Egyre rejtélyesebb dolgok történnek mindannyiunk Bundesligájában: a favoritnak kikiáltott csapatnál az edző rekordkísérletre készül elsősorban a bevetett játékosok számát, másodsorban az életkorukat illetően, kicsit lejjebb nézve továbbra sem értjük Kurányi és Barrios kitartását góllövés terén, ezen kívül nem gondoljuk feldolgozhatónak, mi a zacskószerűen megereszkedett lócsöcs van a Leverkusennel. Bónuszként azt sem vagyunk képesek hova tenni, hogy a Werder tényleg komolyabban veszi a profi labdarúgás szórakoztató jellegét, mint annak eredményorientáltságát. Ráadásul ez lesz a poszt, amelyben nem ejtünk szót Podolskiról, azonban véletlenül sem azért, mert csinált valami hasznosat és mi ezt el akarjuk hallgatni. Továbbá itt van az Ítéletnap első felvonása is. Fú, mennyi minden, még tippjáték update is.

Én nem értek a focihoz, de a hetek múlásával sérültjeinek számát exponenciálisan növelő Juventus például ne igazolja le van Gaalt. Amit a holland keretalakítás címén elvégzett idén, az minimum necces. Egyenként mindegyik művelete védhető persze, de összességében, az első tizenhárom játékoson túl iszonyú sovány anyagot hagyott saját magának és egyelőre nagy kérdés, vajon szerinte megvan-e mindenkije a jövőben a posztokra, vagy ő is tervezi az igazolásokat nyárra. A Frankfurt elleni csúfondáros vereség utolsó 10 percében a Bayern München védelmének tengelyében a védekező középpályás (ott is szar, és mellesleg nyáron távozó) Timoscsuk, illetve a balbekk és a középhátvéd poszt között általában a kényszer által irányítva dilemmázó Badstuber álltak. (Kár, hogy pöte már elsütötte a „nem Wayne-nek való vidék”-et.) A bal oldalon pedig a támadásokhoz valamivel jobban értő Alaba próbálta meg minél kevésbé feltűnve lehozni a meccset, amely tervéről elmondhatjuk, hogy nem lett sikertörténet, mert előbb hazaadás helyett gólpasszt adott az Eintracht csatárának, majd később elképesztő védőmunkával vétette észre magát 8 méterre saját kapujától. Nem merem többször visszanézni a szituációt, annyira olyan, amilyet nem akarok többször látni. Megkapta hatosát a Kickertől, ebből mondjuk négy az övé, a többi Louis-é.
A meccsről annyit, nagyon elborult Bayern-szurkernek kellett lenni, hogy valaki ne a Frankfurtnak drukkoljon. Elképesztő volt, a bajorok 8 perc után ráültek az 1-0-ra. Komolyan elhitték, ez így menni fog a végéig – nem mondom, hogy abban a pillanatban örülni lehetett neki, de utólag nincs mit bánni a vereségen. Megérdemelték. Nagyon szimpatikusan ment előre az Eintracht, mindenki gratuláljon a három pontjukhoz. Az Alkmaarral biztos megvoltak az ilyen meccsek, de mondjuk arrafelé Huntelaar is vert harmincvalahány gólt egy szezon alatt.

Aktuális fordulónk meglepetését a Bundesliga Higuaínjának vezetésével szállította Klopp csapata. A Dortmund játszi könnyedséggel taposta el Heynckes megerőszakolt nyugdíjasra emlékeztető brigádját – az álnyuggerek legutóbbi három meccsükön kétszer is kikaptak, ebből egyszer (most) közvetlen riválistól, ami a szezon befejezéséig kitartó trenddé fejlődve elég kellemetlen lehet. Mivel a ’Kusen elkerülhetetlen és jelentős mértékű visszaesésről megvan az elméletem, olyan nagyon nem is bánnám, legfeljebb sajnálnám őket, de hát mögöttük ez a megfoghatatlan BVB áll Weidenfellerrel a kapuban, néha Valdezzel elöl, Kubával a szélen. Ráadásul jövőre talán Zidan nélkül…

Kilenc percig vezette a Bundesligát a Schalke, azonban Pitroipa feltétlenül igazolni szerette volna hat minutummal korábban lezajlott becserélésének jogosságát. Felületesen szemlélve a helyzetet nem így tűnhet, de Magath bajnoki hadjárata a legjobb úton halad, sorra nyeri, de legalábbis nem veszti el a csatákat, ezzel mind közelebb kerülve a királynő által lakott toronyhoz, ahol aztán majd sikítva magáévá teheti a vén ribancot. Túl hosszúnak a gelsenkircheni kispad sem tűnik jelen helyzetben, de Pander és Jones visszatérésével (egyszer majd) feltétlenül izmosodni fognak. Van ugye olyan csapat is, ahol Contento felépülésére vártak eddig.

A Schalkénak 7 meccse van még a szezonban, amiből ugyan három kifejezetten nehéz lesz, de Magath-nak csak a Bundás maradt és most hétvégétől mindegyik meccsre van egy hetük pihenni, felkészülni. A Bayernnek némileg izgalmasabb, március 24. és április 10. között így fest a programjuk: menni kell(ett szerdán) a Schalkéhoz, jön a Stuttgart, aztán a Rooney United, megint menni a Veltinsbe, aztán az Old Trafford-ra, végezetül amolyan relaxáló menedzser-masszázs gyanánt Leverkusenben pihenheti ki a brigád a nehézségeket. A szezon hét, de legalább öt legfontosabb meccse három hét alatt. Ami a salátástálat illeti, ebben a fordulóban és a következőben eldőlhet minden. Az igazság első napja – kissé elnyújtva – 30 óra alatt lezajlik most hétvégén. Én értettem, amit leírtam.

Van valami báj abban, ahogy Köstner szerződéshosszabbítása egyből terítékre kerül egy ’Gladbach legázolásánál, aztán a következő körben annyira égő vereséget szenvednek a tökutolsótól, amely már nem is gáz, hanem egy másik kategória, csak még nem adtunk neki nevet. Dieter Hoeness vajon mit érzett? Persze megértő gyerek vagyok én, de nehogymá’ egy – akár hosszabbításos – Európa Liga-meccs megmagyarázza ezt a szart. Szánalmas gólokat kaptak, nem tudom, mivel lehetne kibúvót találni. Gekasnak megvolt a nagy meccse, idén az első, realisták szerint az utolsó is – van, aki azt mondja, még pislákol a fény a berliniek akkumulátorán, de majd a Dortmund beárazza, mennyit is ért ez a siker, de majd a végén kell megnézniük, mit értek el ezzel a győzelemmel. Vélhetően lókolbászt se. Leginkább azért nem, mert amikor hoznak egy ilyen bravúrt, akkor a Freiburg is felszívja magát – és győz. Ilyet ők azért nem sűrűn, utoljára 2009. november 28-án szereztek három pontot, akkor a Nürnberget gyűrték le szintén 1-0-ra.

Nem láttam a Werder-Bochumot, de már azért megérné megnézni, hogy kiderüljön, mit (nem) csinált az első félidőben Rosenberg és Jensen, aminek hatására a csatár és a szűrő is hatost kapott, illetve lecserélődött a szünetben. Brémában nagyon utálhatják az unalmas meccseket, bármit képesek megrizikózni az izgalmakért, de egy idő után ez nem csupán a Valenciák ellen fog visszaütni. Odahaza viszont Schaaf egyelőre egész jól lavírozik a patikamérleggel, ahogy próbálja kiszámolni, mikor, mennyit lehet pihentetni Özilt, Pizarro-t, Frings-et, vagy éppen Marint, mostanában elég jó ütemben küldi be őket csereként. A Bochum ellen például a félidőben pályára zavart Pizarro és az utolsó bő 10 percet megkapó Frings fordították meg/döntötték el tulajdonképpen a meccset. A Tor des Spieltags-bejegyzés egyébként a perui üzenő füzetébe került be a hétvégén.

Ciprian Marica megszerezte első dupláját a Bundesligában, így megmaradtak a stuttgarti remények az Európa Ligát illetően. Ezen kívül nagy hírrel legfeljebb a Juventus-szurkolóknak tudok szolgálni, a sportal.de oldalon ugyanis bekerült a hét csapatába Christian Molinaro. Ha mondjuk egy bajor szurker nem érti, milyen felemelő érzés lehet ez nekik, akkor gondoljunk bele, mekkora fless lenne, ha Lell-t válogatnák be egy hasonló csapatba mondjuk a Napoliból. Hehe.

