Nem volt igazán jó meccs az El Clasico, ha valaki gólparádéra, látványos támadásokra számított. Bebizonyosodott azonban, hogy játékerőben, egyéni kvalitásokban és csapatmunkában is sokkal előrébb tart a Barcelona, mint a Real Madrid. A bajnokság folytatódik egy hétközi fordulóval és valószínűleg visszatérünk a szokásos kerékvágásba, a két nagy nyerni fog, a többiek pedig kiszámíthatatlanul próbálkoznak céljaik elérésével. A négy legmagasabban jegyzett bajnokság mindegyikében pályára lépett magyar játékos a hétvégén és Szalai Ádám mellett Vadócz Krisztián is parádés gólt szerzett csapatában.Tovább után következik a visszatekintés a hétvégi eseményekre és a mai nappal kezdődő 32. fordulóra vonatkozó jóslatok.
Teljesen jogosan vette át a vezetést a Barcelona a Real Madridtól, szombat esti győzelmével. A két edző közül Guardiola húzott váratlant, azzal, hogy Dani Alvest jobbszélsőként szerepeltette és négy „valódi” védőt állított csatasorba a Real ellen. Ez a húzás csak a védekezés megerősödése szempontjából bizonyult jónak, mert támadásban gyakran érezhető volt a jobbszél hiánya. Alves gyakran lesen volt, jó beadása, elfutása nem volt egyáltalán, viszont, ha kellett visszasegített. Lényegében egy rossz jobbszélsőt játszott. Guardiola elképzeléseit azonban nem érheti kifogás, mert őszintén megvallva, mi magunk is képesnek tartottuk (tartjuk) Alvest erre a szerepre, de ha egy igazi támadó szerepelt volna a helyén, akkor talán még több lehetősége nyílt volna Xavinak a játék szervezésére. Egészen Messi góljáig az volt az érzésünk, hogy kevés az opció támadásban, Pedro inkább küzdött, Messi halványabb volt, mint szokott és egy kicsit el is ragadta a hév, sokszor nem a tökéleteset választotta, ami az esetében szokatlan. Az első gól után pedig láthatóan minden mindegy volt. A Real belső középpályája pedig már a pályáralépés pillanatában halálra volt ítélve, véleményünk szerint Alves előretolása nélkül, az alapfelállású Barcelona hamarabb és még jobban szétszedte volna a Madridot, de amíg a játékosok között ekkora különbség mutatkozik Guardiola egészen bátran kísérletezhet bármivel.
A Real játékosai közül Marcelo volt a legaktívabb és CR, amíg talán kisebb sérülése okán, de még inkább elkedvetlenedése miatt el nem tűnt a Barcelona játékosok árnyékában. Edző legyen a talpán, aki úgy épít csapatot, hogy nincsen annak gerince. Jó időnek kell eltelnie, amíg a Puyol, Xavi, Messi tengelyt felülmúlhatja a gyökértelen Real. BL-címeket úgy tudtak nyerni, hogy Hierro, Sanchís, Helguera, Roby Carlos, Redondo, Zidane, Raúl, Morientes kaliberű és még inkább Real-kötődésű embereik voltak. Most egyedül Casillas hasonlítható hozzájuk a kulcsemberek közül. Az amit Puyol és Xavi bemutattak az El Clásicón kiemelkedő volt mind játékban, mind az egész csapatra gyakorolt hatásban, a köréjük szervezett csapat, Messi világverő formájával kiegészülve jelenleg beláthatatlan messzeségben van a Realtól. A közben melléjük toborzott többi csapattag, pedig kis túlzással akárki lehetne, de ők sem akárkik, hanem klasszisok az adott poszton. Lehet taktikai elemzéseket tartani, statisztikákat elemezni, de nagyban ez olyan lehet, mint kicsiben, amikor az átlagember fia elmegy kispályára és tudja, hogy ki az a két-három ember a csapatból, akinek a jelenléte nélkülözhetetlen. A Realban Casillast kivéve nincs ilyen ember. Jövőre is nehéz lesz. (Real Madrid-Barcelona 0-2).
A méltatlanul hanyagolt, nemzetközi szereplésért folytatott harc, legnagyobb kérdése, hogy mi a vihart képzelt Unai Emery, amikor az Albelda, Silva, Villa triót a kispadon pihentette a Mallorca elleni idegenbeli meccsen. Nincs már semmilyen kupameccsük, nem szólt a fáma a sérülésükről sem. Így viszont az történt, ami a Mallorca hazai meccsein idén történni szokott: a náluk gyengébb vagy maximum kicsivel erősebb kerettel kiálló ellenfelet földbe döngölik egyrészt szívós védőjátékukkal, másrészt lendületes és pontos támadójátékukkal. A Valencia Cesarnak köszönhette a súlyos vereség elkerülését, azt viszont ettől függetlenül érdemes lenne felderíteni, hogy a keretet sújtó sérülésáradat minek köszönhető. Most Maduro esett ki, míg a vállalhatatlan Manuel Fernandes öngólja után ki is állíttatta magát. (Mallorca-Valencia 3-2)
A Valencia a Bilbao ellen javíthat, akik simán verték otthon az Almeriát (Bilbao-Almeria 4-1) és bőven versenyben maradtak, akár a 4. helyért is. A két gólt szerző Javi Martinez második találata előzte meg Vadócz gólját a forduló góljai között. Érdemes megnézni. Az Almeria a Barcát megfogta otthon és a Bilbao elleni felforgatott kezdőcsapat egyetlen magyarázata az lehet, hogy az Almeria számára most már fontosabb a helyezésnél, hogy igazán nagy skalpokat gyűjtsenek, és nekik most következik a Real Madrid.
A Sevilla nem lett jobb, mint pár hete, de most legalább nyernek. Két meccset hoztak zsinórban, most épp a Málaga ellen (Málaga-Sevilla 1-2) és ma este meglehet a harmadik is, mert a Valladolidhoz látogatnak, amely az utolsó 4 meccsén gólt sem szerzett.
A Villarreal és a Getafe egyaránt győzött (Villarreal-Sporting Gijón 1-0, Xerez-Getafe 0-1) a hétvégén és így mindketten tapadnak az élmezőnyhöz. A Villarreal végre-valahára, míg a Getafe újfent összeszedte magát. Ma este egymással mérik össze erejüket Madridban. Michel csapatából továbbra is hiányzik Soldado, míg a támadások másik kulcsszereplője, Pedro León eltiltását tölti. A Villarreal nagy valószínűséggel folytatja az elmúlt hetekben üdvözítőnek bizonyuló háromcsatáros játékot Rossival, Llorentével és Nilmarral. A vendégek győzelmük esetén beférkőzhetnek a legjobb hat közé és egyúttal leszakíthatják a Getafét és a Barcelonában vendégszereplő Deport is. A Depor egyébként hazai környezetben nem bírt a Racing Santanderrel, ami azért távol áll a jó formától. (Depor-Racing 1-1)
Az Atlético Madrid szánalmas. Egyénileg és csapatszinten is csődöt mondtak az Espanyol ellen, akik elvétve szereznek egynél több gólt egy meccsen. Megspórolhatták volna szurkolóik utazási költségét, ha előre bejelentik, hogy nem akarnak futballozni a kisebbik barcelonai csapat otthonában. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy rengeteg meccset játszottak le idén, de hát ezért küzdöttek elvileg, hogy minél tovább talpon maradjanak a nemzetközi kupában és a spanyol kupában is. Szóval gáz, talán a Xerezt megverik otthon, de azon sem lepődnénk meg, ha nem. (Espanyol-Atlético Madrid 3-0)
A legalsó régióban Vadócz Pandiani helyett állt be a 79. percben, amikor csapata már 1-0-ra vezetett a Zaragoza ellen. A híradások szerint az Osasuna helyzet nélkül lőtt két gólt Suazóéknak, de hát ez is pontosan 3 bajnoki pontot eredményez, úgyhogy egy szavunk se legyen, meg egyébként is Vadócz bombagólja érdekel bennünket leginkább ebből a párharcból. (Osasuna-Zaragoza 2-0). A Tenerife és a Valladolid egymást rántotta a másodosztály felé azzal, hogy döntetlenre végeztek (Tenerife-Valladlid 0-0)
A 31. forduló mérkőzéseinek összefoglalói egy helyen
A 32. fordulóra vonatkozó tippjeink:
Barcelona-Deportivo 3-0
Almeria-Real Madrid 1-2
Valencia-Bilbao 2-2
Zaragoza-Mallorca 2-0
Valladolid-Sevilla 1-2
Getafe-Villarreal 1-3
Atlético Madrid-Xerez 1-1
Osasuna-Málaga 1-0
Sporting Gijón-Tenerife 0-0
Racing Santander-Espanyol 1-1
Utolsó kommentek