Szomorú, már-már szánnivaló dolog, hogy egy amúgy sokra tartott fiatal nem az adottságaival, cseleivel, góljaival bizonyít, hanem arra világít rá, hogy a sportpszichológia hiányszakma. Azóta, hogy a belterjes belga bajnokságban második profi évében a csúcsra jutott, a standardos Axel Witsel megítélése meredeken zuhan, pedig még csak 22 - ergo lazán befér hozzánk még a True Colors-sorozatba is.

Három presztízs, és egyben európai porondos rangadó, valamint három kiesési teszi érdekessé a La Liga 18. fordulóját, amelyben több januári szerzemény is bemutatkozhat. Guardiola és Pellegrini is komoly kihívás előtt áll, az ellenfél erejét leszámítva egy-egy olyan tényező okán is, ami jelentősen befolyásolhatja csapataik teljesítményét. Sajnos súlyos betegségek – Sergió Sánchez vártnál súlyosabb diagnózisa és De la Red pályafutásának az orvosok szerint végét jelentő betegsége - és egy szomorú haláleset is beárnyékolja a fordulót.

Néhány hét pihenés, készletfeltöltés és pár bemelegítő kupameccs után visszatérnek a franciák, rögtön egy vasárnapi kötelezővel. Az afrikakupa miatt leapasztott csapatok lehetnek a januári bajnokik kárvallottjai, a fél csapatát nélkülöző Nizzával az élen. Tömör, de informatív beharangozónkban a két kupasorozat és két bepótolt bajnoki történései mellett a piaci eseményeket is cincáljuk, aztán rituálisan tippelünk és mindenkit ugyanerre biztatunk.

Két dolog akadozott eddig az új évben: a havazás miatt a meccsek lebonyolítása, és a pocsék forma miatt a bigfour játéka. Az előbbi probléma megoldódni a látszik, és ezúttal a nagyok is kellemes ellenfelekkel találkoznak.
A figyelem középpontjában - minden bizonnyal - a keservesen vergődő Liverpool lesz. Benitezék hetek óta nem vezettek egy értelmes támadást sem, most meg még a legjobbjaik is sérültek. A Chelsea és a MU otthon találkozik a tabálla második felében tanyázó ellenféllel, míg Wengerék Boltonba utaznak a három pontért.
Lapozás után ezekről is, meg a maradék hatról is.

Ha a zergebaszó hideg nem is erről árulkodik, beköszöntött a tavasz. A 20. játéknaptól kezdődően már a visszavágókra fenekedik a Serie A mezőnye, ha már egyéb komoly izgalmat nem tartogat az első tavaszi játéknap. Szegény Siena újra a San Siróban találja magát, és a múlt heti játékkal nem is lenne esélytelen a Milan ellen, a Juventus pedig a Chievo otthonában folytatja vesszőfutását. Az Inter megizzad, de nem kap ki Bariban, a Fiorentina viszont lebombázza a Bolognát, ahogy a Napoli is a Palermót. A forduló rangadója a Roma-Genoa lesz, a fővárosban már addig javult a helyzet, hogy már egyértelműen csalódás lenne, ha nem győznék le a szezon előtt jóval többre taksált genovaiakat.

Egyik bajnokságban sem misztifikus annyira az őszi bajnok személye, mint a Bundesligában, holott a számok azt mutatják, mindössze az esetek 67%-ban húzza be a bajnokságot a Herbstmeister. 2007-ben a Stuttgart, 2009-ben a Wolfsburg támadt fel a kút mélyéről, fordított példaként a Hoffenheim említhető, a nagy őszi hadjárat után vérszegény, már-már kínos tavasz következett. Most a Leverkusen szorongatja a sajtot, de igencsak nehéz elképzelni, hogy a szezon végére nem bukkan fel egy kis nemespenész a felszínen. Tovább után számba vesszük az előttünk álló félév esélyeseit, és a bajnokságot eldönthető X-faktort.

