Ma délután ismét egymásnak feszülnek spanyolok, franciák, portugálok, elefánt-csontpartiak, pár egyéb náció küldöttei és néhány angol. Röviden, United-Liverpool és Chelsea-Arsenal: ismét Grand Slam délután a Premier League-ben. Nem, még mindig nem fogja eldönteni a bajnokságot ez a két meccs, de az erővonalakat kissé átrajzolhatja, betömörítheti vagy széthúzhatja az élmezőnyt, csapatok és menedzserek pedig igazán nagy lehetőséget kapnak arra, hogy jól odamondjanak kiritikusaiknak, önjelölt szakértőknek, netán gúnyolódó ellentáboroknak.
A második mai meccs, a Chelsea-Arsenal leginkább az utóbbi évtized, de főleg az utóbbi pár év eseményeinek köszönheti azt a státuszt, amely ma megilleti: a nemzetközi attrakcióét. Bár egy hetedik helyen álló Chelsea és egy második helyezett Arsenal csatája csak ministránsgyerekek mise előtti pajkos játéka lenne egy nyolcadik Liverpool és egy tizedik United derbijéhez képest, ma az a helyzet, hogy a londoniak randevúja a bajnokág végeredményét is komolyan befolyásolja majd, sőt... még az is lehet, hogy igazi fordulópontot jelent. A ministránsgyerekek játékáról pedig már csak azért sem beszélhetünk ma, mert egyszerre lesz a pályán Gallas, Terry, Drogba és a többiek, kiegészítőként pedig a pálya legkevésbé odavaló tartozéka, bizonyos Mark Clattenburg bíró, akivel egy ilyen meccsen garantált a ramazuri, és tizenöt sárga lap. Ha nagyon akkurátusak lennénk, újabb variációkra is tippelnénk, úgymint:
a. A spori a Chelsea kárára téved többet
b. Clattenburg munkájának az Arsnenal lesz a kárvallottja
A hibák időbeni eloszlása viszont annyi variációt ad, hogy lehetetlen lenne követni, így maradunk a hagyományos módszernél, egy variációra tippelünk, ez ráadásul újra munkára fogott gömbünknek is belátható mennyiségű feladat.
Persze, véletlenül sem akarjuk azt a látszatot sem kelteni, hogy csak a bírón múlhat egy meccs végkimenetele. A formán viszont igen, és ezen a téren a Chelsea egyértelműen jobban áll, mint az Arsenal, amely ha jól számoljuk, idei leghosszabb nyeretlenségi sorozatát gyűri, és amelyben a két gólgép, Fabregas és Adebayor vagy egyszerűen megszűnt működni, vagy csak megpihent. Erre is várjuk a választ... (A togói egyébként véletlenül éppen azóta nem lő gólt, hogy levágatta inkább borzasztó, mint helyes loknijait, ennek örömére állt elő Matt Le Tissier azzal az öltettel, hogy Adebayort Sámsonnak kellene hívni.) Mi persze nem hagyjuk magunkat hülyére venni, és továbbra is óvakodnánk levegőnek nézni a rövid hajú Adebayort is, de az kétségtelen: az Arsenalnál valami mintha eltörött volna a Birmingham-meccs és Edu sérülése óta. Öt pont előnyt buktak el nagyon rövid idő alatt, és a kínjaik még ma fokozódhatnak. Rövidre fogjuk: szerintünk fognak is, és a Chelsea-drukkerek csak ma este sajnálhatják majd igazán, hogy Grant elcserélte magát a Spurs ellen.
A Chelsea-re teszünk, mert mentálisan borzalamasan erősek, és ha egyszer tudják, hogy akár még a bajnoki cím is a kalapban lehet, ha győznek a kissé elmaszatolódott Ágyúsok ellen, győzni is fognak. És ha így történik, egy United elleni, Stamford Bridge-en aratott győzelemmel teljesen nyitottá tehetik akár még a bajnoki cím kérdését is, ráadásul sorsolásuk könnyebb, mint bármelyik vetélytársuké. Ilyen helyzetben a Chelsea-től bizony három pontot várunk, akár úgy is, hogy Almunia hasi csakráján keresztül kell rúgniuk a labdát. Ja, és persze ami a legfontosabb: mentális erejük mellett a játékosállományuk van olyan erős, mint bárki másé. Ami ellenük dolgozik, az az örökös, ráadásul folyamatosan fokozódni látszó belső ellentétek - amelyek könnyen lehet, hogy csak ötödannyira komolyak, mint amilyennek a sajtó eladja-, és az edző személye. Bizony, Grantet még jóindulattal sem hasonlíthatjuk Arséne Knows-hoz. De ugye, ahogy csak a bírón is ritkán múlik egy meccs, úgy az edzők lehetősége is korlátozott az első sípszó után. Grant ráadásul nem fog még egyszer akkorát hibázni, hogy ő jelentse a különbséget.
Szerintünk ezen a meccsen Drogba és Joe Cole remeklése mellett a Kékek végül lebirkózzák az Arsenalt, és a meccset nem fújják le a 95. perc előtt.
1-0
Utolsó kommentek