakértői közül, vajon miért nem tudta senki, hogy Bodnár eltiltott? Mi lesz a csoport másik két meccsén? A forduló meglepetése? Ne feledjük, három dolgot nem lehet színlelni: az erekciót, a bátorságot és a becsúszó szerelést.

Egyszer már beharangoztuk a jó öreg Rorschach kimúlását, de az egyre csak kényeskedett, mint egy gyerek, hogy nem akar a taligára kerülni, meg aztán csuda jól van, így elnapoltuk a kérdést, mi több, éppen eredményt hirdetünk. A halálközeli élmény azonban nem tántorít el bennünket attól, hogy párhuzamos dimenzióban folytassuk a vetélkedést, és életet adjunk az anti-Rorschach bébinek. Ebben a ligában pont az lesz a kérdés, mit látunk valójában a képe(ke)n. Elhatározásunkat tettek követik, a pilot epizód bábája egy neve elhallgatását kérő olvasónk.

Kicsit olyan ez, mint az angolok kapusa. Mindig volt legkisebb rossz a posztra, de a pocokarcú Seaman kiöregedése után igazából sosem tudtak klasszist a kapuba tenni. A különbség mindössze annyi, hogy amíg a háromoroszlánosok búslakodhatnak az említett problémán, addig germán feleik azt érezhetik, legalább helyenként tudták kezelni a helyzetet. Persze abba jobb nem belegondolniuk, hogy mi lett volna, ha Klinsmann után is akad épkézláb német Csatár. Mert nem akadt.

Volt itt nemrég egy poszt, amelyben a Bundesliga kabalaállatait mutattuk be nagy sikerrel, ezért mindenképpen folytatni szerettük volna a kezdeményezést, de Olaszországban foci van, úgyhogy semmi szükség idióta plüssállatokra a pályák szélén. Stadionokra már sokkal nagyobb szükség lenne, azok viszont – szemben a Bundesligával – nem nagyon vannak, ami azért furcsa, mert az olaszok is pályáztak velünk együtt legutóbb. Az alábbi posztban végigvesszük a Serie A összes stadionját, hogy lássuk, miről beszélünk, amikor ebben a posztban azt mondtuk, nem különösebben rózsás a helyzet ezen a fronton Olaszországban.

A rangadónak induló edzőmeccsen a Juventus felkoncolta a Romát, de közben ugyanígy tett az Inter is a Regginával, úgyhogy a kettőjük között feszülő hét pont érintetlenül maradt. A Milan elborzasztó teljesítménnyel csak a mázlinak és a bírónak köszönhette, hogy nem kapott ki a hasonlóan rosszul játszó Napolitól, egyre inkább úgy tűnik, hogy Ancelottiék valóban bőven megelégszenek a harmadik hellyel. Egy fej a porban, Novellinónak nem tudták megbocsátani, hogy idén is a szakadék peremére kormányozta a torinói szerelvényt, levegőhöz jutott viszont a lassan újra a Milant szorongató Genoa, és tovább folytatódik a Chievo tavaszi hadjárata. Rövidke összefoglaló hajtás után.

A Falkirk megnyerte a fordulót. A Falkirk vagy kilencven éve nem játszott ilyen jól. A Falkirk négyet gurított az előlük menekülő Hegylakóknak, és ezzel két pontot hozott az egész mezőnyön, ugyanis öt darab döntetlenre volt képes a tíz másik alakulat, köztük három nullnullra (Kilmarnock - Motherwell, Hamilton - St Mirren, Hibernian - Aberdeen, Rósa végig), mely találkozókkal büntiből nem is foglalkozunk. Annál érdekesebbek voltak viszont a Rangers-Hearts és a Dundee Utd-Celtic rangadók.

Gyépésharc lesz a Serie A 29. fordulójának rangadóján, a gúzsba kötött kezekkel rajtoló sánta Roma fogadja a lábak nélkül érkező vak Juventust. Az Interre papíron könnyű feladat vár a tökutolsó ellen, de Mourinho valószínűleg viccnek szánt felállása azért rejteget magában kockázatot. Megveretjük a Milant is, amely a nápolyi feltámadás első lépéseiben nyújt majd segédkezet a hazaiaknak, és a Fiorentina sem nyeri meg a toszkán derbit. A Genoa így nemcsak leszakítja magáról az utolsó BL-helyért küzdő vetélytársakat, de rá is közelít valamelyest a Milanra, a Sampdoria játékosai pedig szívlapátokkal felfegyverkezve érkeznek a Torino már így is nyakig érő sírgödrébe. Mindez hajtás után.