Már tudjuk, miért a legrosszabb, hogy nem lehetünk ott a dél-afrikai világbajnokságon. Kicsit ciki, hogy az ilyesmire nem mi bukkanunk rá először, de annyira zseniális a dolog, hogy muszáj megköszönnünk az addictnak a találatot, amely egyszerre enged bepillantást a futball sötét humorába, és az emberi találékonyság határtalanságába. Egy szolgáltatást ajánlunk a figyelmetekbe, amely a Gyártsunk valami jópofa szart a vbre elnevezésű céges akcióterv végterméke, ami egyszerre gerjeszt nemzeti érzést, ad biztonságérzetet, és még a helyi folklór is szerepet kap benne. Ilyesmit bizony nem lehet csak úgy találni, valószínűleg az egész kiírás legjobbja lesz a hajtás után található versenyző, hacsak valaki menet közben nem jön rá, mivel lehet elnémítani azokat a nyüves vuvuzelákat.

Harmadik játéknapjára érve két beteg bravúrt, egy élvezetes csúcsrangadót és egy szép adag dögunalmat prezentált a kábán és csonkán rajtoló Afrika-kupa. Mivel az angolai válogatottban nem igazán láttunk tippmixelőket, így a nyitómeccs utolsó negyedóráját illetően még mindig képtelenek vagyunk vállalható magyarázattal szolgálni - inkább rendezzük elmaradásunkat és a mezőny másik felét is mérlegre dobjuk. Egyiptom nem annyira súlyos, de kellően kiszámíthatatlan ágról próbálkozik az újabb döntőbe kerüléssel, ehhez a sokra hivatott, mégis rendre elbukó nigériaiak legyűrésével szereztek muníciót az imént befejeződött csoportnyitón. Kevéske magyar vonal és minden egyéb a C és D jelű kvartettről a tovább után.

A mostoha időjárás ellenére a spanyolok nem rettentek meg a La Liga folytatásától, és a hó mellett gólok is estek bőven. Több csapat bánhatja azonban, hogy pályára kellett lépni a zord időjárásban is, ugyanis sok sérülés történt, igaz némelyiket nem az időjárás számlájára írhatjuk. Európa számára is feltűnt egy újabb gyorsléptű tálentum  bohócmezben, akiért sorra jelentkeznek az élcsapatok, de az édesapjával folytatott tárgyalások még csak kezdeti stádiumban vannak. Spanyolország szerte parádéztak az argentin csatárok és ahol a jó szereplés elmaradt eddig, ott nagyreményű igazolások próbálnak megmenteni csehül álló csapatokat

Ki ne látna adekvát példaképet abban a feltartóztathatatlan középcsatárban, akit Európa legnagyszerűbb csapata próbál minden áron megszerezni, bejáratos a Moulin Rouge öltözőjébe, szabadidejében pedig AVH-s tiszteket pofoz le? A csatársorhoz érkezett a régi idők álomcsapatát bemutató sorozatunk, lássuk, mit tudunk eddig. A kapuban egy szent őrült kezeli a rolót, előtte a nagy magánzó söpröget, jobbra-balra áthatolhatatlan gátakat emeltünk. A középpályát egy aggályos gonddal strázsáló árnyék, és a labdarúgás művésze felügyeli. A centralizmus jegyében most középről folytatjuk az építkezést és kiosztjuk a klasszikus középcsatárnak járó kilences mezt.

Nézi az ember az olasz meccseket, lát egy hétvégén mondjuk 3-4-et végig, azaz cirka egy hónap alatt többször látja játszani a mezőny jó részét, és az utolsó őszi forduló zárómeccsén azt veszi észre, hogy a Serie A legrosszabb csapata a Juventus. Vegyük csak például a kiesőket: a Siena mindennek tűnt, csak rossz csapatnak nem az Inter ellen, a Catania kikapott ugyan a Genoától, de nemrég Torinóban intézte el a Juvét, azaz már véresen komolyan kell kijelentenünk, hogy mióta az ellenfelek észrevették, hogy ezt a mezt már nincs értelme tisztelni, mindenki össze-vissza veri a Juventust. Moggi sommás véleménye mellett nem mehetünk el szó nélkül, a jó Luciano az édes anyjába küldte el a komplett olasz futballt, ami miatt újra bevetésre kellett küldenünk Bede elfeledettnek hitt tagjét: a jobb_labdarúgásért-alapítványt.

