Kedves látogatók! Itt egy Bundesliga poszt épül az NST generálkivitelezésében. A kommentelők közlekedése a munkálatok ideje alatt is biztosított (business as usual). Olyannyira, hogy máris várjuk eheti tippelőnk, aki nem más lesz, hanem az, aki megmondja, mely Bundesliga spíler kapott Tolerancia-díjat 2008-ban. A megfejtéseket és a tippeket a heinrich.nst@gmail.com címre várjuk, kétszer ad, aki gyorsan ad, boldog, aki adhat. Update:  közben helyes megfejtő a vonalban, titi120-nak gyorsan eljárt a keze - nekünk egyébként nem kevésbé, hiszen máris itt a kulcsrakész poszt.

Parádésnak ígérkezik a triskaidekaphobiás olvasóink kedvéért ezúttal csak 12+1. fordulónak aposztrofált rund, tele igazi, karakterformáló összecsapásokkal, exek küzdelmével, melyek közül a BVB-Mainz, a BM-Leverkusen és sajnálatos módon a Schalke-Hannover emelkedik ki.

Kétszer ad, aki gyorsan ad – zártuk az előszeles posztot, a heti főadakozó pedig nem más, mint Philipp Lahm, aki Tolerancia-díj ide, Tolerancia-díj oda, a Bundesliga történetének legnagyobb bírságát kapta, miután szólásra emelkedett, és megítélte jól, milyen munkát végzett a Bayern vezetősége az elmúlt években. Csapnivalót – összegezhetjük Lahm szavait a koncepció, a tudatos építkezés és az arculatformálás teljes hiánya mellett – mindezt €25.000-ért.

Ok, nem szép dolog, ha a nyilvánosság előtt kritizálja az ember a főnökeit, de hát szamizdat röplapokkal mégsem támadhatta be München népét, és igencsak meglepő lenne, ha a klubvezetés felé nem jelezte volna korábban aggályait, félelmeit. Merthogy itt nem elvtelen fikagalacsinokat bombázott Uliék pirospozsgás orcájába, hanem tűpontos helyzetértékelést adott a fennálló állapotokról, aranyat ért minden szava.

Louis van Gaal meg mindeközben amondó, lassan az állásával játszik, ha nem jönnek az eredmények, lapát lesz a jele az oviban. Mi ezt ugyan nem hisszük, még akkor sem, ha újabb pofon száll a szélben München felé, a Leverkusen vendégjátéka. Igazi derbi, egy csapat igazi arcáról, karakteréről az ilyen meccsek döntenek. A helyzeti előny a vendégeknél, Heynckes aztán pontosan ismeri a bajorokat, és az utóbbi időben az elvárásoknak megfelelően kiválóan teljesítő Toni Kroost sem kell valószínűleg külön motiválni.

Hazai oldalon is egy Toniban lehet bízni, Luca – az elmondások alapján – a belét is kihajtotta a heti edzéseken, van Gaal a kezdőbe jelölte az utóbbi időben halálra kritizált olaszt, aki keresve sem találhatna jobb alkalmat a bizonyításra. Ebben nem lesz segítségére sem Robben, sem Ribéry – a BM továbbra is KERS nélkül versenyez.

Aki viszont fékevesztett szárnyalásba fogott, az Anthar Yahia és Zlatko Dedic, a Bochum – ez idő szerinti – két sztárja, a dél-afrikai repjegyek hivatalos szállítója. Yahia az egyiptomiak ellen pótselejtezőn lőtt ménkű nagy gólt a középhátvéd pozíciójából startolva, míg Dedic az elvtársakat tette taccsra a pótselejtezők visszavágóján. A mindent lebíró akaratra, lelkesedésre most is komoly igény mutatkozik, idegenben kellene pontot rabolni a HSV ellen, ami azért is külön necces, mert a pompás szezonkezdést követően (4-0-0 11:3) csuklani kezdett otthon a Hamburg (0-1-1 2:3), de a párosításokat elnézve ismét a tabella élére állhatnak az újabb hazai sikerrel.

Ehhez persze az is kell, hogy a Bréma megemberelje magát, és a lehető leghamarabb megálljon a csapat címerébe kívánkozó hullámvasúton, a nürnbergi vergődés után a BVB ellen sem ment valami istenesen, amit már csak abból is tudni lehet, hogy a csapat legjobbja és állandó beszédtémája az ihletett formában párduckodó Tim Wiese. A Freiburgnál lélegzetvisszafojtva figyeljük, Ollé Ollé Alain Junior vajon bemutatkozik-e a ligában.

