A magyar labdarúgás története során bőkezűen ontotta a tehetségeket, szerencsés együttállás esetén pedig világraszóló eredmények születtek. Ilyen volt például az FTC német-angol győzelmi sorozata 1911/12-ben, amire a korabeli sportvilág is felkapta a fejét. Azután az MTK diadalmas németországi és ausztriai túrái 1919-20-ban. A Ferencváros győzelme a kétszeres olimpiai bajnok, és 1930-ban világbajnok Uruguay ellen már igazi világszenzáció volt. Egy év múlva, 1930-ban az Újpest megnyerte a BEK és a BL elődjét, a Bajnokcsapatok Tornáját, a legjobb európai gárdák (angolokat kivéve) előtt. 1935-ben megnyertük a Főiskolás Világbajnokságot. Ezután kétszer is VB ezüstérmesek lettünk. 1967-ben Albert – egyedüli magyarként – elnyerte az Aranylabdát. Még 1982-ben is képesek voltunk egy bravúrra. Megdöntöttük a – részben általunk tartott – VB gólcsúcsot El Salvador 10:1-es legyőzésével. Újabb vendégszerzős posztot ünnepelhetünk medco tollából, aki a magyar labdarúgás történetéből (1901-1982) szemezgetett.

I. Manno Miltiades 1901
Az első bajnokságot 1901-ben rendezték. Akkoriban a BTC volt a legjobb magyar csapat. Olyan nagy egyéniségek játszottak benne, mint például a kétszeres olimpiai bajnok Hajós Alfréd. Ennek a csapatnak volt a középcsatára az úszó és futóbajnok, görög származású Miltiades. Öt csapatból állt az első osztály. A BTC pontveszteség nélkül, 100%-os teljesítménnyel nyerte az első bajnokságot. A lerohanós stílus az atlétikus felépítésű BTC-nek kedvezett. A gólkirályságot Milti a máig megdönthetetlen 17 gól/6 mérkőzéses, 2,83-as gólátlaggal nyerte! A második bajnokságban is ő lett a gólkirály. Később áttért a művészi pályára.

II. Károly Jenő 1904-1908
Ő volt a labdarúgás történetében az első Tanár úr. Az MTK csapatában középfedezetként és jobbösszekötőként is kimagasló teljesítményt nyújtott. Elsősorban fejelőtudása miatt volt nagy tekintélye. Méltó elődje volt Kalmár Jenőnek és Kocsis Sándornak.


 

III. Schlosser Imre 1906-1927
A karikalábú Slózi minden idők talán egyik legkiválóbb balösszekötője volt. Négyszer volt európai aranycipős. Kiismerhetetlenül cselezett és lőtt. Nagyszerűen foglalkoztatta a balszélen Borbást és az egész csapatot. Az FTC-ben futógyorsaságuk miatt 4x100-as váltójuk/Weinber, Korody, Schlosser, Borbás, tartalék Weisz/ méterekkel verte a többi csapatot. A világon először érte el a 75-szörös válogatottságot 1927-ben. Sorozatban tizenháromszor volt bajnok – 1906-1927 – és hétszer – 1908-1917 volt gólkirály! Ez a magyar bajnokságban teljesen egyedülálló.

IV. FTC 1908-1913
1908-13-ig az FTC ötször egymás után lett bajnok. Közben annyira megnőtt a nézőszám, hogy stadiont avattak 1911-ben az Üllői úton. Főleg Schlosser és Rumbold miatt özönlött a pályára a tisztelt nézősereg. Utóbbi miatt főleg a nők látogatták a sportpályát. 1910-ben óriási siker Bécsben: FTC-Wiener AC 10:1. 1911/12-ben diadalmas német-angol túrát sikerült megvalósítaniuk. Az eredmények magukért beszélnek: Victoria Hamburg 5:3, Bremen SC 5:0, Hertha Berlin 4:2, Preussen Berlin 7:2, majd Woking 3:2 Londonban. Először győztünk egy angol csapat ellen Londonban!

V. Schaffer Alfréd 1915-1919
Spéci 1912-ben tűnt fel. A Tatabányával megnyerték a vidék bajnokságát. Nyáron a Fradival játszották a döntőt, ami 4:3-as állásnál félbeszakadt. A Tatabánya mindhárom gólját az akkor 19 éves Spéci lőtte. Sok csapat versengett a leigazolásáért, végül is az MTK nyert. 1915-19-ig 159 gólt lőtt 84 mérkőzésen az MTK-ban. 1919-ben emigrál, Németországban, Auszriában is bajnok. Olyan óriási tekintélye van, hogy „futballkirály” lesz. 1923-tól játékos-edző.  

