Az előző forduló némileg nyugodtabb párosításai után a 28. játéknapon kárpótlást nyújt a sors, hiszen a Roma-Milan szuperrangadó mellett olyan érdeklődéssel várt meccsek lesznek fent, mint a Juve-Napoli, vagy az Inter-Palermo, középen, mint az Udinese-Lazio és persze lent, mint a Livorno-Parma. Tíz forduló van hátra az idényből, lassan már egyik csapat sem, küzdjön akár éremért, akár nemzetközi helyért, akár bennmaradásért, hozakodhat elő a sok-van-még-hátra – panellel, mert egy ilyenkor elkapott hullámvölgy akár az egész éves munkát romba döntheti. A két állva maradt olasz kupacsapat a hétvégére hangolódás közepette sem felejt el a szezonja szempontjából legalább akkora jelentőséggel bíró sorsolásra figyelni, tegyünk hát mi is így, Nyonban egykor kezdődik a mulatság.

Roma – Milan 2-0
Az Inter elleni pontvesztés, úgy tűnt, végleg pontot tett a római bajnoki remények mögé, ám váratlan szövetségesként a Napoli visszavetette a harcba Tottiékat, akik így most ismét közepesen szar pozícióból üldözik a Nerazzurit. A hat pont azonban soknak tűnik még így is, főleg persze úgy, hogy a Roma mindhárom fronton harcban áll még, de formájukra tekintve magunk is az optimisták bordó zászlaja alá gyűlünk. A Milan is nagy tétért küzd, ráadásul Ancelottiéknak nem is kell ekkora távolságot megtenniük az előzéshez, hiszen a Fiorentina csak egy ponttal vezet előttük, hátrafelé pedig már nem nagyon kell pillogatniuk Más kérdés, hogy az UEFA-kupa Milánóban katasztrofális következményekkel járna…
A Romában – és ezért külön jár a taps! – sem eltiltott, sem sérült nincs, tulajdonképpen Spalletti az egész keretére számíthat, amikor kijelöli a kezdőt. Várhatóan pihenőt kap a remek formában játszó Aquilani, Mancini és Vucinic közül előbbi kezd, Taddei pedig Giulyt szorítja ki a csapatból (ez utóbbit nem nagyon értjük…). Tottiról el kell mondanunk, hogy már tizenháromnál jár, ami kifejezetten pofás, ha hozzávesszük, hogy 19 meccsen érte el és csak hármat lőtt büntetőből.
A Milanba visszatér Nesta, Gattuso és Seedorf, a fufus holland istenség játéka pedig magában hordozza az erősen kifakult karácsonyfa-formáció visszatérését is, ami azt jelenti, hogy Pato egyedül lesz kénytelen szembenézni a római védőfallal. Seedorf visszatérése egyébként azért is bír nagy jelentőséggel, mert Kaká, szegény látványosan szenvedett attól, hogy muszáj volt rohannia a labdával, mert a körülötte hasonló mezben tevékenykedőkhöz passzolnia teljesen felesleges lett volna. Magunk is kíváncsian várjuk, milyen formában tér vissza az öreg tizenegyes-ölő, mert a csapatának óriási szüksége lenne arra a játékra, amire kétségtelenül képes.
Ősszel Milánóban is győzni tudott a Roma, Vucinic gólját ráadásul még meg is fejelhették volna eggyel, ha De Rossi belövi a büntetőt, amit Amrosini kiállítása után kaptak. Nem lőtte be, a vendégek önbizalma viszont a hegyeket verdeste, hiszen a San Siróban Totti nélkül nyerni igen szép eredmény, még akkor is, ha a Milan hazai pályán tragikusan teljesített az ősszel (is).
72 eddig lejátszott római meccsük után a Milan áll jobban, 26-szor az összes pontot magával vitte, ezzel szemben csak 21 vereség csúfítja a képet, a gólkülönbség 77-80. Van tehát mit kozmetikázni a hazaiaknak, amire van is esély, hiszen hazai pályán az Inter elleni vereség mellett csak két döntetlent engedélyeztek ellenfeleiknek. És akkor jöjjön a meglepetés-statisztika: a Serie A csapatai közül idegenben a Milan a legeredményesebb, 27 szerzett pontjával, ha kevéssel is, de megelőzi a táblázaton előtte álló csapatokat. Sőt, a gólkülönbségük is nekik a legjobb otthonuktól távol (+15). Ki hitte volna…
Az ilyen meccsek általában döntetlennel zárulnak, mi most mégis a Romára teszünk, hátha ez a szokásos eltökéltséggel ruházza fel a Milant, melynek egyébként szintén nagyon szorítunk, hogy összekapja magát. Ezt muszáj is lesz megtenniük, a célvonalig ugyanis még a Juventussal, az Interrel, a Napolival és az összes kiesőjelölttel meg kell ütközniük, a végéhez közeledve pedig már a kicsik is vért isznak majd a meccsek előtt. A Roma szurkolóit viszont nagyon irigyeljük, rohadt jó kis csapatuk van és ez áll akkor is, ha végül egyik sorozatban sem sikerül győzniük.

