Frissítő permettel és tócsavándorlásra ingerléssel próbálta élvezetesebbé tenni a Gondviselő a liga hétvégéjét, de a gólzápornak valahogy mindenki jobban örült volna. Határozott játékkal nyert a Lille és a Bordeaux, hajrában a stadionrekordot hasító Lens, míg a Grenoble első győzelmi esélyét a dagonyázó malac tüntette el - ezzel az őket könyökből koptató szövegek ideje valószínűleg lejárt. Egygólos meccsek és bírói tévedések garmadája mellett egy randa sérülés uralta a fordulót, melynek végeztével a bajnok újra az élre állt.

Utazás a tojáslabdák földjére: Bill Clinton és Diana Ross; ha kell–ha nem összeomló kapuk; nevek a mezeken és három pont a győzelemért; valamint (legalább) három zseni. Azaz: minden idők talán legjobb világbajnoksága (minden idők szinte biztosan legrosszabb döntőjével). 1994-hez érkezik VB-történeti sorozatunk itt az NST-n, és ma este 9 órától a RadioQ-n is.

A ma délutáni két városi derbi közül a londoni az, amelyik nem csak a történelme, de a résztvevők aktuális formája alapján is megérdemli a rangadó nevet, illetve azt, hogy külön is foglalkozzunk vele. Így aztán örömmel tesszük közzé az alábbi, az Arsenal-Chelsea találkozót megéneklő vendégposztot. Halljátok hát vadkutya hangját! 

Csűrhetjük-csavarhatjuk, de a nap végén újra csak ott fogunk tartani, hogy ötös postaironnal aláhúzzuk: a világ legjelentősebb klubmérkőzése a spanyol bajnokság örökrangadója, a Barcelona-Real Madrid. A bajnokság két legeredményesebb csapata, akár egy Juve-Inter, politika és ideológia, mint a Celtic-Rangersen, egymást forrón gyűlölő szomszédok csatája, mint a Manchester-Liverpool esetében, és a múlt sérelmeiből gazdagon táplálkozó Hatalmas Uraság harca a Legkisebb Királyfival. Vasárnap este 1929. február 17. után 159-edszer is összecsap bajnokin a két klub, hajtás után az októberi FourFourTwo magazin 16 oldalas Barca-Madrid-összeállításának érdekesebb részleteinek mazsolázzuk ki a javát.

Csodálatos lehetőség kínálja magát, hogy a múlt héten a Bari egyik legjobbjaként tündöklő Koman Vladimir kezdőként kapjon lehetőséget, hiszen a tökutolsó Sienát fogadják. A 14. játéknap rangadóját a Giuseppe Meazzában játsszák, az Inter a Fiorentinát fogadja, és ha csak a két csapat európai pedigréjét nézzük, nem is tűnik lefutottnak a rangadó. Szardínián az lesz a kérdés, hogy a Juventus elérte-e a mélypontot a Bordeaux ellen, vagy van még lejjebb, a Milan pedig egy szigettel arrébb a Catania otthonában próbálja meg beelőzni a torinóiakat. Lesz itt még valami, amit még az olasz futballtól sikítófrászt kapóknak is meleg szívvel ajánlunk: a Csizma legszenvedélyesebb városi rangadóját rendezik meg Genovában, azaz következik a Derby della Lanterna.

Enyhe értetlenség ült ki a koma arcára, amikor szembesítettem az aktuális listavezető személyével és győzelmi sorozatának részleteivel. Mer'hogy se egy bozontos feka gólgép, se egy mindentudó, rafinált irányító - érzitek azért, hogy Pedretti nagyon nem fér bele -, csak tucatnyi noname meg az a szikkadt polák, az új Kálmán, akinek volt az a gólja, a tudodmelyik. Valahol a bravúr, a rejtély és a szerencse keskeny közös mezején csörtet az Auxerre és ha leépíti a gyengus párizsiakat, megnyújtja elsőségét. Nehézkes érzetű fordulóra van kilátás.

Egy, csak egy legény volt talpon a vidéken; mindössze a Schalke mondhatja el, hogy három ponttal kényeztette a hazai drukkereket (vs. Hannover 2-0), és sunyi módon tovább futja a Horten 2-29-es lopakodó bombázóra hajazó szezonját, észrevétlenül stoppolják a dobogó legalsó fokát. Magath, Magath és Magath, ennyit tesz a rend, a taktikai fegyelem és a tudatosság. Előttük a teljes metamorfózison átesett, minden ráncából felvarott Werder nyargal, most éppen a Freiburgot trancsírozták fel mérnöki alapossággal (Freiburg-Werder 0-6). Ezzel ők lettek a liga leggólerősebb csapata (29) – ebben mondjuk semmi meglepő nincs, viszont a második legkevesebb gólt kapták (10) – ebben viszont csak meglepő van. Mint ahogy ezt várjuk az előttünk álló fordulótól is; bolond bajnokság bolond tippjeit, és egy kis irodalmat szállítunk tovább után. (Update a poszt végén).

