Őszintén: hét találatom lett volna a 29. fordulóban, ha nincs éppen sokkal fontosabb dolgom, mint a beharangozó megírása. Szerencsére donnelly – nagy hatékonysággal – megmentett benneteket attól, hogy a múlt heti olasz poszt alatt kelljen kibíróznotok magatokat. A fentiekből kiderül, hogy ez egy nagyon rövid összefoglaló lesz, hiszen egyrészt a Juventuson kívül csak összefoglalókat láttam, másrészt a világon semmi olyan nem történt, ami kiemelkedne az utóbbi hetek eseményei közül. Annál inkább megerősítést nyert néhány olyan megállapítás, amit már a posztokban az olaszos kommuna különböző érzelmű tagjaival együtt folyamatosan szajkózunk, ezek közül veszünk néhányat sorra, de csak azért, mert több helyről is elhangzott a kérés, hogy ne legyenek összeharangozók.

Először is tartja magát az érzés, hogy az Inter nem fog tudni annyit botladozni, hogy ne legyen bajnok. Mourinhóék időtlen idők óta nem nyertek, de még mindig vezetnek, és minden bizonnyal a Milannál is érzik, hogy az azért durva lenne, ha előznének, úgyhogy nem is teszik.

Az Interből biztosan sokat kivesz majd a BL, de annyit nem tud, hogy még azzal együtt is maradjon annyi a tankban, ami a többi olasz csotrogány odaveréséhez kell. Egyszerűen elképzelhetetlen, hogy ez a Milan bajnok legyen.

Ronaldinho ide, vagy oda. Mert úgy tűnt, megint elég jól terelgette a zsugát a csapattársak elé, de ez a Napoli ellen csak egy sovány ikszre volt elég, és nem is nagyon volt benne ennél több. Nem akkora előny a kiesés, mint amekkora lendületet adott volna a MU (amúgy tök esélytelen) kiverése, de hát erről már kár is beszélni.

A Juventusnál egy alkalmatlan, a klubhoz méltatlan játékerejű keretéből egy rossz felfogású, közepes képességű edző próbál meg 60 perc alatt háromgólos előnyt kicsikarni, mert a csapat erőnléte miatt csak így van esélye egy döntetlenre. Sérülések, bla-bla, az sem véletlen ám, hogy a játékosokra ráfingok egy lepke, és összetörnek, mint a ropi. (a Juventus utoljára 97-ben kapott ki 10-szer, akkor 6. lett a csapat, most még van hátra egy harmadnyi szezon, de már megvan a 10 gyufa. Lesz az még több is.)

Örülünk a Fiorentinának. Őszintén. Kár volt az utóbbi idők iszonyatos pechszériájáért, mert hát micsoda csapat az, amelyiket saját pályáján megveri a Juventus? Vagy nagyon rossz, vagy nagyon peches.

A Roma csak egy Vucsiniccsel volt jobb az Udinesénél, ami lehetne akár kritika is, de felesleges bármit mondani egy olyan forduló után, amikor ők voltak az egyetlen csapat az élmezőnyből, akik nyerni tudtak. Meg a Sampdoria, de az tudjuk, hogy nem sokat jelent.

Mozgás van hátul, a Siena elmozdult az utolsó helyről, ahova a Livorno csusszant vissza. A komcsikat megrakó Atalanta nem tévesztette szem elől a Cagliariban (bombameglepetésre) nyerő Laziót, amely azért kicsit mélyebb levegőket vehet, de a fellélegzés még messze van.

A Chievo-Catania gyanúsabb, mint egy Nokiás dobozzal közlekedő BKV-tisztségviselő.

Risultati e classifiche