Végéhez ért a csoportharcok utolsó szakasza is, bár a harc szó itt kicsit erős, hiszen a harmadik kör meccseinek durván fele megint az első forduló futballt nyomokban sem tartalmazó, igénytelen formáját idézte. Egy 0-0-ás portugál-brazilért és a spanyol-chilei utolsó félórájáért csak azoknak jár dicséret, akik végig bírták nézni alvás vagy öngyilkossági kísérlet nélkül. Maradonáék gyalogolva, Capellóék szenvedve hozták a kötelezőt, az afrikai nagyvadakon nem fogott a svédcsepp, csak a ghánaiak maradtak a kiesésesre. Legjobbjuk tagja az álomcsapatnak, amely - el nem ítélhető módon - szlovák-japán-jenki tengelyre épül.

"Szerezz egy jó portást!" - ez az állítás nemcsak a közintézmények, hanem a futballcsapatok vezetőire is ugyanannyira igaz. Bár a ghánai Kingson is benevezett a versenybe, totál ismeretlen algériai kollégája, M'Boli hátára került a virtuális egyes mez. Az érdekes színfolt jellegét futballal megtámogatni képtelen rókák közül talán az egyetlen, akinek teljesítményét nem érheti kritika: a hirtelen behívott, szőkített ex-franciák összesen nem tettek annyit az asztalra, mint a keretbe elvileg harmadik számú kapusnak behívott, aztán az első meccs után elsővé avanzsáló M'Boli. Remek védéseit látva a szlovén tesók minimum hatszor örökbefogadták, Donovannel azonban már ő sem tudott mit kezdeni - kis nemzet, nagy csalódás.

Háromfős védősorunkba kőkemény arcokat invitáltunk. Egyikük se írná alá, hogy "igen, életem meccsét játszottam", csak azt hozták, amit tudnak, mégis mindhárman szó szerint kiharcolt továbbjutás tevékeny részesei lehettek. A mentalista-fejű Lugano középen és jobb oldalon is sikerrel demoralizálta a kicsit tompább mexikóiakat, akárcsak kollégája, Fucile a túloldalon. Uruék vébéje nem lehet teljes egy Lugano-bombafejes nélkül, számításaink szerint az elődöntőig bármikor bemutathatja. A számokba oltott értékelések Skrtel játékát se tartották kiemelkedőnek, gólvonalról kivágott labdáját mai napig vitatják, akiknek szánalmasan sok idejük van erre. Nálunk apróbb hibái ellenére is bekerült, úgy nőtt az olaszok fölé az általa gardírozott védősor, mint a tátrai csúcsok a felhők fölé - persze Robbenék letakart szemmel, fapapucsban topogva is szétszedik a szlovák védelmet, ha beüt a játszhatnék.

Még mielőtt szerelmet vallanánk a gnómnak, ismerjük el, aligha ő a legdermesztőbb fizimiskájú bekkje a vébének. Túlio Tanaka se kezdő sushitekergető, de az arca alapján minimum négyszázszoros válogatott Nakazaván nem tesz túl. Látva, hogy a japán akciófilmekben kábé ilyen az átlag sidekick-felhozatal, a dán válogatott állítólag éjszakai dvd-zéssel készült, Bendtner néhány szakavatott mozdulatot is ellesett a japó mesterektől, hogyan szabja ketté azt az istenverte Jabulanit, ha nem menne be. Miután azonban a látszat legtöbbször csalóka, biztosak vagyunk benne, gyeptől távol Nakazava egy szelíd srác - ettől függetlenül a tőle megszokott határozottsággal és önfeláldozó belépőkkel tett róla, hogy a dánok se élvezzenek vendégszeretetet a keletiek tizenhatosán.

Bár a válság betett az amerikai autóiparnak, álomcsapatunk középpályáját mégis jenki motor működteti. A donnelly cikkében felderített csapatépítési metodikán túl én is elmondom, mennyire nagyra tartom a csapatukat, különösen Bradley és Dempsey játékát, ez a páros együtt olyan mennyiségű munkát mutat fel game-ről game-re, amit talán egyetlen európai csapattól sem lehetett látni a csoportkörben. A gólokat ugyan Donovan lövi, de nélkülük ez elképzelhetetlen lenne - vagy Landon berúgná azokat nélkülük is, 0-3-nál, pittyedő szájjal. Sőt, eddig egyedül náluk tudtam az asztalra állított sörösüveg túlélési esélyeit veszélyeztetve üvölteni, megbocsátva Dempseynek a tonnányi elbarmolt helyzetért - megértitek ugye, hogy nem hagyhattam ki őket. Velük egy sorba olyanokat szerveztem, akik magukhoz képest a német-ghánai meccsen nyújtották a legtöbbet. Schweinsteiger a támadóegységtől kicsit távolabb is hatalmas szívvel melózza szét (jelen esetben: sérülésig) magát, ami még az idei, felettébb furcsa Nationalelfben különösen becsületes feladat. André Ayew - Abedi Pelé nem is olyan kicsi fia - pedig egyre biztosabban halad a torna felfedezettje cím felé, rajta különösen látszik, a megindulásokon, cselsorozatokon felül is hozzá tudna tenni a játékhoz, néhány szituációban pedig kifejezetten kapitányi erényekre is figyelmesek lettünk, úgyhogy több mint valószínű, hogy négy év múlva a kontinens egyik legnagyobb sztárjaként tér vissza a vébére.

Lássuk a támadóhármast. A Tót Tank. A Kárpátok Kobrája. A Pozsonyi Párduc. Három az egyben, azaz Robert Vittek, a háromnapos nemzeti ünnepet hirdető Szlovákia hőse, avagy Higuaínja. Bár nem övé a szép haza összes vébégólja - Kopúnek emeléséig állt a dolog -, úgyis csak az marad meg, hogy ő mutatta meg Lippiéknek, merre van az az ominózus fokvárosi árvaház. Az egyszemélyesnek mondható spanyol csatársor, David Villa ezúttal a kezdőbe jelöltetett, hiszen a hondurasiaknak rúgott duplája után a Chile-verésben is nagy érdemeket szerzett (gól+gólpassz) - a múltkor emlegetett hiányérzet azért megmaradt, de inkább a csapat második félidei játékával, mint Villa teljesítményével kapcsolatban.

A záró csoportkör első napja után elhatároztam, hogy Pak Csu Jungnak az első igazán szép szabadrúgásgól szerzője jogán beton helye lesz itt. Kár volt előreszaladni, változtatni kényszerültem a koreai srác kárára. A kör legnagyobb alakítása kétségkívül Hondáé volt. Valójában még most se látni igazán, miért játszik ő ennyire elöl - heinrich talán kibogarássza a japán taktika titkait -, de a japánok harmadik gólja ventillátorba kerülő parfümfelhőként hajtotta szét  szakmai érdeklődésünk maradékát is. Azt mindenki tudta, hogy Honda nem kicsit tud szabadrúgást lőni, de a labdabűvölés egyéb formáit eddig valahogy rejtegette előttünk. Meg szerencsétlen Rommedahl előtt, aki legóemberré dermedve élte át karrierje legmegalázóbb cselét, aztán szégyentől pirultan, sétálva követte, ahogy Okazaki betalál. Kár, hogy a gólt csak ismétlésből láttuk, ugyanis szemérmesen elfordultunk a képernyőtől, ahogy nyílt törésnél szokás.

Tehát: M'Boli - Lugano, Skrtel, Nakazava - Schweinsteiger, Bradley, Dempsey, Ayew - Vittek, Honda, Villa.