Erwin (aka Ährwin), az elfajzott orrú bányász vagy mi (netán sündisznó?), a Ruhr vidék antropomorf Istene vs. Hermann, az együgyű dinoszaurusz, aki a csekély képzelőerővel megáldott olvasóink számára is plasztikusan elérhető közelségbe hozza az evolúciós zsákutca kifejezést, avagy a Bundesliga teljes kabalaállat-tárházát csatarendbe állítva próbáljuk optimalizálni találati pontosságunk.

Túl vagyunk Gallas lesgólján és a kupasorsoláson is. A United, miután kiörülte magát a nyoni sorsoláson, a Fulhamen akarja levezetni minden frusztrációját, amit múlt héten összeszedett. Üldözői egytől egyig nehéz feladatot kaptak. A Pool a Villát fogadja, a Chelsea a White Heart Lane-re látogat. Igazából nem potenciális trónkövetelő, de az Arsenalnak sem lesz könnyű dolga, nekik a Newcastle otthonából kellene elhozni az értékes három pontot. Eheti kiesési rangadónk a Stoke-Boró lesz, erről is olvashattok a tovább után.

Tegnap az Olympique és a  - Milant már korábban alázó - Werder is bemasírozott a nyolc közé a második számú európai kupában. Ma este további hat csapat teheti ezt meg. Az ukrán házimeccs lassan véget ér, a Huszti nélküli Zenit már csak egy gólra van és a Sahtar is kiegyenlített már. Tovább után kommentmentesítés, és három dolog.

Egy kis nyelvtani elemzésben próbálunk rávilágítani arra, hogyan is értelmezzük a futball világával kapcsolatosan elhangzó kijelentéseket. Nem kell félni semmiféle gazdasági válságtól, vagy fizetési sapkától, mi most időtlen válaszok mögé nézünk be, és megtudjuk, hogy valójában mit is gondol a tréner akkor, amikor azt mondja, hogy Ellenfelünk fizikálisan felőrőlt bennünket.

Sajátnevelésű Inter-játékos, bruhaha! Ráadásul nem ám a Cagliariban tűnik fel, hanem Chivut és Maxwellt kiszorítva mindjárt a nagycsapatban találja magát egy milánói derbin, meg egy BL-nyolcaddöntőn. És a legdurvább: tőrőlmetszett talján a legóhajú srác, úgyhogy végképp érthetetlen, mit keres az Inter kezdőjében. Illetve nagyon is érthető, mert jelenleg ő a milánóiak legjobb balhátvédje, ami figyelembe véve, kik vannak még az Inter keretében erre a posztra, elég nagy dicséret egy 18 éves játékosnak. Ja, egyébként jobbhátvéd.

Elnyűhetetlenül büntetünk Rorschachilag, keressük popp, ktn, Oarbeaskoa, Aradebil, loveBZ, shinigami, Isarsturm (2#), ZenZo, vár a tévé és itáliainagysándor méltó követőit. Legatyásítva, a Rorschach-teszt lényege, hogy az ember kapásból rávágja, mi jut eszébe egy adott képről. Se többet, se kevesebbet nem várunk mi sem, szabadítsuk fel tudatunk közösen és a kommentek közé helyezzük el virtuális képaláírásunk. A legjobbat önkényes szerkesztőségi közfelkiáltással, esetleg a Duna jegén közösségileg választjuk meg. Az eddigi, lezárt pályázatok megtekinthetőek itt, a legújabb példány pedig alant pihen. Jelezzük, tíz fordulóra tervezz(t)ük ezt a sorozatot, aztán nem csavarunk rajta egyet.

  - Igazából nem tisztem értékelni sporttársaim teljesítményét, de azért engedje meg nekem azt az apró észrevételt, hogy az 1-4-2-3-1 játékrendszerben a szélső játékosra háruló komoly és felelősségteljes szerep okozta hihetetlen belső feszültség és nyomás - ami ebben a feszített versenyprogramban teljesen érthető – sem menti fel a kedves ellenfelet az alól, hogy a fair play szellemének megfelelve elejét vegye egy-egy kétes kimenetelű testi kontaktus során annak, hogy a játékvezető urat erősen befolyásoló módon járjon el.
- He...?