A mai napon tegnap (a szerk.) ünneplte 110. születésnapját Lazio tartomány első számú klubja, és kötelességemnek érzem, hogy erről megemlékezzek, részint, hogy ezzel ellensúlyozzam az NST-n megnyilvánuló oly fájó Roma felülreprezentáltságot, másrészt, mert 10 éve nem volt NST, így a 100 éves jubileumot is most kell bepótolni. A következőkben tehát a klub történetének rövid összefoglalóját olvashatjátok - méghozzá Kosztolányi kitalált emberétől, akit már magadtól is beazonosítottál Esti Kornél személyében, látva, hogy itt bizony a Lazióról lesz szó. Nem tömören.

A mai, BL-centrikus világunkban érdemes megemlékezni arról, hogy a nem is olyan távoli múltban volt egy olyan kupasorozat, amelyben mi voltunk a legjobbak. Ez a Közép-európai Kupa, a KK, illetve 1950-től a Mitropa Kupa. A húszas években sorra létrehozták Közép-Európában a profi ligákat. Először az osztrák alakult meg 1924-ben, majd a csehszlovák 1925-ben és végül a magyar 1926-ban. Hugo Meisl osztrák futballvezér javaslatára a legjobbak 1926-tól a KK-ban mérték össze tudásukat. Tudni kell, hogy akkoriban a közép-európai foci a világ élvonalában volt. 1937 június 20-án Közép-Európa válogatott – Nyugat-Európa válogatott 3:1! Sas Feri két gólt lőtt. Sárosi volt a csapatkapitány, valamint játszott még Lázár, és Cseh II volt a tartalék. Ha csak a VB szerepléseket nézzük, olasz győzelem 1934-ben és 38-ban, csehszlovák második hely 1934-ben, magyar ezüst 1938-ban. Az osztrák Wundermannschaft a harmincas években. A háború, majd az azt követő időszak miatt a kupasorozat szünetelt 1940-50-ig. Az 1956-ban induló BEK miatt veszített jelentőségéből. A 80-as években már a másodosztály bajnokai versengtek csak, végül 1992-ben megszűnt. Igen, újra medco húzta meg a jobbszélt, köszönjük neki.

Ha van nehezebb feladat, mint kiválasztani a világbajnokságok történetének 10 legjobb csapatát, az a 10 legjobb meccs összeállítása. A gond csak az, hogy ilyesmit nem lehet csapatmunkaként összerakni, mert - bár az első öt helyezettben jobbára mindenki egyetértett - a listáinknak nem sok közük volt egymáshoz. Vitatni lehet az alábbiakat, de az biztos, hogy valamilyen szempontból ezek a vb-meccsek különlegesek voltak, hősök és legendák születettek - és persze van köztük néhány, amelyet csak az eszetlen mészárlás miatt vettünk bele. Az összeállításban jönnek a harcos komcsik, a még náluk is harcosabb németek, két afrikai csillag, és az olasz futball teljhatalmának beteljesülése. Jó mulatást a Rádió Q-val indított vb-történeti sorozatunk aktuális kiadásához.

Szerettünk volna az afrikakupák hagyományosan elbűvölő miliőjét meglovagolva diskurálni, de a togói küldöttség néhány tagjának életét és a "tiszta" torna esélyét is elvette a péntek esti merénylet. A beharangozó posztban vázolt feszültségekből kiindulva azért érezni lehetett, hogy ez a január se múlik el baj nélkül. Talán a tornatörténet legsziporkázóbb darabja se lenne elég korrekció, a bravúros mozdulatok, a lelátói taktusok mögött három héten át ott lesz az árnyék és a keserűség, nekünk pedig le kell nyelnünk, hogy a sportot megint hazavágták. Kétrészes felvezetés következik, először az A- és B-csoportban tartunk helyzetelemzést.

