Csak a bundás – nincs másról szó. Már úgy volt, hogy szinte minden eldől, erre nem dőlt el semmi. Hátborzongató fordulók jönnek, összefoglaló táblázattal próbáljuk érzékeltetni a várható eseményeket, végül gólaránnyal a Wolfsburgot hozzuk ki a Hamburgot hozzuk ki győztesnek, de igazából magunk sem hiszünk benne. Mai posztunkban szinte csak a bajnoki esélyesekkel foglalkozunk, jövő héten a kiesés elleni csatákat tekintjük majd át.
Wolfsburg
Egy győzelem, és az azzal járó öt pont előny azt jelentette volna a Wolfsburgnak, hogy a bajnoki címhez gyakorlatilag elég a hazai meccseit behúzni. Erre lebunkózza őket a Cottbus. A közelebbi okokról Barzaglit, a kiváló olasz importot kellene megkérdezni, aki mindkét gólnál elemi helyezkedési hibát vétett. Előbb komótosan lekövetett egy – a kandeláberek közül aláhulló beadást, aztán a reklámtáblákig hátrált a csatár elől. Ez idő alatt a Wolfsburg az összes helyzetét, ziccerét elherdálta. Tremmel természetesen sosem feledtetheti a mi Piplicánkat, de vasárnap parádézott, a Kickertől másfeles osztályzatot kapott, pedig az utóbbi időben vastagon előfordultak négyesek, ötösök. Nem kell túlmisztifikálni egy-egy meccset, vereséget, de könnyen szerepet játszhatott az is, hogy most már nem lehet tovább vakítani a népet az ötödik hely megszerzéséről szóló falszöveggel, a játékosok vállán ott a teher, a nagy kiugrás lehetőségének a terhe. A stuttgarti túra meleg lesz, de az UEFA-ért küzdő Dortmundot sem kívánja majd a szervezetük.
Hertha BSC
A Hoffenheim elleni meccsről sok mindent nem lehet elmondani, nagyjából a megszokott forgatókönyv szerint történtek a dolgok. Az ő erejük abban lehet, hogy minden egyes vetélytársukra nagyobb teher hárul, mint rájuk, még a gondolat is riasztóan hat az emberre, hogy a Hertha és a bajnokcsapat szavak egy mondatban szerepeljenek. A sorsolásuk nem vészes, viszont még háromszor játszanak idegenben, ami nem erősségük. A mázlizás viszont nagyon is az.
A Hoff jégcsákánnyal formálja a klub új imidzsét, mindenki üt egy masszívat az őszi cspat szobrán. Általános vélekedés szerint a rövid kispad, a szinte állandó sérülések és eltiltások, a frusztráltság, valamint a játékosok ugrásszerűen megnövekedett arca együttesen okozza a minősíthetetlen tavaszi szezont. A Bundesliga nem az a környék, ahol királykodásból meg lehetne élni, de ettől felesleges lenne köpködni a játékosokat. A balszerencse hű társként jár a Hoff nyomában, amiből ősszel két gólt lőttek, abból mostanság kapnak egyet. Fiatalok, sem a sikereket, sem a kudarcokat nem tudják még helyükön kezelni – a teljes összeomlásért azért nagy kár lenne, már csak a jövő szempontjából is.
Bayern München
Lássunk egy rossz szillogizmust. Ha a játékosokra törvényszerűen ösztönző hatással van egy új edző érkezése, és Jupp Heynckes fejezheti be a szezont, akkor mindenki eldöntheti, összességében helyes lépés volt-e Klinsi megalázó kirúgása. Magunk részéről úgy gondoljuk, hogy ennél több frissességre, több energiára lett volna szüksége a csapatnak.
Három könnyebb meccs jön zsinórban – már amennyire könnyebbség a kiesőjelöltekkel játszani ilyentájt, viszont az utolsó két meccsen vért kell majd hugyozni a győzelemért. A Hoffenheim – München semmivel sem lesz kisebb meccs, mint az őszi, a Bayern bajnokságát összefirkálni nem lenne utolsó dolog Rangnickék számára.
VfB Stuttgart
Persze, mindenkiben felsejlik a két évvel ezelőtt szezon, mikor a semmiből érkező svábok jobb benyúlással mindenki elől elvitték a tálat. Táblázatunk szerint három erősen necces, és egy bukta gyanús meccsük van hátra, a sorozatterhelés pedig sosem volt erősségük. Gomez – a Bundesliga Gilardinója – hátán viszi a csapatot, de ha bárkinek a dedikált Diego mezre fáj a foga, erősen böjtölnie kell a Stuttgartot, hiszen senki, a világon senki nem tippelte őket az év végi dobogóra.
Hamburger SV
Kusza a helyzet. A sorsolásuk jónak mondható, szinte csak a középmezőnyből kapnak ellenfelet, a Herthát meg otthon le kell nyomni. Nagyon kíváncsi vagyok a Bremen elleni dömpingre. A német kupa után még háromszor feszülnek egymásnak, kétszer az UEFA-ban, egyszer a bajnokságban. A német kupa döntőjét, mely biztosíthatja a Werder helyét az európai porondon, csak május 30-án játsszák, később, mint hogy az UEFA kupa véget érne, tehát Diegóék – már csak emiatt is – nagyon komolyan fogják venni, és az elődöntő talán már nem az a kategória, amit bármely klub beáldozna a bajnoki küzdelmek miatt. Nehezen hihető, hogy a HSV három bajnoki pontért cserébe lefeküdjön a Brémának, ami viszont két extra kemény UEFA meccset jelent, akár hosszabbítással, tizenegyesekkel, nem beszélve a döntőről. Ha meg kiesnek, akkor a csalódás üthet vissza. Akárhogy is, gubancos az ügy, különösen, hogy hihetetlenül ócska gólarányuk miatt szinte ponthátrányban vannak a többiekkel szemben. 2002-ben a Leverkusen néhány nap alatt bukta el a német kupát, a bajnokságot és a BL döntőt is, ezt csak úgy mondjuk.
Lehet vitatkozni a táblázat egyes jelölésein, akár magán a koncepción is, de egy dolog biztosan nem téves – pokoli szoros lesz a vége, szinte az is garantált, hogy az utolsó fordulóban még három-négy csapatnak lesz esélye a bajnokságra, és akkor még nem beszéltünk a kiesés elleni csatákról – kétpofára érkezik az adrenalin.
Forduló | VfL Wolfsburg | Hertha BSC | Bayern München | VfB Stuttgart | Hamburger SV |
30 | Hoffenheim | Hamburg | 'gladbach | Bielefeld | Hertha |
31 | Stuttgart | Bochum | Cottbus | Wolfsburg | Werder |
32 | Dortmund | Köln | Leverkusen | Schalke | Bochum |
33 | Hannover | Schalke | Hoffenheim | Cottbus | Köln |
34 | Werder | Karlsruher | Stuttgart | Bayern | Frankfurt |
Összesen | 57+9=66 | 55+10=65 | 54+11=65 | 54+6=60 | 54+13=67 |
Zöld: egy bajnokságért küzdő csapatnak hozni kell, minden más ’”meglepetés”’ - 3 pont
Sárga: necces meccs, bármi lehet - 1 pont
Piros: sanszos a bukta - 0 pont
A csapatok hazai meccseit dőlt betűvel jeleztük.
Az utolsó 100 komment: