Mostanában csupa érthetetlen dolog történik. Az NST szerkesztősége hivatalosan nem ismeri el a Bayern trónfosztását előirányozó jelek létezését, de nem is tagadja azokat. Ugyanakkor kategórikusan cáfolja, hogy köze lenne kroos (formerly known as: barnetta), a svájci hóhányó és fórumbetyár megmagyarázhatatlan eltűnéséhez. Természetesen Uli Hoeness is azonnal reagált az eseményekre: Nem az a típus vagyok, aki otthagyva csapot-papot az utódjára hagyatékozza a káoszt. Komoly gondok esetén ismét megfontolom a döntést - bár pontosan nem tudni, hogy szavai mögött a Bundesliga kommentek csökkenő száma, vagy a világgazdasági válság áll. Vezet a Hamburg, második a… illetve ma úgy lesz, hogy minden csapatra a legidegesítőbb becenevet használjuk, szóval elől vannak a Dinoszauruszok, mögöttük a csillagok közé minden bizonnyal átszállójegyet váltó csikócsapat (by nso), míg az orosz kémműholdak figyelmét kijátszó Öreg Hölgy a harmadik helyen rejtőzik.
Amíg máshol két kézzel osztogatják a bajnoki címeket, addig nálunk valahogy mindenki a salátástál ellen dolgozik. Pedig a Bundesligában nem osztanak draftjogokat a siralmas szereplésért, a tabellát mégis huszonegy meccsen szerzett negyvenkét ponttal vezetni lehet. Tavaly ~ ilyentájt az volt a helyzet, hogy: az üldözők egyre-másra gabalyodnak bele saját lábukba, a nagy egymáson taposásból sűrű pofáraesések kezdenek kibontakozni, és fordulókon keresztül mindenből a Bayern jön ki legjobban, még akkor is nő az előny, ha netán becsúszik egy iksz.
Ha idén csúszna be az az iksz, annak már örülni kellene, hiszen a Rekordbajnok egy elléshez készülő holsteinmarha rogyadozó lépteivel indította a szezont, négy meccsből három vereség, lassan nyikorogni kezdenek a Klinsmann egységfront tartópántjai. Hol van ilyenkor Luca Toni? Tavaly is volt egy hasonló periódus a bajoroknál, de akkor az olaszok balogtornya elnyűhetetlenül rugdosta a gólokat, olykor hármasával. Mostanában viszont a BM helyzetkihasználása megszűnt létezni, a védelemben meg mindig akad valaki, aki vállal egy felső-középkategóriás luftot. Hatalmas probléma még így sincs, de a következő egy hónap eldöntheti, megnézzük-e a 2006/07 szezon szélesvásznú változatát.
Aki akkor a Stuttgart volt, most a ööö, fogalmunk sincs ki lehet. A Hoffe rajtja ősszel sem volt sokkal különb, mindössze két ponttal szereztek többet – viszont valószínűtlen, hogy Ibisevic kidőlése ne mutatkozna meg helyezésekben, a védelemben egyre több a hiba, Weis és Luiz Gustavo többnyire a rugdosódással van elfoglalva és a pad is igen kurta. Nemnyert.
A Werkself teljesen irreális eredményekkel riogat, és bár szorult beléjük némi utóérzés a stuttgarti bajnokcsapatból, képtelenek elhitetni velünk, hogy tudnak öt-hat meccset nyerni zsinórban. Adler távolról sem parádézik és amit játékban nyernek a 4-4-1-1 felállással, azt eredményességben elveszítik, a Bundesligában egyébként sem lehet ennyi pontot veszteni otthon. Nemnyert.
Dárdai Paja ugye olyan, hogy stabilan jól játszik, de szinte fel sem tűnik, hogy pályán van. Na ezt kell elképzelni a Die Alte Dame-ra kivetítve, a Hertha F-117 Berlin otromba lopakodó módján cserkészi be a ligát. Egy középszerű, de stabil védelem mögött egy parádés szezont futó Drobny áll, előttük egy alig-alig létező középpályás játék – viszont a csatárok mindig hozzák magukat, hol Raffael, hol pedig Voronin vagy Pantelic lő be egy kusza labdát. A Herthának mindenestre jár a full-size respect, de irtózatos kritikája lenne a ligának, ha egyáltalán dobogón végeznének, másra, többre pedig gondolni sem merünk. Nemnyert.
Ott van még a rekordbajnoktól négy ponttal meglógott listavezető, a HSV Dinoszauruszok. Az ember egyszerűen nem hisz benne, hogy befuthatnak. Jol eleinte felturbózta a támadójátékot, de cserében annyi gólt kaptak, hogy Martin gyorsan berosált, azóta jó az egy-null is, meg a +5-ös gólarány. Listavezetőként. Olykor belenéznek egy-egy komoly pofonba, de elnyűhetetlenül, statikusan rakkolva, teljesen kiszámíthatóan, ámde fáradhatatlanul jönnek előre, minden harmadik percben vezetnek egy ugyanolyan támadást. Ezt a szisztematikus cséplőgép technikát egyedül ők tudják az idén, és mivel a kiegyensúlyozott teljesítmény nyomai sem lelhetők fel máshol, még akár be is futhatnak. Erősen azért nem hiszünk bennük sem, ráadásul emlékszünk még a tavalyi szezon végére, mikor is teljesen összeaszalódtak.
Ellenben a farkasok tavaszi szezonja szinte hibátlan volt, és most is kiválóan kezdtek. Hazai mutatójuk a legjobb a ligában, és – némileg nevetséges módon, hiszen a bajnokesélyesekről beszélünk – azt is meg kell említenünk, hogy megszerezték első idegenbeli győzelmüket. E mellett, egyértelműen javulniuk kell a rangadókon, kezdve a jövő héttel, mikor Hamburgba utaznak, de nem elképzelhetetlen, hogy ez a Wolfsburg be tud mutatni egy hosszabb győzelmi sorozatot – főleg ha közben kizúznak az UEFA-ból – és akkor jó benyúlással még egy érmet is akaszthatnak. A jelenséget érvényesíthetjük nagyjából a svábokra is, csak nekik még nagyobb a ponthátrányuk, és még kevesebb tartás szorult beléjük.
A Királykékek támadójátéka kilátástalan, a Falfejűek meg lepkesúlyban neveztek az idén. Ha a Schalkénél a szokott módszert követik, akkor április környékén kirúgják Ruttent és talán egy jófajta Intertotó nevezés még kiférne a csövön, óriási pech, hogy eltörölték. A Brémának sem kell jövőre nemzetközi kupában fárasztania magát, ami nagy valószínűséggel pompás okot ad majd Diegónak a távozásra, a klubnak meg a teljes restaurációra, amit Frings elhajtásával kell majd kezdeni. Schaaf mintha belefásult volna a csapatnál töltött százhuszonnyolc évbe, jót tenne neki is egy kis kikapcsolódás.
Ez persze csak nekünk jó, hiszen minden fordulóban akad két-három parádés, vagy elképesztő végeredményt hozó meccs, izgalmak rogyásig, helyzetförgeteg és három-négyesélyes bajnokság. Összességében mégiscsak maradunk a Bayernnél. Ha Klinsit kevesebbszer engedik a cseretáblához, és Luca meg Schweinsteiger végre összekapja magát, valamint Lell és Demichelis befejezi a védelmi-terrort, akkor fogcsikorgatva, de szezon előtti jóslatunknak megfelelően – vagyis az utolsó előtt fordulóban – a Bayern még mindig hozhatja a ligát.
Utolsó kommentek