A 17. forduló előtt az a furcsa helyzet állt elő, hogy a nagy csapatok szurkolói egy csónakban eveznek a tekintetben, hogy hogyan vélekednek kedvencük közeli jövőjéről. Mind a Barca, mind a Real felemás érzésekkel folytatja az évet, itt egy kis nyeretlenség, ukránfütyülés, ott egy kis kit igazoljunk - kit küldjünk el-miért nem játszunk jobban hangulat nyomja rá bélyegét az évkezdetre. A Valenciánál kupavereség, köröző keselyűk, a Sevillánál négerhiány és 10 pontos hátrány jelenti a homokszemet a gépezetben. A Mallorca és a Villarreal érdemel csak felfelé mutató nyilat, a többiek pedig fordulóról-fordulóra tengetik életüket.
Most kezd igazán érdekes lenni és még azzal is szórakoztathatjuk magunkat, hogy naponta eljátszhatunk a gondolattal, hogy az általunk leginkább figyelt csapatok erősödnek vagy gyengülnek az újra megnyílt átigazolási szezonban. Rendben, hogy sok forduló van még hátra, de mostantól egy-egy győzelmi sorozat vagy betli széria egyre nagyobb súllyal esik a latba. Tovább után a beharangozáson kívül eláruljuk azt is, hogy az Atlético Madridnak mi baja van és ki az a két magyar karakter, aki kiránthatná az árokból roskatag szekerüket.

A nemzet igazi derbijéről szól a Serie A 19. fordulója, más igazán érdekes párosítás nincs is a Juve-Milanon kívül. Talán még az EL-helyekért tusakodó Fiorentina és Bari, vagy esetleg a feléledt Napoli és a megtorpant Sampdoria meccse érdekes, és a Roma sem mehet biztosra a kicsi Chievo ellen. De ezek másodlagos kérdések, amikor az ország két legtöbb bajnoki címét, kupagyőzelmét, európai kupacímét, és szurkolóját maga mögött tudó két csapat találkozik, hogy az Inter mögötti második helyért megütközzenek. Mourinhóékat az egészből annyi érdekli, hogy ne nyerjen a Milan, nekik minden más eredmény megfelel, ami egyúttal azt is mutatja, mennyire szomorú a két fiatal edző csapatának sorsa.

A poszt írásának pillanatában az már biztos, hogy az aktuális PL-forduló felét nem fogják lejátszani a hétvégén (illetve hétfőig). Hiába a világ legjobb focibajnoksága és a jól működő állam, pár hópihe secperc alatt el tud rontani mindent. Az külön bosszantó, hogy pont az érdekesnek tűnő mérkőzések mentek a levesbe, így január második hétvégéjén Spurs-Pool és Hull-Chelsea meccsek nélkül maradunk. Még szerencse, hogy - jelen állás szerint - a Birmingham - MU összecsapást meghagyták nekünk.
Tovább után öt meccsről röviden. Lehet, hogy hiába, mint hétközben.

Bár még négy év van hátra a 2014-es világbajnokságig, valószínűnek látszik, hogy a pénzügyi átláthatóság (vagy inkább átláthatatlanság) terén a brazíliai esemény sem lesz sokkal különb a dél-afrikainál. A DPA hírügynökség értesülései szerint a kormányzat most készül az összköltségvetés karcsúsítására, ami érzékenyen érintheti a vb-büdzsét is – mintegy 725 millió eurót készülnek elvonni a szervezőktől.

Lassan már ott tartunk, hogy az a ciki, ha igazat jövendölünk. Legutóbbi jóslási kísérletünk súlyos kudarca természetesen nem szegte kedvünket, és az év eleje újra jó alkalmat biztosít a baklövésre, amit metsző kegyetlenséggel használunk ki. Hajtás után egyrészt az NST-kommuna tippjei olvashatók a 2010-es évre, a kommentek között pedig hasonlókat várunk tőletek is, hogy aztán szembesíthessük egymást mindannyiunk kedvenc hsz-fordulatával: te tök hülye vagy! Megkötés nincs, szárnyaljon a képzelet!

