Sztrímelni jó. Az utóbbi években hozzászoktunk, hogy hétvégén a nyugati bajnokságok mérkőzései jelentik fő programunkat, és ha valamilyen okból kifolyólag nem férünk hozzájuk, akkor is úgy érezzük, hogy valahogyan követnünk kell ezeket a meccseket. Hasonlóan a régi rádiós meccshallgatáshoz, visszakapunk valamit az információs társadalom hőskorának érzéséből, amikor hitvány minőségben, helyenként román kommentrárral, de (kvázi) ingyen akadhatunk rá sportközvetítésekre a világ bármely pontjáról. A magyar sztrímel, mert a hazai telekommunikációs- és médiacégek héjákként működnek - helyenként a nyugat-európai mentalitásról, helyenként pedig a magyar pénztárcájának vékonyságáról nincsen fogalmuk. De minket ez mind nem érdekel, mert mi sztrímelünk.

Lehet, hogy mi vagyunk az egyetlenek, akik még nem látták ezt, de így péntek délután, azt gondoljuk, az is szívesen megnézi újra az alábbi videót, aki már belefutott korábban is. A nagyszerű muzsika hangjaira a Remi nevű fiatalember csont nélkül betalál a gyrosos lakókocsijának ablakán, a mentős puttonyába, a részegítő távolságban lévő kukába, és persze a montpellier-i rendőrkapitányság fotocellás ajtaja is meghajol. Jó szórakozást.

Anorthoszisz-Panathinaikosz rangadó a BL-ben Ciprus függetlenségi ünnepének napján, újabb román pontszerzés, idegenben győző Roma és kiegyensúlyozott Atletico - ennél szürreálisabb játéknap is ritkán van. Közben a spanyolok szép csöndben átlépnek Európán, az angolok pedig csak azért nem, mert a Szamos partja nemsokára olyan misztikus hely lesz, mint a Mississippi ártere Louisianában - igazából már rég az, de olyan még nincs, hogy Kolozsvár Saints. Az olasz foci erejét jelzi, hogy az Inter otthon tudott tartani egy pontot a mindig félelmetes Werder ellen, Serie A-Bundesliga 1-1, alig várjuk már a Bayern-Fiorentinát.

Nem pusztán a rossz ítéletek miatt negatív a spanyol bírók renoméja. Még a tetemes mennyiségű tévedéssel sem lenne különösen nagy baj. Az igazi probléma a következetlenséggel van. Túlságosan tisztelnek játékosokat és csapatokat, ellensúlyozni próbálnak bunkónak vélt szurkolótáborokat, kompenzálják a véleményesnek gondolt ítéleteiket. Ezek mind ahhoz vezetnek, hogy a színvonal süllyed és a szurkolók erre vezetik vissza sérelmeiket. Érthető, mivel majdnem minden szoros bajnoki versenyfutás kihagyott tizenegyeseken, meg nem adott gólokon és bírói ítéleteken múlik. Ellenben a szurkoló csak az utolsó mérkőzések, esetleg a tavaszi szezon eseményeinek függvényében vizsgálja a történéseket. Lehet, hogy a Barcelonának kedvezett az ominózus ítélet, de az eddig látottak alapján a mostani bajnoki versenyfutás nem ezen fog múlni. Egyszerűen olyan kilátástalan, amit a katalánok az erősen tartalékos Espanyol ellenében - emberelőnyben - előadtak, hogy még a szurkolói cérna elszakadását is megértjük. Habár elfogadni nem tudjuk.

Az angol csapatok remeklését hozta a második játéknap, rajtuk kívül a spanyolok örülhettek meg maradéktalanul, bár ők azért nem felhőtlenül. Az olaszok a forduló vesztesei, Firenzében kifütyülték a Fiorentinát, mi meg a tévé(t helyettesítő monitor) előtt ülve a Juventust. A Lyon harcos döntetlent ért el a Bayern vendégeként, a Dinamo ugyanígy járt el Törökországban, így a második játéknap után egyedül a Real Madrid mondhatja magát száz százalékosnak. Belenéztünk megint egy csomó meccsbe, de egyiktől sem csináltuk össze magunkat gyönyörűségünkben, hajtás után azért megpróbáljuk megmondani, mi miért történt.

