Az első rangadó beharangózójára az ütköző felek egyik szurkolóját kértük fel. Vadkutya komolyan vette a feladatot, így mindenféle kiegészítés nélkül tálaljuk a kezdés előtt.

Az egyik oldalon már megébredtek, s reptében lőttek egy baglyot, a másik oldalon még mindig a rézfaszú gall huhog a komód mögött. Vasárnap délután az Anfield-en (meg az Andrássy úton) összeül a két depibrancs, s egy újabb raklapnyi hamiskás reménnyel nekivágnak a 2010/11-es szezonnak. Szarból várat, avagy várból szart, Liverpool – Arsenal, gyűljetek férgek, ítélet van…

Kellett nekem tegnap kommentelni 11:24-kor.
3 perccel később már ott is volt a levél Pöte sporttárstól, hogy kitörő örömmel venné, ha összedobnék valami firkát a mai meccs elé. Kellő ambícióval azonnal belementem, aztán 2 perc múlva már Donnelly kollégának ment a kérdés: a Pool-ról mostanság mit kell tudni? Ugyanis, ha valakiket nem követtem az elmúlt években (a Csirkéken túl), azok a Vörösök. Nagyon nem volt miért. De ezt írjuk Rafa számlájára, s lám ez már valamilyen halovány vonal, amin el tudok indulni. Wenger úgyis megkapja a magáét.

Ütött Big Ben’ órája. Egy kisebbfajta csodával megnyert és egy könnyedén elvesztett BL döntőt hagyott maga után, illetve pár üres széket a tulajdonosi páholyban. A tavalyi csalódást keltő 7. helyezés már sok volt, így pár milliós deficittel ki is hajóztatták Rota Benítezt egyenesen a kérges képű Moratti-nak, arrafelé úgyis túl sok az öröm, nagyon nem kell motiválni senkit. Néhány mondat erejéig visszatérve a Pool tavalyi szezonjára, pár dolog igen erősen látszott: Mascherano-nak továbbra sincs hangyafasznyi agya sem, Gerrard meg úgy fintorgott a pályán, mint parasztgyerek az állatkertben, mikor cseszik előbújni a jegesmedve. Ezalatt Torres és Aquilani egymásnak adták a konzolt a kórteremben, míg Benítez lassan, de biztosan elvesztette az uralmat a gépezet felett. Yossi hiába próbálta kozmetikázni a dögunalmas meccseket, a Vörösök szurkereit ez sem vigasztalta, s egyszer csak (1-2 utolsó mohikán kivételével) kikoptak az NST-s kommentelők közül.

Roy Hodgson érkezésével láthatóan javul a helyzet, Joe Cole leigazolásával már egy futballozni tudó játékost is sikerült az Anfield-re csábítani (meg egy vadbarmot, Poulsen-t). Stevie G felhőtlen örömét (a magyarok elleni gólokon túl) azzal fejezte ki, hogy maradt a Vörösöknél, s nem sokkal később Torres is így határozott, megnyugodhattak a szurkolók. Jól láthatóan Cole és Gerrard nagyon érzik egymást a füvön, s ez akár még pozitívan is elsülhet abban a 3 kupasorozatban, amelyekben idén a Liverpool indul. Hodgson személyében egy nagyon jó edzőt, s egy még jobb managert kaptak a Vörös hívek, a 62 éves szakember abszolút alkalmas arra a feladatra, hogy átlendítse a csapatot ezen a komoly mélyponton, a Pool-nak innen már csak felfelé vezethet az út. Kollektív céljuk csakis az lehet, hogy feledtessék az angol labdarúgás szerelmeseivel a City-Tottenham duó ízetlen tréfáit, magyarul visszatérjenek az őket megillető 4. helyre, haha.

Hát, hát… Egy újabb parádés nyáron vannak túl az Ágyús hívek, a hontalan (megint) maradt London-ban, Wenger pedig Bödőcs Tibit megszégyenítő módon sztendáppolt a nyilatkozataiban, a legutóbbi az egyik legértékesebb, miszerint: „Our goalkeepers can show quality and class.” Az ehhez hasonló, közvetlen közelről leadott fejlövések ellenére meghosszabbították a szerződését, tegnap Charlie Firpo-t is megkérdezték az üggyel kapcsolatban, aki csak annyit mondott: Bombaötlet báj-Gúnár!
A vénasszony egészen 2014-ig kapott időt arra, hogy igazoljon egy klasszis szintet megütő kapust és egy csatárt. Illetve, hogy találjon egy új edzőtábori helyszínt, ugyanis mióta hegyi levegőn készülnek az Arsenal futballistái, azóta nem sikerült egy nyamvad kupát a vitrinbe rakni, bár egyáltalán nem biztos, hogy mindez párhuzamba vonható az eredménytelenséggel. Lehet, hogy simán csak a fejétől bűzlik a hal.

Mondhatnánk azt, hogy végeredményben nem volt olyan rossz az átigazolási szezon a piros-fehér drukkereknek, kulcsjátékos nem távozott, bár ez a William Gallas, Sol Campbell, Mikaël Silvestre és Philippe Senderos alkotta, távozó kvartett esetében nem feltétlen helytálló kijelentés. Főként, ha azt nézzük, a helyükre eddig egyetlen védő érkezett, a nevét írja le, aki tudja betűzni.
Wenger csemetéit továbbra is hiba lenne ideje korán leírni, bár az utóbbi években rendre azoknak lett igazuk, akik ezt mégis megtették. Hálistennek az ősz professzor azért mindig átad annyit a már kissé megkopott zsenialitásából, hogy elég legyen a legjobb 4-be kerüléshez, akár minden sorozatban. Továbbra is In Arséne We Trust, mi mást tehetnénk, de ha nem igazol még legalább egy védőt ebben a bő két hétben, akkor láncolják ahhoz a színpadhoz, mely fölé denevérjelmezben lógatják be Fabianski-t, miközben egy hasonló zenés-táncos mulatságot adnak kannibálék. De jó lesz a Napalm Death is, ha még tolják…

A mai meccsről nehéz lenne bármit is írni így a szezon legelején, nem bocsátkoznék nagyobb volumenű sportszakmai elemzésekbe. Elnézve a tegnapi Sp*rs – City ún. rangadót, idén is Liverpool-ban kezdődik a bajnokság, ugyanakkor kétlem, hogy ismét 7 gólt látnánk, most egy komolyabb csapathoz utaznak a londoniak. A jóslatokat és a tippeket rábízom a kommentelő társakra, alább meg is lehet tenni…

Back on business at the Anfield, fit your eyes to the screen, Liverpool – Arsenal, that’s the name of the game!