Juventus – Napoli 1-0
Zalazseta hiába fenekedett volt csapata ellen, a szezon végéig kidőlt, ám még nélküle is komoly gondot okozhat az Azzuri a Camoranesi nélkül kifutó Zebráknak. Tiago utolsó esélyét látjuk közeledni.

Inter – Palermo 2-0
Az ilyen meccseket simán hozta eddig az Inter, más kérdés, hogy most van bajuk bőven. A Burdisso-Materazzi kettős középen az egyik ezek közül, ha Amaurinak jó napja van, még meglepetés is születhet. De talán mégsem fog.

Fiorentina – Genoa 1-0
Mutu, Liverani és Papa Waigo nélkül is győznie kell a Violának, mert zsinórban kettőt bukni nem volna ajánlatos a Milannal a seggükben. A Genoa már biztosan bennmarad, ennél többet nem is akartak a szezontól.

Sampdoria – Catania 2-1
A Doria akár a hatodik helyre is feljöhet, sőt, akár már most kényelmes helyzetbe hozhatja magát az UEFA-kupáért folyó versenyben, kivált a kiesés elleni harcra melegítő Catania ellen.

Udinese – Lazio 3-2
A két csapat valamiért mindig jó meccset játszik egymással, nem lesz ez másként most sem. Mindkét csapatnak a támadóiban van bizodalma, ez pedig a semleges nézőket töltheti el a legnagyobb örömmel.

Reggina – Siena 1-1
Ezzel pedig a hazaiak szép csendben alá is szállnak. A Robur nem veszíti el az ilyen fontos meccseket, főleg azután, hogy tartományi derbin ismét óriást öltek és nem szeretnének ismét a hátsó fertályban lökdösődni a végén.

Atalanta – Empoli 1-0
Otthon játszik, úgyhogy valamit mutat majd várhatóan az Atalanta, ráadásul ellenfelük a zsinórban begyűjtött három zakóból érkező Empoli lesz. Saudati visszatér hőstettei színhelyére, de ettől még kinéz a negyedik…

Livorno – Parma 1-1
Hector Cuper bátor ember, mert ha ki talál esni ezzel a kerettel, akkor Parmában Mimmo Di Carlo mellé húzzák fel. Ráadásul ellenfelük közel sem ideális, hiszen a hátsó traktus könyöklésében igencsak érdekelt Livorno ellen kellene eredményes startot produkálni. Egy ikszet már annak veszünk!

Cagliari – Torino 0-0
A Toro száz éve nem kapott ki, viszont elég veszélytelen helyről várja a fordulót, ami akár meg is bosszulhatná magát a végsőkig elszánt Isolani ellen. Ám legbelül már tudják Szardínián, ez a hajó elment, úgy pedig nehéz előre nézni…