Ide tessenek ontani az okosságokat a meccsek alatt. Annyival már most hozzájárulnánk az este teljességéhez, hogy jelentjük, a poszt kilövésekor éppen 2-1-re vezet a Real Zenitben.

Netre magyar, itt a teljes kínálat.

Tök komolyan. Hétről-hétre olyan meccsek, amiket bármikor kiállítunk a szigeti nagyszínpadra is. Miközben a magyar pupilla csak angol és olasz orgiákra szűkül, a Bundesligában majd mindenki bekönyvelte első győzelmét/vereségét (Cottbus/Schalke-Wolfsburg a sorrend) ismét volt kilenc gólos téboly, a Werder tizet lőtt két meccsen, de ezzel csak beérni tudta a rendszeresen parádézó Leverkusent, a Bayern közegellenállása pedig még mindig selejtes. Minket ez mégis csak közvetve érdekel most, lévén Hajnal és Huszti is csapata nyerőembere volt a hétvégén, és azt még a T. magyar médiumok is felfedezték. Nos igen, a sikert persze mindenki magáénak érzi, de mi nem hagyjuk megtéveszteni magunkat, Huszti például változatlanul olyan béna, mint Svédországban, azt az ötöst is alig érdemelte meg.

A két nagy szalad elfele, és továbbra is a Kelták játszák a legjobb meccseket. Gólgazdag fordulón vagyunk túl, 3,833333333 találat esett minden mérkőzésen. Az eddigi hét játéknapon mindössze hat döntetlen született, és most sem volt megalkuvás. Előre megmondtuk Kenny Miller és egy Celtic-támadó dupláját, a Falkirk és a Motherwell győzelmét, tehát hatból négy - a maradék kettőt benéztük, mint Rob Styles Cé műesését. Minden esetre nem függesztjük fel a jósolgatást, mert le akarjuk lőni az összes poént.

Így kezdtük szombat délelőtt: "hétvégén pedig újra a bajnokságé a főszerep, ahol a liverpooli városi rangadón kívül, inkább langyos meccsekre van kilátás". Jól mellé trafáltunk. Nem meglepő, hogy ezen a hétvégén sikerült először megszorongatni minket a tippversenyben. Érdekesség, hogy dillingerrel vívott csatánkon kívül, nem is született döntetlen. Volt jogtalan, és kibeba....ul jogtalan büntető, volt pár brutálisan nagy dugó, hat vendéggyőzelem, köztük egy igazán meglepő és Crouch is gólt lőtt végre, meg Keane is jól játszott. Tovább után részletesebben.

A Lazio pöffeszkedik a táblázat tetején, mögöttük a Napoli és az Udinese, épphogy befér a Bl-kontingensbe az Inter, a Juventust még a Catania is megelőzi, nem úgy fest tehát a tabella a bajnokság első hónapja után, hogy az erőviszonyoknak megfelelően rendezkednének be a Serie A csapatai. Öt forduló után már sok minden látszik, például az, hogy Mourinho nemcsak bátor, de már-már vakmerő, Ranieri gyáva, Ancelotti dettó, csak neki meg lehet bocsátani, Spalletti elszánt, Prandelli megkönnyebbült, Edy Reja pedig olyan elégedett, mint egy frissen szoptatott és büfiztetett csecsemő. Őszintén szólva az ötödik forduló győztese az olasz élvonal, ahogy van, mert mindenkinek (incl. Inter) nagyon rossz lett volna, ha Mourinhóék megnyerik a milánói derbit. Nem így lett, hajtás után megmondjuk, miért.