VI. Orth György 1917-1927
Minden idők legjobb és legsokoldalúbb játékosa volt. Az MTK edzője, Jimmy Hogan szerint minden száz évben csak egyszer születik ilyen játékos. Tizenhét évesen már az év játékosa, 1918-ban. 1924-ben a Hungária körúton MTK – FTC 11:2. Orth öt gólt lőtt, még a Fradi közönség is megtapsolta! 1925-ben Bécsben az osztrák Tandler szétrúgta a térdét a második félidőben. A bíró rögtön ezután lefújta a mérkőzést. 1927-ben Magyarország – Franciaország 13:1. Takács II és Skvarek lőtte a gólokat, de a közönség őt ünnepelte.  

VII. MTK 1915-1925
Az MTK máig utolérhetetlen eredménye a tíz éven át tartó bajnoki elsőség! 1915-25-ig nem találtak legyőzőre. A legendás Jimmy Hogan angol edző irányításával a skót, sokpasszos stílust játszották. Két nehezen elkülöníthető, nagy korszakra osztható ez az időszak. 1915-19-ig Spéci volt a vezéregyéniség. Kimagasló gólarány az 1917/18-as bajnokságban: 147:10! 1919-es disszidálását követően Orthé lett a karmesteri pálca. A legendás aranylánc-csatársor a következőképpen nézett ki: Braun, Molnár, Orth, Opata, Jeny. 1919-20-ban végigverték Európa nagy csapatait. Az 1919-es túra mérlege: 6 mérkőzés 6 győzelem, 23:6-os gólarány. Az 1920-as mérleg még ennél is jobb: 9 mérkőzés 9 győzelem, 37:7-es gólarány! Ezt követően Bécsben játszottak az összes elsőligás csapattal. Az eredmény: 10 mérkőzés – 7-2-1 33:12-es gólarány! Nem véletlenül nyilatkozta Hugo Meisl, a híres osztrák labdarúgó vezető, hogy a világ három legerősebb csapata a Barcelona, a Sparta Praha és az MTK.

VIII. Ferencváros 1929, 1931/32
1926-ban indult a profi bajnokság. A Ferencváros is jelentősen megerősödött. Leigazolták például az Ékszerészektől Bukovi Mártont, aki az egyik legjobb centerhalf volt, valamint a Vasasból a gólzsák Takács II-t. 1929-ben igazi világszenzáció volt, hogy a Ferencváros Montevideóban megverte az akkor már kétszeres olimpiai győztes és 1930-ban világbajnok Uruguay válogatottját, mindezt hazai játékvezetés mellett! A 90. percig 3:0-ra vezettünk, végül 3:2-nél a bíró kénytelen volt lefújni a mérkőzést a 96. percben. Az összeállítás: Amsel – Hungler II, Papp – Fuhrmann, Bukovi, Obitz – Rázsó, Takács II, Turay, Toldi, Kohut. Rázsó helyett Táncossal kialakult a híres, T-betűs csatársor. Később, 1931/32-ben a Sárosival kiegészült csapat 100%-os eredményt ért el a profi bajnokságban! Ezt csak a BTC érte el még 1901-ben, de akkor csak 5 csapat játszott, itt már 22.

IX. Újpest 1930
Az újpesti klub már a 20-as években mutogatta oroszlánkörmeit, amikor az európai hírű Fogl testvérek áttörhetetlen védőfalat jelentettek a bajnokságban és a válogatottban egyaránt. 1929-ben megnyerték a Közép Európai Kupát (KK). 1930-ban világraszóló eredményt értek el. Megnyerték az először kiírt európai bajnokcsapatok tornáját Genfben, miután a döntőben 3:0-ra verték a Slavia Praha-t. A győztes csapat: Aknai – Dudás, Fogl III – Borsányi, Volentik, Vígh – Török, Avar, Köves, Spitz, P.Szabó.
Az egyébként középfedezetet játszó Köves-Kvasz 3 gólt lőtt középcsatárként! A résztvevő európai bajnokok/angolok nélkül/:  Fürth (Németország), Vienna (Ausztria), Sete (Franciaország), Irun (Spanyolország), Go Ahead (Hollandia), Bologna (Olaszország),
Brugeos (Belgium), Servette (Svájc) és az Újpest. 

X. Sárosi György 1931-1948
Óriási tehetség volt. Előbb Turay mögött centerhalf, majd átvette a középcsatár helyét. Ezen a poszton lett világklasszis. 1937-ben a Magyarország – Csehszlovákia 8:3-as válogatott mérkőzésen hét gólt lőtt. Működött a Cseh II, Sárosi, Zsengellér agytröszt. Ebben az évben ő volt a Közép-európa válogatott kapitánya is. Három alkalommal is sikerült hat gólt szereznie egy bajnoki mérkőzésen.

