Már csak két csapat őrzi veretlenségét, ahogy lassan őszbe csavarodnak a stadionok szerte francia földön. Feltűnőben egy hatalmas tehetség, feltámadóban a Le Mans és a St-Étienne, felháborító a Lille és a Nizza. Sőt, nincs messze a pillanat, hogy egy elszánt kommentelőnkkel fogadást merjek kötni heti három csontra eltalált tippre. De mindenekelőtt... Hát, hol is kezdjem...

Sűrű bocsánatkéréssel indítunk.

Írtam az amúgy barátságos Valenciennes minden nemzetközileg jegyzett fanklubjának, nehogy magukra vegyék azt a rút null-négyes tippet, amelyet én állat a beharangban ejtettem el a Marseille elleni meccsükre. Kérek valakit, ugyan magyarázza már meg, hogyan tudott ez a csapat nyolcat rúgni egy hét alatt... Mert bizony ezt a produkciót a Valenciennesből nem néztem (néztük?) volna ki. Tény: ők ketten az év eddigi legjobb félidejével csalogatták képernyő elé a vacilláló nézőket, félóra alatt több fordulat volt itt, mint két szezonnyi Lostban. Az először kezdőbe jelölt Mór alig negyedórával a start után beköszönt, de ő legalább kiörülhette magát mert a szemfüles gólt szerző szerb hátvédnek, Bisevacnak ugyanez nem sikerült, Niang ugyanis szinte azonnal reagált és a góllövőlista élére pukkantotta magát. Deschamps ideálisnak tartotta ezt a szombat délutánt, hogy a 4-4-2 mellett a 4-2-3-1-et is próbálgassa a taktikai repertoárból és az idő előrehaladtával egyre biztosabbnak tűnt, hogy Luchoék lábában lehet a három pont, mégis a lelkes pirosak gyűjtötték be azokat. Mégpedig  úgy, hogy mindhárom gólt védők szerezték, mindháromszor Cohade és Audel beadásai, pontrúgásai után... [Valenciennes-OM 3-2]

Hazai győzelmekből a fenti bravúrt leszámítva sem volt hiány. Hiába szögezte le a Grenoble igazgatója, hogy edzőjétől újabb vereség és szurkolói hirig ellenére sem kíván megszabadulni, bizonyára nem esett jól elkönyvelni a bajnoki sorozatban hetedik, amúgy nyolcadik idei vereséget. A páros kiállítást - az Auxerre csatárt (Jelen), a GF bekket (Jemmali) veszített - a hazaiak reagálták le jobban, Niculae és Pedretti aktivitása nagyban hozzájárult a gyakorlatilag hatpontos sikerhez, igaz, a vezető gólt megelőző kézimunkáról erősen lemaradt a spori. Hengbart lehet az előremozdulás kulcsa: mindkét idei győzelemnél betalált, múlthéten csak kapufáig jutott... [Auxerre-Grenoble 2-0] Épp a Grenoble-t pofozta föl legutóbbi kiruccanásán Antonetti csapata - a bajnok otthonában egy hangyányit kisebb esély mutatkozott erre. Wendel gólja után még annyi se, a néhol nyugdíjas tempóba csusszanó meccs menetét ugyanis Gourcuff és Chamakh játékkedve határozta meg, abból pedig éppenséggel volt bőven: ez a két jómadár az első félidőben olyan arcátlan tilitolival alázta meg a vendégeket, ami után jóérzésű bekk az öltöző felé indul, hogy ott elropogtassa sípcsontvédőit... (Lehet, hogy ez a Haifa védőire vár?) A teljes megsemmisülésről és az év góljáról írnánk most, de a colos fölévágta az év összjátékát, és mivel Gyan és Bangoura abszolút képtelen volt érvényesülni, így a bajnok előnye maradt egygólos, ami a piros-feketék veretlen szériájának végét jelentette. [Bordeaux-Rennes 1-0]

No, vissza az elejére. A Valenciennes két utóbbi meccsének mérlege gólok tekintetében 8-4. A Montpellieré meg épp 4-8, a sorsolás viszont a gólszerzéssel hadilábon álló, támadói pótlásával küzdő Boulogne-t sodorta melléjük ebben a körben. Nemhogy megszórni őket, még a vezetést megszerezni sem sikerült sokáig, hiszen a látogatók támadások nélkül is becsülettel tartották magukat - egészen az utolsó negyedig, ami a Montpellier egyik nagy fegyvere a bajnokságban. A másik meg a védelem gólerőssége: most Dzodicson volt a sor, hogy a kapus által kiejtett labdát benyomja a léc alá. Kerekebb is lehetett volna a siker, ha a tartósan remekül játszó Costa lövése befelé perdül a kapufáról, de kellően egyértelmű volt a kép így is. [Montpellier-Boulogne 1-0] Harmadik győzelmét gyűjtötte be a jó rajt után megtorpanó Nancy: Hadji egy irgalmatlan bombával toldotta meg gyors büntetőjét még a szünet előtt, aztán hagyta, hogy jöjjenek a vendégek, ha akarnak. Martin jött egyedül: góljáról csak annyit, hogy a futó bajnokságban neki sikerült először betalálni a Marcel Picot-ban. [Nancy-Sochaux 2-1]