Ezúttal bennszülött (native) szurkolókat kérdeztünk a tizenhárom gólt hozó, igazi meglepetés nélküli játéknapról, mely három csoportban továbbra sem válaszolta meg egyértelműen a legfontosabb kérdéseket. A D jelű szatyorban már csak az EL-ért megy a harc, de a többi szákból még nagyobb halak is kipottyanhatnak. Száz százalékos csapat nincs, pont nélküli csak kettő. A többit a túloldalon elmondja a stadion embere.

Moszkvában már javában nyüstölik egymást az érintettek a játéknap kevés érdekes meccse közül az egyiken, a másikon, Bordeaux-ban a szokásos időpontban kezdi meg a Bayern München idegeinek borzolását a Juventus, és a francia bajnok. A Wolfsburg az első német továbbjutó lehet (most épp úgy áll a helyzet, hogy lesz is), a Milannak pedig valószínűleg meg sem kell szakítania magát az idegenben is elvert Marseille ellen, hogy a 16 között érezhesse magát, és ha minden jól alakul, a Real is oda tart. A Porto Chelsea lehetne akár rangadó is, de nem lesz az, mert a két csapat már biztosan ott lesz, és két körrel a csoportkör vége előtt még feleannyira sem tűnik fontosnak a csoportelsőség, mint a sorsolás délutánján izzadva. Kutyafuttában, csak hogy legyen hova ontani az okosságokat, íme a három dolog a 2. játéknaphoz.

Mármint, hogy miért is esett ki. Ennek a se íze, se bűze csapatnak semmi keresnivalója a Bajnokok Ligája legjobb 16 csapata között, és ugyanez elmondható a látottak alapján az Interről is, bár lényeges különbség, hogy utóbbi azért valószínűleg ott lesz. Az Arsenal is továbbjutott, a londoniak megnyerték a csoportjukat, és ott lesz a Fiorentina is. Váratlanul izgalmasan alakul a G csoport, ahol az Urziceni némi mázlival leverte a Sevillát, és csak azért nem jelenthető ki, hogy a bravúrral továbbjutott, mert közben a Stuttgart idén már a második csapat lett, amely megalázta hazai pályán a híg birkafosra emlékeztető Rangerst. Unalmas játéknap volt, olyan borongós, mint az idő a legtöbb pályán. Biztos ezért született csak egy gól a szünet után.

Adott esetben akár mind a négy kedden pályára lépő csoportban kialakulhat a továbbjutók névsora. Az E és F csoportokra szegeződik a legtöbb tekintet, hiszen a címvédőnek egyszerűen muszáj megvernie az Inter, ha nem akar nagy bajba kerülni, a legutóbb is nyolcba jutó Liverpoolnak pedig már nincs is a saját kezében a sorsa. A G csoportban a Sevilla mögötti tülekedés egyértelműsödik le lényegesen, és a H csoportot szinte biztosan megnyerő Arsenal mögött is letisztul a kép. A csoportkörben ritkán látható izgalmakért persze néhány kicsi a felelős, és még két fordulón át reménykedhetünk, hogy a Debrecen csatlakozik a nagyok dolgát komolyan megnehezítőkhöz.

A 11. forduló változást hozott az élen és egyben sűrűbbé tette az élmezőnyt is azáltal, hogy a Barcelona nem lépett meg az üldözőktől. Lehet fanyalogni a bajnokság színvonalán, meg összehasonlítani más európai pontvadászatokkal, de a naptári év utolsó hónapjához közeledve, úgy tűnik, hogy a spanyol bajnokság idei kiírása igenis tartogat izgalmakat a számunkra.
A két éllovas párharcán kívül a Sevilla és a Valencia is tartja magát, vannak kiscsapatok, amelyek eléggé bekezdtek és várható, hogy legalább a derékhadhoz csatlakozni tud majd a Villarreal és az Atlético Madrid is. Utóbbi persze még az alagutat sem nagyon látja, nem még a fényt a végén, de egy Zaragoza szintű bukást azért minden bizonnyal el tud kerülni a többre hivatott piros-fehér-kék madridi csapat. Tovább után a 11. forduló legérdekesebb eseményei következnek.

Két meglepetést, egy újabb kivágott edzőt, jó sok gólt, és a szezon meccsét kulcsolták a 13. fordulóba az érintettek. A Milan és a Cagliari leginkább egy Twente-Alkmaar meccsre emlékeztető, hétgólos szeánszot villantott elő, az Inter nagyon simán átgyalogolt a Bolognán, a Juventus pedig a klub történetének egymilliomodik 1-0-s győzelmével maradt Mourinhóék közelében. Tartja a lépést a Sampdoria is, és Firenzében érdekes választ kaptunk arra a kérdésre, hogy a hazaiak, vagy az újonc Parma mondhatja magát az élmezőny tagjának. A másik meglepetést a Genoa szállította, amely az utolsó pillanatban fejelte le a kapufát Livornóban. Koman egy félidőt kapott a Totti által kivégzett Bariban, és gólpasszt adott (az mindegy, kinek).

Bolond körrel folytatódott a francia bajnokság, olyannyira, hogy könnyebb lehetett elkapni a röfináthát, mint elfogadható tippeket adni a hétvége meccseire. Háziorvosi megrovásban részesítjük a párizsiakat, amiért sikertelenül hasznosították a felkészülésre szánt időt: közük sem volt a bepótolt clasicohoz, amit így - a megtévesztő eredmény ellenére - félgőzzel vágott zsebre az OM. Házinyúl-méretű plüssvírussal jutalmazzuk a forduló nyerteseit: a Grenoble játékosait győzelemmel felérő pontszerzésükért, a Valenciennes-t kiemelkedően udvariatlan vendégszerepléséért, Vahiruát pedig remekbeszabott szabadrúgásáért. Még nagyobb elismerés illeti az Auxerre Supersonic csapatát, akik fű alatt 16 - azaz tizenhat - helyezést kúsztak előre, rombolásuk eredménye átmeneti elsőség.

1984 májusában a FIFA úgy döntött, az 1990-es világbajnokságot Olaszország rendezheti (Szovjetunió meg nem), és ezzel a második ország lett, amely kétszer adhatott otthont a világ legnagyobb sporteseményének. A világbajnokság szokás szerint rengeteg érdekességet hozott, és hiába volt a legalacsonyabb gólátlagot hozó torna, olyan események tették az egyik legérdekesebb szeánsszá, mint a torna előtt a válogatottban gól nélkül álló Salvatore Schillaci gólkirályi címe, az emlékezetes Völler-Rijkaard csulapárbaj, az írek győzelem nélküli negyeddöntője, Roger Milla tébolyító hastánca a szögletzászlónál, és a góljaival első afrikaiként negyeddöntőbe jutó Kamerun csodálatos menetelése. A 24 csapat 14 helyszínen lőtt mindössze 115 góljának, de még inkább 16 piros lapjának a Rádió Q-val indított közös sorozatunk újabb epizódjában igyekszünk méltó emléket állítani.

Van igazság? Annyi, ahány ember. Mindegyiknek igaza van. A sok igazságból meg lehet alkotni egy csillogó, hideg, okos, márványszerű igazságot, melyet az emberek igazságnak neveznek. Kosztolányi idejében még csak futballutópia-regényekben bukkanhattak volna fel olyan szavak, mint kameraállás vagy videóbíró. Mi már abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a tényeket konkrétan ismerjük: igen Henry szabálytalankodott a gól előtt, amiről a fél világ most beszél. A tény mellett vannak kézzel fogható szabályok (nem labdák), amik a futballban érvényesek. A szabályok alapján meg lehet ítélni a tényeket, lehet hozni döntéseket. Az UEFA döntését ismerjük, nem lesz újrajátszás. Nagyon jó! Megvan az igazság! Már csak azzal kell elszámolnunk magunkban, hogy miért érzünk dühöt, sajnálatot, csalódottságot ki-ki vérmérséklete szerint. Azt mondják, az idő általában begyógyítja a sebeket, de ez nem igaz. Az ilyen sebek igenis megmaradnak, gondoljunk csak saját felháborodásunkra, Gera kiállítására a törökök ellen. Az idő egy dolgot tehet: ahogy telik és múlik más élményeket szolgáltat, feledteti a sebeket.

A vb-selejtezős mellékvágány után újra robog a PL-expressz; ki tudja hol áll meg, kit hogyan talál meg. Engem személy szerint lázas betegen talált, így aztán különösen jól estek azok a levelek, amelyek segítséget ajánlottak a válságkezelésben; mondhatni, létrát lógattak le nekünk az angol gödörbe.