XI. Főiskolai világbajnokság 1935
1935-ben mi rendezhettük a Főiskolai világbajnokságot. A helyszín a régi budai Skála mögött álló BEAC-pálya volt. Csapatunk nagyszerű teljesítménnyel megnyerte a tornát. Játszott Baróti a jobbfedezet posztján, és Zsengellér centerben. Itt figyelt fel rá az Újpest, és 1936-ban le is igazolták Salgótarjánból.

XII. Labdarúgó VB 1938
Megvertük Holland-Indiát, majd Svájc csapatán is túljutottunk. Az elődöntőben Svédország ellen 5:1. A döntőben az előző világbajnok Olaszország volt az ellenfél. 3:1-es félidő után 4:2-re kikaptunk. Végül is az esélyesebb csapat győzött, így az ezüst is szépen csillog. Mindenesetre a magyar labdarúgás erejét dicséri, hogy némi esélyünk volt a végső győzelemre is 2:3-nál.

XIII. Újpest és Deák gólcsúcsa 1945/46
Az 1945/46-os két csoportos bajnokságban két fantasztikus gólcsúcs is született. Az Újpest labdarúgócsapata 184:42-es gólaránnyal lett bajnok. 36 mérkőzésen ez országos csúcs. Emellett Deák Bamba a Szentlőrinci AC csatáraként 66 gólos kozmikus gólcsúcsot ért el 34 mérkőzésen.

XIV. Az Aranycsapat 1950-1955
1950 VI.4-1955 XI.27 52 mérkőzés 43-7-2 Gólarány: 221:60=3,68. A mérkőzésenként rúgott gól: 221/52=4,25. Ilyen csapat sem azelőtt, sem azóta nem volt. Ezeket a számokat meg sem tudja közelíteni még a spanyol csapat sem, mert jóval kevesebb gólt rúgtak, igaz, kevesebbet is kaptak. Egyszerre legalább hét világklasszis játszott a csapatunkban: Grosics, Lóránt, Bozsik, Kocsis, Hidegkuti, Puskás és Czibor. Az 1970-ben és 2002-ben 100%-os eredménnyel győztes brazilok eredményességben mindenképpen túlszárnyaltak minket, mert mindkétszer győztek. Az Aranycsapat teljesítménye azonban – ezzel együtt – egyedülálló.

XV. Albert Flórián 1965-1967
1959 óta rendszerint kimagasló teljesítményt nyújtott a válogatottban és a bajnokságban is. 1965-ben a Ferencváros – terminus nehézségek miatt vállalva az egy mérkőzést – Torinóban verte a Juventust 1:0-ra, és így megnyerték a VVK-t. Az egyetlen magyar európai kupagyőztes csapat lett. 1966-ban a világbajnokságon – elsősorban  a brazilok ellen - szenzációs teljesítményt nyújtott. Ennek tulajdonítható, hogy ő lett az egyetlen magyar aranylabdás 1967-ben.  1960-ban Puskásnak kellett volna ítélni a BEK döntőn lőtt négy gólja miatt, de ki volt adva a szocialista országok sportújságíróinak, hogy – mivel disszidens – nem tehetik az első helyre. Így lett csak második a szavazáson. De Albertnál már nem lehetett ilyen kifogás.    

XVI. Újpesti Dózsa 1969-1975
1969-75-ig sorozatban hétszer voltak bajnokok. Az 1969-es csapat csatársora legendás: Fazekas, Göröcs, Bene, Dunai II, Zámbó. Győzelmi sorozatukat a Fradi Nyilasi vezérelte és Dalnoki edzette csikócsapata tudta csak megállítani az 1975/76-os szezonban.

XVII. Gólcsúcs a Labdarúgó Világbajnokságon 1982
A spanyolországi világbajnokságon a csoportunk első mérkőzését El Salvador csapatával játszottuk. 3:0-ás félidő után 10:1-re győztünk. Ez VB csúcs. Az előzőt is mi tartottuk Jugoszláviával megosztva. /Magyarország-Dél Korea 9:0, és Jugoszlávia-Zaire 9:0/ Örökítsük meg a csapatunkat, akik ezt a nagyszerű eredményt elérték: Mészáros – Martos, Bálint, Garaba, Tóth J. – Müller (Szentes, 68.), Nyilasi, Sallai – Fazekas, Törőcsik (Kiss L., 56.), Pölöskei. Gólok: Nyilasi (3. és 83.), Pölöskei (11.), Fazekas (23. és 54.), Tóth J.(50.), Ramirez (64.), Kiss L.(70. 73. és 78.), Szentes (71.)