Robogunk, mint Guardiola a halhatatlanság felé. A meccsdömping tovább tart és végre egy rangadószerű mérkőzést is utunkba sodort a sorsolás szeszélye. Az Atlético és a Sevilla végre megmutathatja, hogy mi sülhet ki az átlagnál jóval komolyabb játékerők találkozásából. Sok rosszra nem számíthatunk, mivel mindkét gárda igazi ereje előrefelé mutat. A Real Madrid a Betis otthonában lép pályára, miközben a Barcelona városi rangadón igyekszik tartani a lépést a riválisokkal. A Valencia kellemes ellenfél ellen csak azért nem tartja meg a táblázaton vezető helyét, mert a Sporting most a Villarreal ellen haknizik a pofonládájával. 28 gól következik. Tovább után részletek:

Míg az olaszoknál és a spanyoloknál hétközi fordulóval mulatták az időt és okoztak pár álmosabb percet szerzőtársainknak, addig a szigeten, az egész mezőny a Ligakupára koncentrált. Pár apróbb meglepetéstől eltekintve, papírforma eredmények születtek. A hétvégén pedig újra a bajnokságé a főszerep, ahol a liverpooli városi rangadón kívül, inkább langyos meccsekre van kilátás. Nekünk a vasárnapi két meccs több izgalmat ígér, mint a szombati nyolc. Tovább után a szokásos, szombat reggeli tippözön, hiszen most is egy kedves olvasónk megérzéseivel versenyzünk.

Természetesen a Derby della Madonnina foglal majd el jelentős helyet a hétvégi beharangozóban, de aki azt a rettenetes hibát fontolgatja elkövetni, hogy a vasárnap esti programmal letudja a hétvégi forduló olaszfoci adagját, az lemarad például a Sampdoria-Juventus meccsről, ahol megmérettetik a Ranieri bátorsága, a szezonja életben tartásáért pályára lépő Roma Atalanta (helló, a bronzérmes!) elleni csörtéjéről, meg eheti bolond tippünk alanyáról, a Torino-Lazio meccsről. De persze mindez valóban sehol nincs a derbihez képest, ahol megtudhatjuk, valóban magára talált-e a Milan, és ezt képes bemutatni a magabiztosságtól kicsattanó Inter ellen, vagy magabiztosságtól kicsattanó Inter bla-bla… Mi úgy készülünk, hogy dráma lesz és vérzivatar, kiállítás minimum kettő, gól meg minimum három. Az páratlan.

Hétközi forduló. Ezt szoktuk egymásnak kívánni szerkesztőségen belül. Szigorúan a felmenők emlegetése után. Nem elég, hogy a mérkőzések miatt nem alszunk, még beharangozót és összefoglalót is össze kéne dobni.  Még egy ilyen semmilyen fordulóról is, amin látszólag nem történt semmi különös. Azért finoman alakulgatnak az erőviszonyok. A Real Madrid ismét meg fog verni mindenkit, mindenhol a középmezőny tagjai közül. A Barcelona már botlott egyszer, de nem gyakran fogja megtenni, mert nem a Sporting elleni hat gólból meríthetnek igazán erőt, hanem egy suta és erősen véletlen izlandi botlás szolgálhat ugródeszkaként számukra. A Villarreal sunyin figyeli az eseményeket és látszólag kivár. Az Atlético jóval hangosabban kopogtat a bajnoki versenyfutás ajtaján. A Valencia vezet, a Sevilla még veretlen, Vadócz Krisztián most sem, David Villa ismét, a Real Madrid nagyon. Esett 28 gól is. Tovább után részletek:

Miután heinrich kolléga jóvoltából a háztartásban lévő összes egeret és touchpadet összetörtük, és ínhüvelygyulladásunkra marékkal esszük a fájdalomcsillapítót, nekiláthatunk hogy felvezessük a hétvége egyik legpikánsabb összecsapását. A diktátorok csatáján David fogadja Rafaelt, vagyis a szmöre a fanszőrszakállút, Arteta kontra Alonso, Neville vs. Gerrard, Howard Reina ellen, a kékek a vörösökkel szemben! A testvérháború egyébként nem is igazi háború, nem mérhető egy Glasgow-i, vagy egy római városi derbihez, de megvannak a maga érdekességei, s ezekről továbbra kattintva Ti is meggyőződhettek.