 (by pattopo)

Az Inter és a Juve egészen jól vette a BL-kiesés okozta traumát, a Roma már kevésbé, és a Milan sem azért hányta kardélre a Sienát, mert nem tettek magasról az UEFA-kupára. A rómaiakat pont az a Sampdoria tartóztatta fel egy döntetlen erejéig, melyben élete legkulturáltabb reklamálást vezette elő Cassano, hiába vártuk a tavalyi mezlevevős-levett_mezzel_bírót_répázó mutatványt. Mascara már megint belőtte az év gólját, és ugyanígy tett Ibrahimovic is, Pippo Mio pedig eljutott odáig, ahova soha nem várták volna a grundon pippócskát utoljára választó srácok. Az utolsó nyíltvízi olasz bója, az Udinese nyerni megint nem tudott, és a Regginának is kevés lesz az egyesével ugrálás. A Genoa bemutatta, hogy ki a középmezőny királya, Veronában pedig vagy nagyon jó csapat lett a Chievóból, vagy igen jól fogynak a veknik. Sokan rúgtak két gólt, új edzőink is vannak, Mourinho pirosat kapott, úgyhogy mozgalmas forduló után nem történt semmi a dobogón.

Írország patrónusa, Szent Patrik ünnepének a napján a nemangol brit és az ír labdarúgás legszebb pillanataiból csemegézünk. A cím _benito kollégától származik, akinek a kelta foci feletti élcelődése ihlette a posztot, és mikor jelentkezzünk egy ilyen összeállítással, ha nem Szent Patrik napján? Persze a skótokat és a velszieket sem akartuk kihagyni, reméljük, nem sértődnek meg azon, hogy e napon vesszük őket az írekkel egy kalap alá, de persze egy jól képzett futballrasszista erre azt feleli: Örüljenek, hogy egyáltalán foglalkoznak velük! A túloldalon tíz videó következik, a kelta országok futballjának egy-egy felejthetetlen fejezetével.

A Liverpool megtette nekünk azt a szívességet, hogy legyőzte a MU-t, és ezzel kissé nyíltabbá tette a bajnokság hajráját. A Chelsea, Essiennel a fedélzeten, tartja jó formáját, a Villa is otthon vérzett el meglepően könnyen, az Arsenal meg újra negyedik. A tabella második feléből csak a Spurs tudott nyerni, így ott továbbra is tülekedés várható. A borzalmas hétfői találkozó ellenére is volt huszonnyolc gól, két kiállítással fűszerezve. Lapozás után főleg a rangadóról.

Atlétikában nem ismeretlen fogalom a nyulazás, vagyishogy egy külön erre a célra felbérelt egyed vezesse a mezőnyt a jobb eredmény érdekében – mondjuk az utolsó körig, mikor is kiáll. Ettől még maga a nyúl egy szabályosan nevezett versenyző egyébként, sőt kiváló atléta, aki világcsúcsot repesztve meg is nyerheti a versenyt. Nem mintha gyakran megtörténne, csak mondjuk. Tapad a Bayern, HSV, VW hármas, szakad viszont a Hoffenheim, Hajnalék pedig továbbra is nyomják a fogamzásgátlót. Tovább után Lehmann fröcsög, Hoeness tagad, Thomas Schaaf üzen, és helyet szorítottunk a KSC nekrológjának is.

Derék Pancho barátunk reméljük kevésbé morcos saját háza táját illetően, mint a Bilbao FC Machete, így könnyű síppal ereszkedünk a spanyol vonalak mögé, hogy három dolgot is becsempésszünk a La Liga küzdelmei elé. 1) Florentino Perez feltartóztathatatlanul tör az elnöki szék felé, baljában tisztítótüzet, jobbjában halállistát szorongat és nem fél használni. A végítélet harsonái 17 játékost vezetnek a falakon túlra, mi pedig vak és süket kerítőnőnek maszkírozva magunkat, neveket suttogunk a mediterrán szélbe: