Akik a tegnapi párharcok jegyzőkönyvét a "Meglepetések" feliratú dossziéba helyezték, ma este ugyancsak vakarhatják majd a fejüket, ha valamelyik pályán esetleg a vendégek ünnepelhetnének. A Barcelona respektjét mi sem mutatja jobban, mint hogy szinte katalán gödörről szólt az ének azok után, hogy idegenben nem aláztak szét egy német BL-csapatot. A Bordeaux pedig az odavágó alapján egyszerűen egy kategóriával jobb csapatnak tűnik az Olimpiakosznál. Hajtás után ismét négy jóslat, amelyből csak kettő teljesülhet. 

Barcelona - Vfb Stuttgart (1-1)

Hajrá, Stuttgart!

Közhírré tétetett a Nationalelf nemsváb szurkolóinak felajánlása, melynek értelmében akár a világbajnokságon is hajlandóak megbarátkozni lidérces álmukkal, ha az továbbjutást érő gól(oka)t lő Madám Guardiola borotvált mellkasú brigádjának. Cacaut vélhetően olyannyira felvillanyozza a gejzírként felszínre törő nagylelkűség, hogy kétszer is betalál, de ezek segítségével továbbjutásra csak akkor lesz esélye a Vfb-nek, ha Celozzi és Molinaro is hozza a papírformát, azaz a Barcelona szélsőit könnyűszerrel leradírozzák az katalán gyepről. Mindez csak líra, abból is a reális verzió, azonban a két, mindent eldöntő történet úgy szól, hogy a) Khedira elveszik-e a középpályán, avagy uralni fogja azt (Xavi hiányában nem kizárt), illetve b) Lehmann-nak most jön-e ki a tízből egy meccse, amikor nem potyákat kap, hanem – egyébként valóban létező – kiváló reflexeit mutatja be és persze nem is száll bele senkinek az ínyvitorlájába páros lábbal
Az első negyedóra kritikus lesz, ha akkor egyik törpe sem tudja megfelelő szögben hátba rúgni a svéd tornyot, hogy a visszapattanó labdával kikényszerítőzze Delpierre-t, akkor egy félidő közepén elengedett, Cacau lábán góllá érő Hleb szöktetés a vezetést jelentheti. Innen már az sem fog problémát okozni, hogy Pep szemfestéktől feketéllő könnyeiben térdig gázolva ugyan, de a hajrá megkezdésére képesek lesznek megfordítani a meccset a hazaiak, mivel Pogrebnyak néhány perccel a lefújás előtt egy lefejelt labdával kihagyhatatlan helyzetbe hozza éktársát, aki szakítva korábbi énjével nem is hagyja ki azt. Előre a változatos BL-ért!

Hajrá, Barca

Nem sokkal blogunk 28. születésnapját követően 2035. március 17-én, terveink szerint egy interjút készítünk a Barcelona múzeumában, ahol egy külön teremben őrzik Lionel Messi 8 aranylabdáját, 10 Pichichi-díját és az argentin csillag gyermekkori csontvázát, rajta egy hat számmal nagyobb nadrággal, hogy az ideális labdarúgó testfelépítése világos legyen az orvostudomány számára is.
Blogger kérdése Messihez: Tudja, hogy milyen évforduló van ma?
Messi: Sajnos nem.
Blogger: Pontosan 25 évvel ezelőtt volt egy mérkőzés, amin Ön mesterhármast szerzett, így sincs meg?
Messi: Ön egy balhátvéd, aki meg akar ölni?
Blogger: Nem-nem, egy Stuttgart elleni BL-mérkőzés apropóján kerestük meg, amit a Barcelona 5-0-ra nyert és ön ebből hármat vállalt.
Messi: Ja, nem emlékezhetek minden mesterhármasomra.
Blogger: De arra csak emlékszik, hogy milyen ádáz csatát vívott Christian Molinaróval a meccs első 10 percében, amíg be nem lőtte a három gólt?
Messi: Kire? Ne haragudjon, de a Stuttgart csapatára egyáltalán nem emlékszem, azt hittem valami fontos vagy legalább nehéz meccsről kérdeznek majd.
Blogger: Rendben, akkor a saját csapatukról tennék fel Önnek egy kérdést. Kivel szeretett leginkább együtt játszani az akkori Barcából?
Messi: Ez könnyű, Xavival. Azóta is együtt játszunk kispályán 2+0-ban két labdával és átlagosan 97%-os a labdabirtoklásunk.
Blogger: Xavi történetesen pont nem játszott a Stuttgart ellen.
Messi: Az mindegy.
Blogger: Köszönöm.

