Van olyan nálunk, hogy "Lyon szurkoló?" Ezen az ágon Manchester United-Real Madrid elődöntő is kialakulhatott volna, csak hogy odadörgöljük a két versenyben lévő alakulat szrukolói, illetve a semlegesek orra alá, és hogy megforgassuk még egyszer a kést a világ két legnagyobb klubjának híveiben. Egyesek szerint a Bayern még mindig nem találkozott komoly ellenféllel, de a francia bajnokságra még nem került árcédula, annak ellenére, hogy Bajorországban igencsak puha volt az a sajtocska.

Nézzük, mit is láttunk a második elődöntő odavágóján. Egyrészt volt itt egy Bayern, amely nekiesett, a Lyonnak, beszorította a Lyont, ráerőltette akaratát a Lyonra, tartalommal töltötte meg ugyanis megnyugtató előnyt szerettek volna szerezni a visszavágóra. Volt egy Lyon, amely számára az eligazításon Claude Puel felrajzolta a Tiltott Várost a Bayern tizenhatosára, ahova csak fővesztés terhe mellett lehet belépni. Aláírom, hogy hosszú a szezon, és kizsigereltek a játékosok, meg minden, de az előző nap megejtett félnapos utazás nehogy már zombikat csináljon ezekből az élsportolókból anélkül, hogy végig LSD-zik a trippet.

Tehát volt itt egy olyan Lyon, amely gyakorlatilag a szoros vereségre hajtott, mert kilencven percet még a Bayern ellen sem lehet kivédekezni. Más megfogalmazásban, a Bayern pont nem az a csapat, amely ellen ki lehet védekezni kilencven percet. Puel szerint játékosai bátrak voltak. Mondjuk igaza van, tökös dolog bevállalni, hogy feladjuk a támadások lehetőségét, hátha így is továbbjutunk. A Bayern viszont úgy indított, és úgy tolta végig az egész fellépést, ahogyan a közönség tette oda magát a kezdés előtti percektől fogva - ez az Aréna azért nem egy olyan rossz hely, és nincs is messze, ide megéri kimenni meccset nézni.

Igazából mindkét csapat elérte minimális célját. Vagyok olyan naív, hogy azt higgyem, a Lyon eredetileg a döntetlenre "hajtott", a Bayern viszont, ha nem is gondolta komolyan, hogy kitömi ellenfelét, de legalább kettővel szeretett volna útnak indulni. Hosszabbítást, tizenegyeseket, és német továbbjutást várok a visszavágótól. Persze ez csak a franciák számára legkedvezőbb forgatókönyv, mert ha Olicékra egy pillanatig nem figyelnek, akkor máris hármat kell rúgniuk. Lehet, hogy ez most blaszfémiának fog tűnni, de ez a Lyon nekem olyan egy színtelen-szagtalan izé volt mindig is, hogy számomra abszolút érdektelenné tudnának tenni egy BL-döntőt, így nem is szeretném őket látni a Bernabeau gyepén.

Ez a mérkőzés valójában nem volt fokmérője a müncheni vörösöknek, hiszen a vendégek a tíz perces emberelőnyben is passzívabbak voltak mint egy benyugtatózott Kimi Räikkönen. Vagy Kimi Källström. Ő is játszott, gondoltátok volna? És nem volt mércéje a lyoni védelemnek sem, hiszen gyakorlatilag csak Robbent kellett (volna) levédekezniük, bár ez sem sikerült száz százalékosan. Noha Mülleren fél Európa sikítva röhögött annál a helyzetnél, a másiknál gyakorlatilag ő döntötte el a találkozót. Robben bátor, de nem megalapozatlan lövését Lloris simán fogta volna, ha nem csetlik/botlik épp a legjobb/legrosszabb helyen a Linke keresztnevét és rendszámát egyszerre bitorló kissrác.

És akkor térjünk ki a két gyökérre.
Ribéry nem először viselkedik úgy, mint egy ostoba fajankó, lehet hogy tán tényleg az? Robben nem gyökér, az ő lecserélésénél kialakult incidens pedig első látásra ellenszenvesnek tűnhet, valójában azonban imádják az edzők, ha ilyen tűz és győzni akarás munkál legjobb játékosukban. Vagy bármelyik játékosukban.

Toulalan, Ribéryhez foghatóan tufa, az a minimum, hogy egy erősen narancsos utánrúgás után behúzom a farkam, nem megyek oda így egy lasztira, mert ez nem az SPL. (A Falkirk-Hamiltonon egyébként nyilván mindkét csapat minimum teljes létszámban fejezte volna be a meccset.)

Szóval kaptuk ezt a nem annyira gyenge, de mindenképpen felejthető elődöntőt, hogy egyemberként jelentsük ki: a másik ágról kerül ki a végső győztes. Persze mi ilyet nem jelentünk ki, mert ez annyira, de annyira az a szituáció, amelyben a Bayern megnyerheti a sorozatot, hogy gyakorlatilag már előre röhögünk.

BAYERN MÜNCHEN - OLYMPIQUE LYON 1-0.

Robben egyébként tényleg úgy mondaná, hogy omlósz.