Nehéz hozzászokni a nagy változásokhoz, ez a tétel pedig különösen passzol a pötipaté-pontvadászat eseményeihez: pár hete hat esélyesről indítottunk hajrát és el se hittük, hogy a Bordeaux pikkpakk lekophat az élről, erre az utolsó öt kör előtt már egy kétesélyesre szűkülő bajnokságról kell értekeznünk. A hétvége eredményeinek tükrében sokkal tisztább lett a kép, az OM győzelmi dobogóját kezdhetik ácsolni, a mögötte feszengő ötösfogatnak a maradék BL-helyekre kell ráizgulnia, méghozzá igen intenzíven. Idióta bírókkal, portréval és játékkal tupírozott szakmai elemzést tartogatunk a tovább után.

Fordulat?

Kicsit későn bőgtek fel a motorok Le Mans-ban. Továbbra se gondolom, hogy nagyzolás lett volna leírni a jó féléve szöttyögő pirosakat, bár becsülettel dolgoznak az ellenkezőjén. Az emberelőnyben játszó hazaiak már csak arra figyeltek, ki ér be előbb a zuhany alá, mikor a kiváló szabadrúgásairól ismert fiatal jobbhátvéd, Corchia a 95. percbe fordulva megtriplázta a várt pontok számát - nem kis szerencse kellett hozzá, ez látszik. Le Tallec-ék idegenben rendkívül gyengék, de utolsó három meccsükön csak összeszedtek hét pontot - lemaradásuk mondjuk még így is tetemes és persze elsősorban a St-Étienne életképességén múlik a bennmaradásuk, valami azt súgja, lehet még fordulat alvégi ügyekben. [Valenciennes-Le Mans 0-1] Ha már menni kell, legalább hozzuk ki a maradékból a legtöbbet és szórakozzunk jól - gondolták a tulajokkal szemben tüntető Grenoble-szurkolók. Fordulatos meccsen még vezettek is Ljuboja és Macui góljait követően, de a rutinos Bréchet (kovácsgézalászlósan: brekett) visszahozott egy pontot a hetek óta csak Charlie Davies visszatérése után sóhajtozó Sochaux-nak. [Grenoble-Sochaux 2-2] Az Erdinget otthon hagyó párizsiaknak gratulálhatunk a ponthoz [St-Étienne-PSG 0-0], az alábbi kvartettnek viszont még a ponthoz se nagyon szeretnénk. [Nice-Lens 0-0][Rennes-Nancy 0-0]

Malőrök

Nagyon becsületesen próbálta megnehezíteni az OM dolgát a boulogne-iak, szépen végiglelkesedték a napfényes két órát, különösen az a része volt élvezetes számukra, amikor Valbuena príma gólja uán egy órával Blayac egyenlített. Kár lett volna szétdúrni az idillt, Vileo sporttárs azonban szégyenérzet nélkül belepakolt a tányér közepébe - kérjük az olvasótábort, ha láttak bármi gyanúsat Brandao körül, jelezzék, különben kénytelenek leszünk teli pofával csalást kiáltani. Vajon mi szükség lehetett egy légyfingra befújt tizire a 94. percben? Fulladjon hamuba az ilyen szarházi, nemcsak a kiesőjelöltet húzta le, a bekalkulált izgalmak egy részét is elvette. [Boulogne-OM 1-2]

Mégha csak egyedül maradt volna a köcsögségben a bírópajtás, de Said Ennjimi személyében méltó versenytársat kapott. A liga Fábián Misije - értsd: a szakmai hiányosságait tekintélyelvűséggel és fürdőskurva-viselkedéssel ellensúlyozó sípmester mintapéldája - egy feszült, küzdelmes csúcsrangadót kapott a kezébe, amit sikeresen vitt le az utcai harc szintjére. Következetlenségével (Henrique maradhatott, miközben Reveillere-t leparancsolta a semmiért, aztán a hirtelen haragú Tremoulinast is utána küldte) szépen megágyazott a rangadóhoz és a sportághoz egyaránt méltatlan csépelésnek (Jussié repült, Chalmé torkosát viszont csak ő nem látta). Sajnáljuk előre a fegyelmi bizottság tagjait, lesz min nyikogniuk a héten, de valójában magunkat sajnáljuk, mert hiába jó a 2-2 Puel csapatának, ezzel ők is kénytelenek kicserélni az arany szót BL-helyre, akárcsak a csúnyán megtépázott Bordeaux. Addig is gyönyörködjünk Ederson és Plasil ütés bombaváltásában.

Távolról sem Ederson volt az OL legjobbja, a Lloris-Cris-Toulalan-Pjanic tengely fűzte bele a legtöbb értelmet a játékba, ez sem újdonság. Bár kétszer is vezetett a meccs folyamán, a gólokat és pár szép mozzanatot leszámítva ugyanaz az erőlködés rángatta a címvédőt, ami mostanában. Blanc beharangozott vérfrissítései nagyon nem jöttek be, Henrique és a szép jövő előtt álló Saivet irtó gyengén nyomta, de a baj az, hogy Gourcuff se mutatott sokkal többet, jelenlegi formájából kiindulva leginkább egy mauritiusi bungalóból követhetné a vb-t, miközben szikrákat hányva hennázza az asszony farát. Ramé amúgy 400. bajnokiját ünnepelte. [Bordeaux-Lyon 2-2]

32 284 néző, v.: Ennjimi. G.: Chamakh (26.), Ederson (55.), Plasil (62.), Cris (71.).

Bordeaux: Ramé 5 - Chalmé 5, Sané 5, Henrique 5, Tremoulinas 4 - Diarra 5, Plasil 6 - Gouffran 4 (Traoré, 67.), Gourcuff 5, Saivet 4 (Jussié, 61.) - Chamakh 5.