Ismét csak tizesünk volt, vagyis most sem a Bahamákon áztatjuk a lábunkat, hanem a szeptemberi novemberben, náthásan, teától átmelegülve, a mi kis fővárosukban. A két nagyobbacska meglepetést (Bayern hazai zakója, Dortmund égése) többen is megérezték, így csak hatszámjegyűre sikeredett a telitalálatos szelvények nyereménye. Továbbra sem csüggedünk, mert valami azt súgja, hogy talán most.

Eleddig sziklaszilárdan álltunk a labdarúgás talaján, ám szakítva a hagyományokkal kitekintünk a virtuális piac kínálta csemegékre, és a munkahelyi vad unalom perceire ajánlunk szabadprogramot. Mi több, rögtön kettőt is. A főnök zavarórepüléseihez igazodva, a tömör-gyönyör percei az angol futball legalján, illetve a hasonszőrű futball-drukkerek között törhetnek ránk, fókuszban a mousebreaker és a footbo.com.

Nem a Milan és a Juventus, vagy az Inter ellen kell megnyerni a bajnokságot, hanem a Lecce, meg a Catania-féle csapatok ellen. A dolgos hétköznapokon, nem akkor, amikor 70 ezer ember van kint, újságírók, siker, pénz, csillogás… akkor kell nyerni, amikor az embernek tele a töke, hogy két héten belül a negyedik-ötödik meccsét játssza, az ellenfélnek pedig nyilván a szezon legfontosabb meccse, és ehhez mérten harap is az összes fogával. Az elmúlt három szezon bajnoka, az Inter többek között azért mondhatja magáénak a fenti titulust, mert képes erre, még úgy is, hogy nem játszik jól. A többiek meg nem, és ha ez nem változik, novemberben pezsgőt bonthatnak a San Siro Meazzaként ismert felében. Romában már nyakig ér a szar, a Milannál viszont már csak derékig, a Fiorentina nem okozott meglepetést, a Lazio annál inkább. Körvonalazódnak az erőviszonyok, pedig tudjuk, hogy ezt a fordulót mindenki csak le akarta tudni. Lássuk, kinek hogy sikerült.

Közhírré tétetik! A sors akaratából rendelkezünk két, azaz 2 darab bérlettel a CFR Cluj hazai BL mérkőzéseire. Aki(k) úgy gondolják, hogy nem sajnálnak 35k (értsd: per bérlet) befektetést a Chelsea, Roma és a Bordeaux elleni mérkőzések megtekintésére, azok támadjanak a heinrich(pont)nst(kukac)gmail.com címen. Információnk szerint a meccsekre minden jegy és bérlet elkelt, a fent említett ár listaár, szóval ajánlatunk kihagyhatatlannak tűnik.

Még csak párat aludtunk és máris újabb forduló következik a La Ligában. Vadócz Krisztián ezúttal nem fog szerepelni, de nélküle is lesz érdekesség. Igaz nem olyan sok, mivel a nagyok még mindig látványosan kerülik egymást. Szerencsére hétvégén már az Atlétio-Sevilla mérkőzésen szórakozhatunk, ami egyenes felvezetése lesz a Barcelona- Atlético és az Atlético- Real Madrid rangadóknak. Ilyen kilátások mellett Agueróéknak örülniük kellene a Getafe elleni mérkőzésnek, pedig most is ez tűnik a forduló rangadójának. Persze a csapatok számára nem feltétlenül negatív egy ilyen hétközi forduló, mivel az esélyesebbek és az esélytelenebbek is stressz nélkül és nyugodtan készülhetnek arra, ami most következik. Esni fog 21 gól nyer a Barca, nyer a Real és elszabadul a Sevilla is. Tovább után részletek:

