Az utolsó fordulónál nincsen szebb. Az olyan utolsó fordulónál, amelyben egy-két kivételtől eltekintve, mindenhol tét van, aztán tényleg nem lehet jobbat kívánni. Nincs még bajnokunk, nincs még kiesőnk, hiányzik egy BL induló, nem tiszta, hogy ki indulhat az Atlético Madrid frissen szerzett trófeájáért. Egyetlen negatívumként azt lehet említeni, hogy sok az olyan párharc, amelyben egy érdektelen csapat kerül szembe egy nagyon is érdekelttel. Azt, hogy ebből mi következik nem nehéz megmondani, de azért vannak a csapatok, hogy ránk cáfoljanak. Szurkolni azért lehet és nem is nehéz kiválasztani, hogy kinek érdemes. Hihetetlen nagy egyetértést tapasztaltunk, hogy mindkét csapat megérdemli a bajnoki címet, azonban ezt cáfolnánk, mert ha valakit oda vissza levernek, az talán nem érdemli meg annyira. Lehet persze szimpatikus, mint a Mallorca, de itt érdemekről beszélünk. Esni fog 38 gól és három csapat, de most nem számoljuk ki, mi lenne a jóslatunk eredménye. Tovább után részletek:

Atlético – Getafe 0-3
A madridi rangadó egyértelműen Európáról szól. Na nem azért, mert a spanyol bajnokság nem lenne elég színvonalas, de a Getafe valamiért mégis oda vágyik. Az utolsó nemzetközi kalandra gondolva, nem igazán lehet találni olyan szurkolót, aki sajnálná tőlük a hatodik helyet. Az Atlético Madrid helyzete annyiban könnyebb, hogy nekik már nem kell rátermettségüket bizonyítaniuk. Szinte biztos, hogy több címet nyernek idén, mint a városi riválisuk és a slusszpoén az lenne, ha idén még legalább háromszor összerándulhatna pár tízezer "nemkirályi" szurkoló a fővárosban. Egyértelmű, hogy erre készülnek, mert a hétvégi csapatuk képességeiről nehezebb bármit is mondani, mint akármelyik bakui amatőrgárdáról. Ez most még rosszabb is, mintha az átható piaszaggal lézengő Agüeroék ellen kellene valami focifélét produkálni.

Zaragoza – Villarreal 3-2
Két dolog szól a Villarreal ellen. Egyrészt az ő utolsó európai kalandjuk inkább sikerült viccesre, mint reményt keltőre. Másrészt a Zaragoza nem a serdülő kettőt szeretné szerepeltetni. Sokkal inkább a jól megérdemelt és legalább ennyire megfizetett bennmaradást ünnepelni. A mérkőzéstől hatalmas küzdelmet, kiélezett szituációkat és kimagasló iramot várhat mindenki, aztán az ötödik percben érkezik a hír, hogy Soldado elkezdte Madridban és onnantól maradéktalanul csak a hazai szimpatizánsok szórakozhatnak.

Málaga- Real Madrid 1-5
Csal azért, mert az ilyen reménytelen helyzetben, mint éhezőnek a falat kenyér úgy kell a vendégeknek a bizonyosság, hogy azért mégsem olyan elbaszott csapat ők, mint azt az újabb címnélküli szezonból gondolhatná a felületes szemlélő. Egyedül remény van és 100 rúgott gól, aztán mögötte egy csomó nyitott kérdés. Elsősorban az, hogy mit játszik a Barcelona? Vajon Ronaldo nemcsak sima király lesz, hanem a "házi gól" jelzőt is joggal használhatja? Aztán azt sem tudni, hogy mi lesz klub kapitányaival és edzőjével, mi történik a csalódást okozó játékosokkal. Mindeközben az Atlético Madrid még három kupát nyerhet az idén. Ennél talán még kiesni is jobb lehet, bár pont Málagában nem szabadna ilyennel még viccelni sem, de azért a hasonlóság egyértelmű jövőre mindkét csapat a bajnoki címért küzdhet.