Nem volt rossz meccs a kecskések és a Mönchengladbach pénteki randevúja, de a szívünk fájt volna nagyon, ha a Köln egy pontnál többet szerez – kész szerencse, hogy erre sok esélyük nem volt. Az azért kiderült, hogy Reus a Gladbach Marin-ja. Nem tudom, objektíve hogyan vannak a kereterősségek, majd mindjárt megnyitom a transfemarktot, de annyira bántóan semmilyen csapat a Köln, hogy az már büntetőjogi kategória, ha kiesnének, az meg szimpla igazságosság lenne. Ugyanez vonatkozik a Hoffenheimre is. A tökük tele van az egész bajnoksággal, nincs is miért küzdeniük, néha Novakovic, vagy Maniche lő egyet, odaát ugyanez csak Salihovic-csal, vagy a klasszisát azóta is megállás nélkül bizonyító Ibisevic-csel, meg néha elfut Carlos Eduardo. Tyű. Egyébként meg a rühes nagy semmi. Ja, a Hoff amúgy 0-0-t játszott Nürnbergben. Ugye nem baj, ha nem beszélünk róla többet? Aki rákattintott az összefoglalóra, az remélem, kénytelen lesz megnézni április 10-én a Hoffenheim-Köln rangadót.

Hétvégi jóslatocskák
Bochum – Frankfurt 1-1
Lendületet vehetett volna az Eintracht a rekordbajnok lenyilazásával, de amilyen magától értetődő volt arra a meccsre felpörögni, olyan nehéz lenne erre.
Mainz – Wolfsburg 2-3
Az eltiltott Bancé helyett továbbra is Szalai a pályán, aki a bajnokság legtöbb gólt benyelő védelme ellen igazán megmutathatná, hogy miért nem az Augsburg cserepadja és miért inkább a Mainz félkezdője.
Bayern – Stuttgart 2-1
Nem feltétlenül örömteli hír, hogy a futballvilág hentese, Boulahrouz helyettesíti várhatóan Celozzit, de azt azért megnéznénk, ahogy van Bommelel összeakaszkodva egy kis holland belháború alakul ki közöttük Robben felrúgása miatt és van Gaal vonalmenti toporzékolásával kísérve. Irgalmatlan nehéz szülés lesz ez a Bayernnek, ha egyáltalán...
Hertha – Dortmund 2-2
Még az sem kizárt, hogy Gekas megint gól lő, de a csoda alapjául szolgáló három ponthoz ez is kevés lesz.
Hannover – Köln 1-1
Annyira rossz a hannoveri védelem, hogy ne ússza meg kapott gól nélkül, még a Köln ellen se, de annyival motiváltabbak, hogy kihozzák ikszre a mérkőzést.
Werder – Nürnberg 3-0
Elmondom nektek, hogyan működik a Bremen: megvan a kupadöntő, megvan a nemzetközi kupaindulás, minden zsír, az ellenfél bekkel, a nap süt, Öziléknek van kedvük játszani, nyernek is több góllal. Egy hét múlva viszont úgy elpicsázza majd őket a BVB, mint a huzat.
Leverkusen – Schalke 1-2
Jó kérdés, hogy Heynckes vajon hisz-e még a salátástál megszerzésében, szerintem nem, de röhejessé biztos nem akar válni, márpedig, ha onnan, ahol ők voltak, mondjuk elbukják a BL-selejtezőt is, közösségileg ki fogja kacagni mindenki. Rohadtul nehéz dolguk lesz az übermotivált gelsenkircheniek ellen, Kiessling sem lesz ott a pályán. Helmes végre mutathat valamit abból, ami miatt egykoron ő volt az aktuális reménység csatárposzton. Bordon már várja a filézőkéssel. Két fejesgóllal nyer a Schalke.
Hoffenheim – Freiburg 1-1
Olyan nincs, hogy a freiburgiak ne tudjanak kicsikarni egy pontot ezen a meccsen.
Mönchengladbach – Hamburg 0-2
Itt Bradley, ott meg Aogo fog hiányozni, utóbbi következtében Jansen megint mehet hátra balbunkóba, bár ez legfeljebb Reus miatt lehet gond – szerintünk nem lesz.

Tabella, góllövőlista

Tippverseny

Nem akarjuk a végére hagyni a döntést, így már a múlt héten megnyitottuk a hosszú hajrát, melynek eredményeképp 9-8 nemoda.

Eheti kérdésünk: melyik a legkisebb németországi város, melynek csapata Bundesligát tudott nyerni? Megfejtések és tipposzlopok: heinrich.nst@gmail.com

És máris helyes megfejtő a vonalban: r_magpie (Kaiserslautern ~ 100.000 lakos) ellen készülünk visszavágni.

Bochum - Eintracht 1-1
Mainz - Wolfsburg 2-2
Bayern - Stuttgart 2-1
Hertha - Dortmund 1-1
Hannover - Köln 2-0
Werder - Nürnberg 2-0
Leverkusen - Schalke 1-1
Hoffenheim - Freiburg 1-0
Gladbach - HSV 1-2