Egy gyors tippsor, és semmi más - ennyi jut ezúttal a skót labdarúgás szerelmeseinek, hogy aztán a fordulót követően kárpótolhassuk őket a már korábban beígért visszatekintésünkkel. Ellenfelünk az a játékos lesz, aki 13:30:00-kor, vagy ahhoz a legközelebb posztolja teljes tipposzlopát. Az állás jelenleg NST-Kommentelők 4,5-2,5 plusz még van egy befejezetlen forduló, melyben nekünk áll a zászló, de a félbeszakadt Dundee-Rangers meccs pótlásával akár döntetlenre is kihozhatja azt a kört Titi120.

Három hónappal ezelőtt ellentmondást nem tűrően jelentettük volna ki, hogy a Serie A 13. játéknapjának rangadója a Napoli-Lazio lesz. Az üveggömb jó szokásához híven ezzel is átvert volna, hiszen hiába indult meg valamelyest a Napoli a csepűrágó Donadoni kivágása után, még mindig csak gyenge közepes a tabellán, a Lazio meg mindjárt a kiesés ellen küzd. A H1N1-hez hasonlóan mindenkire veszélyes Udinese Juventusba utazik, az Inter Bolognából hozza el a pontokat, a Milan pedig a megtáltosodott Cagliarit fogadja. A Roma Komanékat sem intézheti el egy legyintéssel (hogyan is tehetné, a Bari 3 ponttal többet gyűjtött náluk), és eljött a szezon első A-kategóriás biztonsági jelzéssel ellátott rangadója, a szicíliai derbi ideje is. Vége a hosszú szünetnek, újra becsengetnek a Serie A-ban.

Kedves látogatók! Itt egy Bundesliga poszt épül az NST generálkivitelezésében. A kommentelők közlekedése a munkálatok ideje alatt is biztosított (business as usual). Olyannyira, hogy máris várjuk eheti tippelőnk, aki nem más lesz, hanem az, aki megmondja, mely Bundesliga spíler kapott Tolerancia-díjat 2008-ban. A megfejtéseket és a tippeket a heinrich.nst@gmail.com címre várjuk, kétszer ad, aki gyorsan ad, boldog, aki adhat. Update:  közben helyes megfejtő a vonalban, titi120-nak gyorsan eljárt a keze - nekünk egyébként nem kevésbé, hiszen máris itt a kulcsrakész poszt.

Pár perc erejéig elrévedtem a lehetőségen, hogy aktuális beharangunkban a felgyülemlett taknyot az elcseszett Blatter-Henry-Hansson-Domenech paralelogramma kellős közepébe irányítsam, de ez azzal járt volna, hogy franciás olvasóink hangulata a ligaposztok hitelességével együtt zuhant volna a mélybe, így nem kockáztattam. Ettől függetlenül nehéz a francia foci históriájában olyan részt találni, ahol egy annyira nagyszerű eseményt, mint az 5-5, oly hitvány pillanat követ, mint a _benito és donnelly posztjában megénekelt.

Ott, ahol a bírói baki végződik, és a műhiba kezdőik, van egy sáv, ahol minden gyanús. A műhiba viszont természetéből adódóan kevésbé alkalmas arra, hogy az ember összeesküvés-elméleteket gyártson, mert óvni mindig lehet, és olyat egyelőre nem láttunk, hogy egy egyértelműen fordított, a szabályokkal ellentétes ítélet miatt ne adtak volna helyt nekik. Ha a cél az, hogy egy csapatot segítsenek, akkor a bíró is jobban teszi, ha marad a mezsgye napsütötte oldalán. Azt mindig könnyebb mondani, hogy nem látta, lábat ért-e a becsúszás, kézzel ért-e bele a védő, vagy les volt-e az akció.

Franciaország Thierry Henry touchdown passzával a hosszabbításban verte ki Írországot. Az írektől elcsalták a vébérészvételt. A varjak vagy teljesen megvakultak egy pillanatra, vagy pedig nem gondolkodtak előre, de az igazi görény természetesen Henry volt. Nem mintha mi nem örültünk volna egy Sanyi melső patájáról hasonló szituációban továbbpattanó labdánál, de engedtessék meg nekünk, hogy nem tapsolunk felállva egy ilyen patkányság láttán.

Elérkezett a playoff visszavágó fordulója, ami a nemzetek közti futballversengésben talán a legizgalmasabb fázis a VB-k és EB-k egyenes kieséses szakaszai után. Eléggé ánlájkli, hogy további vébéújoncok jussanak ki a tornára, de mi minden tőlünk telhetőt megtettünk, minden varázskört felrajzoltunk, minden főzetet elkészítettünk, és minden litániát elénekeltünk azért, hogy balkáni barátaink megakadályozzák Parafaországot a harminckettők elérésében. Tovább után néhány gondolat a mai mérkőzések elé.