OL: Lloris 6 - Reveillere 6, Cris 7, Toulalan 7, Cissokho 5 - Govou 5 (Lisandro 5, 46.), Pjanic 7, Ederson 6 (Grenier, 81.), Kallström 5, Bastos 6 - Gomis 4 (Delgado, 67.).

Keveset játszik, de keveset is prezentál Ederson abból a tudásból, ami miatt a Nizzában felfigyeltünk rá - konkrétan a fenti gól az első maradandó alkotása ebben az évben. Az inkriminált tudomány főként a bazi nagy gólok, cselsorozatok és zavartan hátráló védők területére terjed ki, ami egy braziltól nem számít páratlannak, egyben tökéletes arra, hogy egy spíler nevet és néhány millára feltornászott vételárat csiholjon magának. Edersont nizzaiként nagyon kedveltem, remek focista, de az idén abszolút nem értelmezhető rendesen a vele összeboronált olasz klubok érdeklődése - pláne, ha azt a futó bajnokságban mutatott produkció alapozta meg, ugyanis Edersonnak töredék-szerepek jutottak: ha meg pályára került, vagy "elfáradt", vagy Puel úgy döntött, "változtat csapata játékán".

Továbbképzés

Bár a Gourcuff-Chamakh tandem most is működött egy megrajzolható fejesgól erejéig, korántsem a támadósorok formájában kell magyarázatot keresni a tabella elejének változásaira. Ahogy kommentáltam is a meccs után, leginkább a védelem állapota és a változásokhoz történő alkalmazkodás - meg nyilván a belőlük építkező játék - miatt kerülhet a Vélodrome-ba az arany. A marseille-iek egyetlen védőbajukat (Heinze sérülékenységét) középpályáról oldották meg, legtöbbször Mbiával, esetleg Cissével, a kameruni fiú pedig a tavasz egyik húzóemberévé emelkedett. Lyonban az év első felében látott gyengélkedést a Cris-Boumsong-Toulalan páros összeállása feledteti, holott belsővédőben szintén rendszeressé vált a variálás, jobbhátvédből meg minimum hármat láttunk. A Bordeaux pedig talán épp akkor vesztette el stabilitását, amikor Planus kikerült a védelemből, azóta Ciani se hozza, amit tud, minden egyéb (Sanéval, Henriquével, néha Diarrával). csak gatyastoppolás. Alacsonyabb terhelés mellett, de sokkal stabilabb védelmet állított a Montpellier és a Lille is, az Auxerre falánál (Hengbart-Coulibaly-Mignot-Grichting) azonban nem találni jobbat, gyakorlatilag változatlan összetételben nyomják nyártól - december óta pedig csak egyetlen bajnokin kaptak ki (ominózus 0-5 Grenoble-ben).

A másik három

Ahogy tisztul az égbolt, fel-feltűnnek a tabella kupaindulás miatt beszínezett sorai és ha csak a nagy hatos kisebbik felét nézzük, leginkább az Auxerre-ből nézzük ki, hogy a végén odaér a biztos BL-placcra, ugyanakkor meg is hökkenünk ezen, mintha nem ismernénk a Fernandez-csapat erényeit. Szó volt már itt változatlanságról, príma védekezésről, halálos támadásokról, de ez nem minden. A dolog titka: ha hiszel is valamiben, ne tedd közzé a vágyaidat, mert azzal csak a vállaidat terheled. Nincs az a hülye, aki szeret kővel teli táskát cipelni. Fernández, Pedretti, Jelen és a többiek udvariasan hárítják a bajnoki arany ügyét meg az egyre gyarapodó kérdésáradatot, bár lehet, tényleg nem hiszik, hogy ennyire közel állnak hozzá. Hónapokon át csak egygólos győzelmek szegélyezték az Auxerre útját, mégse vált kiszámíthatóvá tőle a csapat, erre jön egy négyes, a végül kilenc főre fogyatkozó Lorient kiütése. Oliech és Jelen két perc alatt nullázták a védelmet, de Birsa szabijánál simult ki igazán az edző homloka, az igen szépre sikeredett. [Auxerre-Lorient 4-1]

A Lille az ég tudja hanyadjára rúgja meg a maga négyesét, de most sem akadt nehéz dolga. Hétközben kiverekedte a ugyan a Monaco a kupadöntőt, de láthatóan annyira belerokkant, hogy sok értelmes támadást nem bírt kipréselni magából, a Lille pedig egyszerűen más sebességtartományt képviselt, noha góljait nem kontrákból szedte össze. Ajánlat: Gervinho-Cabaye összjáték a harmadik gólnál. [Lille-Monaco 4-0] Miután Kazim Kazim az utolsó pillanatban csapott a hálóba egy kósza beadást, kipotyogott két értékes pont az érzékelhetően lelassuló Montpellier markából - mégse mondhatjuk meglepőnek a zárszót, mivel végig patikamérlegen kidekázott egyensúlyban tel el a két délnyugati társaság randevúja, sőt, nagyobb helyzetei a vendégeknek voltak. [Montpellier-Toulouse 1-1] Ettől függetlenül mindhárman előzik a bajnokot...

Tabella

Góllövőlista

***Játék***

        Ki szerezte a legtöbb bajnoki gólt a liga jelenlegi játékosai közül?

A ligue1.nst@gmail.com címre küldjétek a helyes megfejtést.

Végül, de nem utolsósorban a tippverseny eredményhirdetése: RolloJuve megint összekombinált két telit, remélhetőleg legközelebb már emberére talál, úgyhogy tessék buzgón alámerülni a statisztikákban.