Barcelona – Valladolid 4-0
A Valladolid helyzete egyszerű. Egy pontnak elég kellene lennie, de szinte az is elérhetetlennek tűnik, ha a mérkőzés helyszínére, az ellenfélre vagy a Ronaldo gólcsúcsára törő Messire gondolunk. Kemény rugdosódás, fogcsikorgató bekkelés, aztán ahogy jönnek az eredmények egymás kezét fogja majd hazai és vendég, szurkoló és játékos. Vagy szomorúak lesznek

Osasuna – Xerez 1-2
A pénz nagy úr és bár Spanyolországban általában csak azt vallják be, hogy mennyit fizetne a konkurencia a hazai csapatnak egy győzelemért, tuti, hogy van másmilyen jellegű prémiumkitűzés is. Meglátjuk mennyire kifinomultak a pamplonai sportemberek. Nem tudjuk, hogy akarnak és képesek is egy valakinek kedvező eredményt elérni, de kizárt dolog, hogy ezt észrevétlenül tudják megoldani.

Valencia – Tenerife 1-2
Nem azért, mintha bundáznak, de ha van csapat amelyik néha képes látványosan beleszarni egy mérkőzésbe az a Valencia és bár a gusztustalan bekkelésre láttunk már példát Villáéktól (akik most nem is játszanak), azért most mégis azt gondoljuk, hogy ezúttal az első verzió következik. Amikor mindjárt itt a vb, a két prímást már megint meg akarják venni, akkor ki a fenét érdekel egy köcsög csapat, amelyik amúgy is rohadt messziről jön. Hogy a vulkánfüst szálljon rájuk.

Athletic – Deportivo 2-2
Az a különbség a két csapat közül, hogy a Deportivo még akar valamit csinálni, míg az Athletic már nem nagyon. Illetve el akarja búcsúztatni az öreg Josebát, ki akarja szurkolni, hogy Torres és Fabregas mégse épüljön fel nagyon gyorsan, hátha a fiatal helyi talentumok vb-re mehessenek és ezért már akkor is képesek szorítani, ha nem baszk válogatottról van szó.

Racing – Sporting 3-0
A Racing megváltása a Sporting 40 pontja és az ezzel járó érdektelenség. Az elmúlt hét a piros–fehér csíkos mezekről szól, a fővárosiakról már szóltunk, a gijonak meg egyszerűen bennmaradtak. Ez a Racing szerencséje, mert Munitis gyorsaságával párhuzamosan simán kikophattak volna az élvonalból. Majd jövőre.

Almería – Sevilla 1-2
Nagyon érdekes a helyzet, mert az Almeríán kívül nincs olyan csapat, amelyik komolyan venné ezt a mérkőzést hasonéó helyzetben. Azonban a sors ezt dobta a Sevillának és majdnem biztos, hogy egy győzelem és a biztos BL hely nagyban növelné egy minőségi edző kinevezését. Összeszorított foggal, de ezt a meccset hozni kell, mert egy kis felfrissülés nem ártana szakmai téren, mert már majdnem „Real Madrid-i szinten tobzódnak a megválaszolatlan kérdések Sevillában.

Mallorca - Espanyol 3-1
Majdnem biztos voltam benne, hogy a Mallorca mindent kibír. Nincs az a mozgás a csapatnál, amely útjába állhatna a stabil szereplésnek. Aztán van ez a pletyka, ami Manzanoról és West Ham Unitedről szól és majdnem biztos vagyok benne, hogy a Mallorca ezt nem élné túl. Márpedig, ha ez a pszichológus utolsó meccse, akkor annak szépre kell sikerülnie. Hibáztatni érte nem szabad, hiszen az elmúlt évei arról szóltak, hogy azt nézték aktuálisan melyik játékost akarja kitenni a keretből a csapata és majdnem válogatás nélkül lecsaptak minden ilyen lehetőségre. Ha menni kell, akkor kell, de a búcsú legyen szép.