Kis túlzással ez a jó Lukasra is elmondható, hiszen eddig szinte értékelhetetlen játékkal keseríti a kecskéket, miközben a válogatottban továbbra is villog. Fura egy pali, az biztos. Maga a meccs nem sok jóval kecsegtet, a liga támadásban egyik legfogalmatlanabb csapata, a cementeszsákok mögül nézelődő, eleddig hét gólt termelő Kölnnek a romboláson kívül aligha lesz más célja a virgonc Hoff ellenében, nyögvenyelős vendégsikeren kívül mi sem forgatunk mást a fejünkben.

Az Eintracht szurkeszeknek jól meg idén, csend-rend-fegyelem jellemzi a csapat teljesítményét, a nyitóforduló bravúrjától eltekintve a totózók legszebb álmait teljesítik be tökéletes papírfomáikkal: módszeres verés a jobbaktól, iksz a hasonszőrűekkel, zakó a félnótásoknak. A Gladbach egyértelműen a félnótások táborát erősíti, legalábbis addig, amíg nem kezd orrfacsaró bűz terjengeni az öltözőben, mert akkor mocskosul össze bírják kapni magukat egy-egy meccsre, hogy aztán jóleső szuszmorgások közepette vackolják el magukat a süppedős kanapé mélyére.

Ez persze csak akkor lehetséges, ha a kőbetépett junkiet formázó tümmedt Stuttgart, meg a teljes metamorfózison átlényegült Hertha nem stoppolja azt teljes terjedelmében. A svábok az elmúlt 450 perc alatt egy gólt bírtak összehozni, és annak sem volt foganatja (0-2-3 1:5), ám a Berlin idén nem ismer lehetetlent,0-1-4 1:9-cel üzennek Jabbáék az utolsó helyről.

Két bazi peches meccs után, egy hoffenheimi bravúrával mentette irháját a Wolfsburg, ahol elsősorban a helyzetkihasználással vannak grimbuszok idén, bár a mutatott játék is elmarad a tavalyitól, még ha egyértelmű is volt, a csapat fejlődése görbéje nem fenntartható. A Nürnberg stílusa elméletileg külön fekszik majd nekik, hiszen a Klub nem a hentelésre van berendezkedve, próbálnak stílusos fussballal előállni, ami – furcsa mód – Misimovic nélkül valahogy jobban megy nekik. Az viszont valószínűtlen, hogy Misimovics ellen is.

Mint ahogy harmadik típusú találkozás szemtanúi lehetünk a BVB – Mainz meccsen is, hiszen Jürgen Klopp tizennyolc év szolgálat után a vendégek kispadján vált nagykorú edzővé, kötődését az is mutatja, hogy három játékost is elcsaklizott ex-klubjától (Zidan, Subotic, Feulner). Munkája elismeréseként is felfogható, hogy utódja a hozzá megszólalásig velőtrázó üvöltésig hasonló, fiatal, ambíciózus, a Mainz U19-es korosztályát bajnoki címre vezető Thomas Tuchel lett.

A két edző rendkívüli hasonlóságot mutat. Mindketten borzasztóan kötődnek játékosaikhoz, és ugyan nem stratégiai óriások, de személyiségük, motivációs készségük, szent őrületük alapjaiban határozza meg csapataik arcát. A Mainz padján ülő, még mindig csak harminchat éves Tuchel például az osztályon felüli klasszikussal, az Any Given Sunday vetítésével tüzelte fiait a Bayern elleni győzelem előtt,

a Hoffenheim lebírására pedig a hatásvadászat csúcsát jelentő, ugyanakkor megunhatatlan, hátborzongató All Black Hakával vette rá fiait.

Ennél jobb ajánlót magunk sem találhattunk volna. Bundesliga, 13. forduló. Mehet.

Eheti tippelőnk titi120, aki elmondása szerint egyhetes németországi felkészüléssel hangolt a megmérettetésre, és emailjében gyakorlatilag feltétel nélküli megadásra szólít fel. Magunk részéről annyit üzennénk neki: igazi Bundesliga csapat 0-2-nél kezdi csak elemében érezni magát – mint az közismert.

tit120 tipposzlopa
Frankfurt - M Gladbach 1-1
Köln - Hoffenheim 2-3
Freiburg - Bremen 0-2
Schalke - Hannover 2-1
Wolfsburg - Nürnberg 2-0
Dortmund - Mainz 1-0
Bayern - Bayer L. 2-1 (eljön Gomez nagy napja)
Hamburg - Bochum 3-1
Stuttgart - Hertha 3-1

És a valóság

A végére hagytuk a legnehezebbet, a Hannover meccsét. Sajnos, nekünk is kézzelfogható emlékeink vannak arról, mit jelent egy csapattárs, egy jóbarát elveszítése. Magunk csak azt kívánjuk, méltó játékkal, megalkuvást nem tűrő harcolással emlékezzenek Stajnerék egykori társukra, példát mutatva a hozzá hasonló problémákkal küzdőknek. Robert Enke, Isten veled.