Bordeaux-Olimpiakosz (1-0)

Hajrá, Olimpiakosz!

Elárulok egy titkot: mi, Olimpiakosz-szurkolók már napok óta nem alszunk a mérkőzés előtti izgalomtól. Belegondolni is szörnyű, hogy még négyet kell(ene) aludni a nagy derbiig, amikor végre jól elkenjük a vazelinesek száját, mégse tudjanak már felhőtlenül örülni a bajnoki címnek. Még szerencse, hogy afféle jutalomjátékként, kellemes extraként itt ez a ma esti játszadozás is a csigazabálók ellen. Senkinek ne legyen kétsége, a játékosainknak sem fogja valamiféle nagy tét nyomni a vállát Bordeaux-ban, így aztán a hazaiak vezető találata sem zökkenti majd ki őket angyali nyugalmukból. Nem így a franciákat az öreg, szakállas svéd (aki valami furcsa jellemhiba folytán képtelen 110% alatt teljesíteni) gólja a semmiből, pontosabban egy szögletből a második félidő közepén. Így aztán valami furcsa érzés fészkeli be magát a fejükbe, amikor meglátják a beállni készülő tejfelesszájú angolt a 70. perc tájékán. És mennyire igazuk lesz; mondott fiú ugyanis szűk negyed órával később általános döbbenetre a hálóba tereli a pettyest, hogy kellemes hangulatban készülhessünk a hétvégi nagy feladatra. Ja, most szólok: a negyeddöntők idején már nem nagyon lesz más dolgunk, úgyhogy azt a párharcot már komolyan is fogjuk venni.

Hajrá, Bordeaux!

Mi a közös a Mekiben és a BL-ben? Idén egyikben se lesznek görög hetek. Félre az ökörséggel, igazán rendes a franciáktól, hogy eddigi hajrá-mérlegemet (2/2) szeretnék még fényesebbé tenni, ehhez ideális ellenfélnek tűnnek a görögök, akik idegenben legutóbb valamikor Themisztoklész idején találtak be, csak akkor még nem gólnak hívták. Az Olimpiakosz egyetlen játékosával tudunk igazán azonosulni, de vele is csak a szakálla miatt. Mellberget amúgy beneveztük egy Dolph Lundgren-hasonmásversenyre, némi gyakorlással lehetne esélye, a "fenyegető vadorzó tekintet" versenyszámra például ma este is gyúrhat, akárhányszor megpróbálja leolvasni Wendel mezszámát, mert a brazilnak még a menetszeléről is lemarad. Gourcuff arcának meg jót tenne, ha leszorítaná a díváskodással töltött időt, persze az ölből még nem esett ki, egy jól kalibrált lövéssel visszakanyarodhat a határtalan bizalom ösvényére. Planust még drótozzák, így Ciani mellett Sané kezdhet -  hát, kenuval az óceánon könnyebb átkelni, én azt mondom. Blanc már most több, mint egy szimpla klubedző, tudja a dörgést, ez a Bozsidár nevű szerb hozhat neki egy túrós-mákost a büféből, aztán felsegítheti a ballonkabátot a Professzor Úrra a parkolóban, de semmi több. Lelátói kultúrából ellenben oktathat a vendégtábor: az odavágó koreoját csupán egy francia klub lenne képes megközelíteni, de a BL-es serlegvadászatban ők már nem érdekeltek. Ez a sors vár az Olimpiakoszra is, bár egy ajtón távozni a Milannal és a Reallal azért csak kihúzott huszárderékkal lehet.