Le Tallecet n+1 kísérlet után végre megsegítette a kapufa - tehát aki becsülettel próbálkozik, annak egyszer beakad a fejese a bal ficakba (bővebben ld. A koncepciózus energiabefektetés közép- és hosszútávú megtérülése c. tanulmányt). Mindez amúgy kevéssel a zárás előtt történt, akkorra már Frédéric Thomas két tökéletes lövéssel - az elsőt Helstad, a másikat önmaga készítette le mintaszerűen - megtörte a heroikus kupasikert pihenő vendégeket. A portugál bekk Andrade második meccsén második 3-0-áját hozzák a hazaiak, akik csapatként most szuperált a legtovább abban a tetszetős és eredményes formában, ami a Lyon és a Marseille ellen csak szakaszosan jellemezte őket. Ennek pedig a Lille-Nice fényében az lett az eredménye, hogy a következő bajnokit sem kieső helyről kezdik - nem úgy, mint a soros ellenfél Sochaux... [Le Mans-Lens 3-0] A Lille meg hulla gyönge, még a lagymatag nizzaiaknak is kis híján sikerélményt okoztak: legutóbb Rami, most Frau mentett pontot...  Szégyen, gyalázat. [Lille-Nice 1-1] Kétgólos döntetlennel végződött a párizsiak vendégjátéka is: Mvuemba gyönyörű kombináció végén szerzett vezetést a narancssárgáknak, Hoarau egy aprócska, de gátszakító góllal egyenlített, amit ez a mulya óriás elfelejtett megünnepelni. [Lorient-PSG 1-1]

A hétvége egyetlen vendéggyőzelmét azok jegyzik, akik az előző hat fordulóban még nem találtak be a második félidőben: a St-Étienne jó vásárt csinált Sanogoval, Bergessioval és Augustoval, mert ezeket a pontokat is zömében ők hozták össze. Nagyot fordított a zöldek világképén ez a három figura: a kihagyott helyzetek és lendületében elakadt támadások helyébe pontosabb befejezések és megbecsült pontrúgások léptek, érzékelhető sikerrel, a Monaco legyűrése eklatáns példája a fentieknek. Köszönhetően a védekezés visszatérő rendezetlenségének, Lacombe-ék először úsztak otthon. [Monaco-St-Étienne 1-2]

Zárjuk BL-keretbe az összefoglalót: a Realhoz készülődő Marseille többszörös előnyből elvesztette, míg a tartalékos Lyon hátrányból fordította meg a Toulouse elleni kisrangadót. Bár Bastos, Lisandro és Delgado híján visszafogottabban indított a Lyon, hamar bekapta az elsőt, sőt, a lilák annyira beleültek a számukra kényelmes, testhezálló kontrajátékba, hogy csak Bodmer bénázására építve találhattak volna még egy gólt minimum. Gomis is csak elhagyatottan nézett a labdák után, ahogy társai távolról próbálkoztak, mígnem a szünetben Puel - idén nem először - húzott egy meglepőt és beállította Yannis Tafert... Részletek lentebb. [Lyon-Toulouse 2-1]

***

Aktuális portrénkat egy lyoni ifjúságnak szenteljük, merthogy a Benzema-lookalike Yannis Taferből bizony hatalmas focista lesz. Ezt a megállapítást eddig csak a játékosmegfigyelők és az utánpótlástornákat figyelemmel követők szűk köre osztotta, mivel Tafernek szombatig csak apróbb morzsák jutottak a felnőtt fociból. A grenoble-i születésű, de algériai felmenőkkel rendelkező támadóról, mint az U17-es EB-sorozat legjobb gólvágójáról, már tavaly májusban cikket közölt az uefa honlapja. Gyakran említik együtt a Wenger által csábítgatott Clement Grenier-vel, aki szintén lehetőséget kapott a hétvégén, ha csak pár perc erejéig is. Tafer debütálása egy idén januári kupameccsre esett, ezt három tavaszi bajnoki (harmincnyolc perc) követte, most meg egy teljes félidő egy meccsfordító góllal és egy elpuskázott ziccerrel. Ha Puelen múlik, Gonalons, Belfodil, Grenier és Tafer mellé hamarosan felzárkózik a generáció többi jeles képviselője (Kolodziejczak, Seguin, Fauré, Mehamha, Lacazette), akik közül többen bekerültek a Budapestre utazó keretbe is. De ott remélhetőleg nem fognak virgonckodni.

Tabella

Góllövőlista