A világ legjobb játékosai, azoknak is a krémje vált klubot idén nyáron. A márványba öntötteken kívül még talán Ribéry, Villa, esetleg Agüero, Pirlo, Luis Fabiano (abcúg) igazolhat új csapathoz, és közülük is csak a francia lenne igazán érdekes. Ronaldo és Kaká – más-más okból – hazatértek, nekik ott van a helyük, nincs is nagyon mit hozzáfűzni a dologhoz. Nem úgy az Ibrahimovic-Eto’o cseréhez. A legnagyobb durranás több szempontból furcsa, ami miatt egyelőre mindkét csapat vesztesnek látszik egy kicsit. Mert mindketten számukra nagyon értékes dolgot veszítettek el, és egyelőre nem tudhatjuk, az új szerzemény erényei mennyire lesznek képesek pótolni, noch dazu túlszárnyalni az elődét. Merthogy nyilván ez lenne a cél.
Lássuk, ki mit nyert a bolton. Kezdjük Ibrahimoviccsal, mégiscsak három Eto’o volt az ára, ráadásul nem csak azért nagyobb sztár a svéd, mert míg vele bármit el lehet adni, a kamerunival kizárólag Andaxint tudnának reklámozni. Hanem azért, mert Ibrahimovic sokkal több mindenre használható, mint Eto'o. A kérdés igazából csak az, hogy arra, amire kell a Barcának, nem volt-e Eto'o jobban használható.
A Barcelona nyert egy zsenit. Egy olyan játékost, aki szereti a labdát, és ezért a labda is szereti őt. Állandó életveszélyt a tizenhatoson belül, sőt, ami még fontosabb, azon kívül is. A Barcelona nagy nyeresége az lehet, hogy Ibrahimovic először is sátáni vigyorral várja a behátrálós védekezés melegágyának számító La Liga-védelmekkel való találkozást, másrészt a góljai számának megfelelő gólpasszt fog adni a jó passzokkal nagy örömmel fogadó Messinek, és az utolsó jó szezonjára készülő Henrynek. Ezt Eto'o nem tudta.
A fentieket nyerte Ibrahimoviccsal a Barca, de ennek a típusnak aztán nincsenek híján most sem. Többek között azért lenne nehéz elképzelni a katalánoknál Mascheranót, mert a Barca szertárosa, gyúrója és buszsofőrje is villámsebes bokapasszokra képes. Ahol pedig mindenki ekkora labdafényező, oda nemcsak elfért, de kifejezetten jól is jött egy faltörő kos, akinek igazából egyetlen kiemelkedően skillje, hogy álmából felébresztve is kapura tör, lőtávon belülről pedig azonnal kartácstüzet zúdít rá.
Nem mondhatjuk, hogy Ibrahimovic megfutna némi csetepaté elől, de már messze nem csíp-harap annyit, mint korábban. Mourinho nagyon jót tett neki, pont egy ilyen edzőre volt szüksége a csúcsra éréshez. Már kész van, jelen pillanatban a világ legjobb csatára. Kinőtte az Intert, és a Serie A-t, mennie kellett, és ez mindig kockázatos, de Ibrahimovic imádni fog Spanyolországban játszani. Ha pedig ő jól érzi magát a pályán, az a nézőknek sem rossz, ráadásul most nem Muntari fújtat majd mellette az egyik oldalon, és nem Zanetti lánctalpai kísérik majd hátulról.
És akkor Eto’o, aki viszont muszáj, hogy durván elcseszett egy figura legyen. Mindenkinek van elképzelése arról, mennyire kell szar arcnak lennie valakinek ahhoz, hogy egy ilyen szezon után kirúgják? Mert hát ne szépítsük, Eto’o-t elkótyavetyélte a Barcelona. Mourinho biztosan értékén fogja kezelni a kamerunit, ők biztosan nem lesznek rosszban, de hogy Eto'o hogy találja majd meg a hangot az egóból amúgy is jól álló milánóiaknál, az komolyabb kérdés.
És ezt nyerte az Inter: egy dacos Eto’o-t, akinek jobb, ha nem állsz az útjába. Ráadásul az olasz bajnokságban is megvannak a Gijon, a Betis és az Almería megfelelői, ezeket Eto’o lemészárolja a Serie A-ban is. Az Inter szempontjából kicsit furcsa lesz együtt látni Militóval, akivel meglehetősen hasonló szerepkörben érzik jól magukat. Az meg kifejezett gondot okozhat, hogy ezeknek a játékosoknak viszont passzokat kell kapniuk, mert anélkül csak két elszántan acsarkodó vendégmunkás, csak ezek nem halászhálót foltoznak. A Quaresma triveláitól lezsibbadt szurkolók elintegették Figót, Sztankovicsra talán túlzás lenne idén is rábízni az irányító szerepkörét, Mancini pedig idén sem valószínű, hogy kettőnél többet fog passzolni (mindkettőt edzésen) így fontos lenne, hogy töretlenül fejlődjön az ifjú Ibrahimovicsot kiválóan alakító Balotelli. Mondjuk ő sem fogja passzokkal tömni őket, sőt, két héten belül a zuhanyzóban megpocózza a törölközőjével Eto’o-t, hogy tudja, mi újság.
És persze az Inter nyert egy zsák pénzt is, amivel ki lehet vonulni a piacra. Mourinho újra támadhatja a Chelsea-t Carvalhóért, és ami még fontosabb, Decóért. Ha a mongolt még egy szezonra életre rugdossák a Serie A védői, nagyon fontos része lehet az Internek, nem utolsósorban régi harcostársának oszthatná a labdákat. Egy ilyen típusú játékost még mindenképpen venniük kell (szó van Sneijderről is), mert mindkét sztárcsatárjuk a tizenhatoson belül pulzál legszívesebben, és idén talán nem fér bele egy túl hosszú munkába lendülési szakasz. Jó volna mindjárt a második fordulóban megruházni a Milant.
Van egy olyan érzése az embernek, hogy arra, amire a csapatoknak szükségük van erre a két játékosra, talán mindketten jobban illettek előző klubjukba. Ha minden klappol, bejöhet mindkét csapatnál, de amíg nem mutattak semmit, mindkét csapat vesztesnek látszik. Az Inter elveszítette támadásai lelkét, a fontos gólokat ontó világsztárt. A Barcelona meg azt a centert, akinek egyrészt nagyon sokat köszönhet, másrészt kétszer is épphogy elbukta az európai Aranycipőt. Petícióban követeljük, hogy a Milan vegye meg Forlánt!
Az utolsó 100 komment: