A döntő kilencvenhat és fél percen át tartott a donyecki kemencében, de már jóval hamarabb kiderült, melyik is az U19-es korosztály legjobb csapata a kontinensen. Természetesen a tornát beharangozó posztunkban leadott tippnek köze nem volt a valósághoz: a spanyolokat hiába várták sokan - és talán ők is saját magukat - a döntőbe, győztes rajt után nem kerültek hangulatba. Az ukránok viszont körről körre egyre magabiztosabb focival léptek elő házigazdából esélyessé. Éretten játszó fiatalok nyerték az EB-aranyat, az angolok most csak asszisztáltak - idén már másodszor.
Pedig még a kapusposzttal se álltak hadilábon: Jason Steele az ötösön belül és csapatkapitányként is bizonyított. Delfouneso négyet lőtt és gólkirályként zárt - bár a döntőben csak Welbeckkel próbáltak igazi éket játszatni taktikai megfontolásból, Delfo meg szenvedett, amíg el nem fáradt -, az ezüstérem kivívásából szintén rengeteget vállaló Lansbury-Gosling páros a döntőben csak tisztátalanságok sorával vétette észre magát, az evertonos ostoba faultja vezette fel a mindent elrendező második hazai gólt. Összességében helyzetük alig akadt, a masszív ukránok a kapu közelébe se nagyon engedték őket, Eastick is elismerte, ennyivel ritkán lehet nyerni. Szurkisznak megint lesz mivel dicsekedni odafenn a vezérkarnál - úgyis terelni kell a szót az építkezések kínjáról.
Kalitvincevnek kicsit jobban megy a szervezés, mint a szervezőbizottságnak, a csapat játéka pedig a döntőre teljesen összeállt. Végig tartással, töretlen lelkesedéssel fociztak, még akkor is, amikor a svájciak 85 percen át továbbjutásra álltak, ők meg - Vad sporttárs jóvoltából - egy félidőn át emberhátrányból mentek a győzelmet érő gólért. A karakteres csapatkapitányból, Kirilo Petrovból nagy formátumú focista lesz pár éven belül: fizikai adottságai messziről feltűnnek és a játéka is érettséget sugall, már most kellően dörzsölt. Talán ő az egyetlen, aki a következő három év alatt - persze megfelelő mennyiségű játék mellett - beverekedheti magát az EB-csapatba. Három góljával Gyenisz Garmas is húzóembernek bizonyult, de a többi támadónak is megvolt a maga pillanata, lásd Korkisko döntőbéli lövését. A védelem gyakorlatilag változatlan összeállításban játszotta le a torna öt meccsét, ez kellő stabilitást adott az előrejátékhoz. Így aztán sérüléshullám mellett azt is simán elviselték, hogy a kapusuk, Levcsenko, még az ügyestől is távol áll.
A gólok jellege is változatos volt, közeli fejes, távoli bomba, szabadrúgás, szögletvariáció egyaránt szerepelt a repertoárban, ami azt mutatja, hogy az alkalmazkodóképesség hatalmas előnyt jelent, legyen szó vezetésről, emberhátrányról vagy eltérő felfogásban játszó ellenfelekről. Sőt, Ukrajna négyszer is élhetett a korán, félidő elején szerzett gól előnyével, ebből egyszer az elődöntőben, kétszer a döntőben. Ezt a stratégiailag sem elhanyagolható villámrajtot sikerült megbecsülni - ellenpéldaként a törökök és a franciák is korán pályára álltak, mégis leszegett fejjel végezték. 2004-ben ugyanebben a korosztályban Ukrajna elődöntőbe, két évre rá az U21 döntőjébe jutott - itt tűnt fel többek közt Csigrinszkij vagy Milevszkij -, ez a Petrov-féle generáció 2011-ben sem indul esélytelenül, csak akkor nem tudhatják majd hátuk mögött huszonötezer ember hangját.
A győztesek:Kapusok: Ihor Levcsenko (5/-3), Vjacseszlav Bazilevics (0/0)
Védők: Dmitro Kusnyirov (5/0), Temur Parcvanija (5/0), Szerhij Krivcov (5/0), Maxim Bilij (0/0), Ihor Csajkovszkij (3/0), Szerhij Ljulka (1/0), Szerhij Loginov (0/0)
Középpályások: Vitalij Vicenyec (1/0), Kirilo Petrov (5/2), Gyenisz Garmas (5/3), Artur Karnoza (4/0), Bohdan Butko (2/0), Jevgenyij Sahov (3/1), Dmitro Jeremenko (5/0), Szerhij Ribalka (3/1),
Támadók: Dmitro Korkisko (5/1), Szerhij Sevcsuk (5/0), Vitalij Kaverin (4/0)
Amikor még nem volt nagy reszkír betippelni egy spanyol-török döntőt: Albayrak pazar góljára két spanyol válaszol.
Angol-ukrán csoportmeccs (2-2), a duplázó Petrovval, a bakizó kapussal és a büntető Lansburyvel. A harmadik körben így mindkettőnek győzni kellett: az angolok mészárlást rendeztek (szlovénokat verték 7-1-re), az ukránok komoly energiát mozgósítva jutottak tovább (ld. fentebb).
Szerb-spanyol a csoportból: a szerbektől leginkább az örökmozgó Ljajics (10-esben) cikázása maradt meg, szinte minden szerb támadásban és gólban benne volt.
A spanyolok végképp elszállnak, hiába tért vissza Mérida. A gólerős Aquino alig kapott szerepet. Brahimi második gólja a tornán, ami továbbutást ért, igaz, az elődöntőben előnyről buktak, a hosszabbításban meg el is pattantak az agyak, így nyolc emberrel fejezték be az EB-t...
Szerbek elleni elődöntő (3-1): Sahov bombájára még Alekszics válaszolt, de Garmas duplájával a döntőbe lőtte a vendéglátót.
Delfouneso zseniális gólja a franciák elleni elődöntőből.
Garmas és Korkisko góljai a döntőben (2-0):
Utolsó kommentek