A drukkerek még az 1990-es évekből emlékezhetnek egy tehetséges, ballábas játékosra, akit az Arsenal vezető tehetségkutatója, Steve Rowley hozott a klubhoz az angol U15 és U18 válogatottból. Ő Adrian Clarke, aki azóta sportújságírással foglalkozik a Sports Media Solutions-nél, melyet Iain Spraggal közösen alapítottak. Cikkeket, interjúkat és online tartalmakat készítenek olyan megrendelőknek, mint a FourFourTwo, Rugby World, az uefa.com vagy a Skysport. Újabban könyveket ír, csatlakozott az Arsenal TV stábjához, mégis szakított időt az NST megkeresésére. Büszkén mutatjuk be második interjúnk, ez már majdnem sorozat.

..focista. Nem olyan régen még azt gondoltuk, hogy meglepő és mulatságos lenne egy magyar játékost látni bármely spanyol csapatban, amelyik nem feltétlenül a pofozógép szerepét hivatott betölteni az élgárdák ellenében. Ebbéli meggyőződésünkben nem is gondoltuk komolyan, hogy akár egyetlen honfitársunk is esélyt kaphat a bizonyításra. Aztán vasárnap megtörtént a csoda és láthattuk, amint Vadócz Krisztián igazi tétmérkőzésen játszhat a Mestallában. Nyílván megtehetné ezt a magyar válogatott mezében is adott esetben, de akkor talán nem a pontszerzés reményében lépne pályára. Idegenlégiósunk bemutatkozása mellett történtek még más események is, de kétségtelenül eltörpül, hogy a Real Madrid megint hozta a kötelezőt, a Barcelona végre alázott, Sevillában impotens futballisták kergették a labdát, az Atlético ismét gázolt, a Bilbao csak simán nyert és a Villarreal tovább gyorsul a kifutópályán. Esett 22 gól, Guti megsérült, mialatt Guardiloa végre győztes hadvezérként magyarázhatta a bizonyítványt. Tovább után részletek:

A Vasas-szurkolók (és persze hovatartozástól függetlenül bárki, aki tisztelete jeléül szeretne ott lenni) ma este nyolc órától gyertyagyújtással emlékeznek a hajnalban elhunyt Illovszky Rudolfra. A megemlékezésre a Fáy utcai stadionban kerül majd sor.

Most, hogy az alapszakasz egyhatodához érkeztünk (fontos mérföldkő!), egy kis összevetésbe kezdünk azzal kapcsolatban, hogy ki hol tart, és hova kell eljutnia. Emellett többé-kevésbé szó szerint idézzük a menedzsereket, és megmondjuk azt is, hogy szerintünk hogy kéne csinálni ezt az egészet - ehhez már eddig is rendelkeztünk a megfelelő arcmérettel, de halálbiztos tippjeink tovább növelték az egónkat. Persze mivel belejöttünk, megint fogunk jósolgatni is. Minden más, egy New Firm rangadóval megbolondítva következik a túloldalon. Ja, és odáig jutottunk, hogy Szamaraszról betettünk egy képet.

Mindenki őrizze meg a hidegvérét. Tudok egy-két dolgot, egy-két dologról. Akciótervem szupertitkos. A feltételeket én diktálom, minden ellenállás hasztalan. Találkoztam már német géniusszal, akinek elméletei, munkássága oly mértékben haladta meg szerény agyi kapacitásom, mely már-már bántó. Most is valami hasonló történik. Másra gondolni sem merek. Az addig rendben van, hogy az edzőnek időre van szüksége, hogy elméleteit a gyakorlatba plántálva muzsikáló Wundermannschaft köszönjön vissza a gyepen. Ancelotti vagy Sir Alex az élő példa, akár komplett szezonok gyalázatos bukdácsolásán is felül lehet emelkedni. Node.