A hétvégi spanyol forduló kifejezetten élvezetes lett, a tíz meccsen szerzett 35 gól például mindjárt elég jó érv. Néhány észrevétel és az obligát videók.
- Ahogy azt megjósoltuk, a Sevilla nehezen tartja a lépést a Barcelonával. Az Osasuna elleni döntetlen után ugyan csak két pont a hátrányuk, ám tekintettel a sokkal nehezebb sorsolásukra, egyre jobban érik a Barcelona újabb bajnoki címe…
- …különösen Ronaldinho, Eto’o és Messi szombat esti teljesítményének fényében. Ők hárman együtt nem játszottak ekkora meccset 2006 nyara óta, és valahogy végig lehetett érezni, hogy ha a védelem van olyan béna, és beenged még egy gólt, ezek elől még annyit rúgnak, amennyit csak akarnak. Mert a Barça védelme ismét mindent megtett a Depor támadóinak kedvéért, Gio alaposan benne volt a bekapott gólban, és azt már a legelvakultabb katalánok is érzékelik, hogy Puyol nem gyorsul az évek múlásával…
- ...ami viszont nem feledteti a tényt, hogy a Depor gólját szerző Adriánra érdemes lesz odafigyelni. 19 éves, a nagycsapatba ezzel a produkcióval bejátszotta magát, és a Salva-Munitis-Villa iskola rendkívül tehetséges tanítványa.
- Végignézve a vasárnapi Celta-Madridot egyre kényelmetlenebb az érzés, hogy itt már tényleg az sem lenne meglepő, ha az utóbbi képes lenne megnyerni a bajnokságot. Ha egy csapat meg tud nyerni egy ilyen meccset, annak nyilván valami egészen fentről eredő oka van, és most kivételesen nem a baráti bírói döntésekre gondolunk, hanem még valami Perez Burrull sporinál is hatalmasabb erőre. Még Capello is volt annyira úriember, hogy a meccs után elismerte, a döntetlen lett volna az igazságos eredmény. És még így is jóindulatú volt saját csapatával szemben, amely a komplett második félidőben egyetlen épkézláb támadást vezetett, és olyan, a teljes szétesést bizonyító jelentekkel is szolgált, mint a pályán egymást lökdöső és ordibáló Robinho és Diarra. 10 forduló, öt pont hátrány, tulajdonképpen minden előfordulhat. De ehhez meg kell verniük a Valenciát ÉS a Sevillát is.
- Szegény Athletic Bilbao. Az NST ugyan nem rajong maradéktalanul a látszólag romantikus, ám inkább csak makacsul nacionalista baszk válogatási elvekért (amelyeket egyébként a Bilbao is ott feszeget, ahol csak tud), de azért fájna a szívünk, ha történelmük során először kiesnének. Pedig erre egyre nagyobb az esély, hiába játszották a spanyol szezon legjobb meccsét Santanderben (hét gól 32 perc alatt, összesen pedig kilenc), egy pontnak jobban örültek volna, mint a Gólem Zsigicstől bekapott három gólnak.
- A négy BL-hely sorsa egyre lefutottabb, az Atleti már az UEFA-ért is izgulhat, a Zaragoza pedig ha nem veri meg jövő szombaton a Barcelonát, szintén.
Utolsó kommentek