A mai magyar közvélemény nem igazán ismeri Hirzer Ferenc nevét (nevezték őt Híres Ferencnek is itthon), ám jelentősége a Juventus életében elévülhetetlen, olyan játékosok sorát nyitotta meg, mint Orsi, Sivori, Platini, Zidane. A Szőke Gazella, a Juventus első profi csapatának sztárja, játéka után nevezték el a torinói sztárcsapatot Signorának (amiből a 60-as években lett Signora Vecchia, vagyis Öreg Hölgy). Hosszú, Puskáséhoz mérhető karrier nem adatott neki olasz földön; sportpolitikai okokból, második szezonja után megtiltották az olasz csapatoknak a külföldi játékosok igazolását. Nünü-t illeti a köszönet az újabb kiváló régi idők posztért.

Ronaldinho egy szemétláda, hogy így elrontotta Becks visszatérését. A Milan meccse semmi másról nem szólt, csak róla, sem a duplázó Borriello, sem a hatalmasat harcoló, új erényeket csillogtató Amrosini nem volt sehol ahhoz képest, amit a brazil mutatott. Pedig elvben ez a Nagy Bemutatkozások fordulója volt, Pandev egy gólszerűséggel, Suazo egy igazival, Floccari két góljához még jó játékkal tartott székfoglalót. Kilóg kicsit Toni, aki 10 percet kapott a Romában, amely ebben a 10 percben 2-0-ról adott egy el két pontot, és ez a BL-helyébe került, ahova a Mazzarri keze alatt vörösen izzó Napoli vágódott be. A toszkán derbin a Fiorentina Sienában gyalázta meg a Roburt, a Catania hiába verte meg a vele együtt az év végén kieső Bolognát, a Lazio pedig döcögős kezdés után leverte a Livornót. Hajtás után brutálisan nagy gól, repülő kapitány, és welcome back, Ronnie.

Érdemes olykor egy-egy hírbe, átigazolásba kapaszkodva benyomni egy gombot az időgép műszerfalán és megismerkedni ismeretlenségre vagy süllyedésre kárhoztatott klubok múltjával és jelenével. Most egy filmfesztiváljáról híres városka csapatával foglalkozunk, mégpedig annak apropóján, hogy mindannyiunk kedvenc góleme, Jan Koller Monaco után újra a Riviérán barnítja edzéskor megfáradt kobakját. Cannes totálisan eltűnt a focitérképről: egy évtizede rostokol életjel nélkül a harmadik vonalban, ott, ahol azelőtt sosem járt és ahonnan csak korábbi sikeres játékospolitikája ránthatná ki. A helyi ifjúságnak ugyanis jóformán csak a fater magazingyűjteményét lapozgatva lehet képe arról, milyen idők voltak, mikor az élfoci virágzott és a klubtörténet legnagyobb figurájának (lásd lentebb) még volt haja...

2010 első bajnoki fordulójában hiába szerez csak két pontot az első három helyezett, radikális változások nem lesznek. Radikális dolgok Rómában lesznek, ahol a szélsőjobb és a szélsőbal találkozik (Lazio-Livorno), aztán a toszkán derbin összecsap Firenze és Siena, futballrangadó pedig Milánóban várható, ahol a Genoa vendégszerepel. Az Inter Veronában nem veri meg a Chievót, a Samp-Palermo pedig a középmezőny Európa Ligás helyeiről dönthet. Visszatér Luca Toni, távozik Samuel Eto’o, a kvázi világsztárok létszáma a Serie A-ban nem változik, de a vízkereszti fordulótól túlzás lenne parádézást várnunk. Nem is tesszük.

Ideje felvenni a fonalat a Copa del Rey küzdelmeit illetően is, egyrészt mert a legjobb 16 között szerepel egy kifejezetten rangos párosítás, másrészt pedig, az Alcorcón továbbjutását követően érdemes lehet odafigyelni, a szép számban jelen lévő alsóbb osztályú csapatokra is.
Meglepetésekre azért is számíthatunk, mert a kupaküzdelmek esetében manapság minduntalan felmerül a kérdés, hogy a soron következő hétvégi bajnoki élvez-e prioritást és ebből kifolyólag minden csapat a legjobbjait küldi-e pályára. A nyilatkozatok persze arról árulkodnak, hogy mindenki nagyon komolyan veszi a kupafordulót, de hiszem, ha látom alapon elég lesz erről a visszavágókat követően állást foglalni.