Az utóbbi évek legnagyobb nemzeti futballsikerét arató U19-es válogatott egy évvel idősebb játékosai ma nekiállnak, hogy kihozzák a legtöbbet a szerencsésnek mondható sorsolásukból az egyiptomi világbajnokságon. Sandro faszomat a győriekbe Egervári váltotta a csúfondárosat bucskázó holland van Buurent, az ő feladata lesz megoldani, hogy ne érződjék a kelleténél erősebben, hogy a magyarok neves csapatokban, de nagyon keveset játszanak. Hondurast ki kell lapítani, még a döntetlen is csalódást lenne, titkos vágyunk a minél komolyabb gólkülönbségű győzelem, hiszen akkor a legrosszabb esetben is továbbjutunk (négy csoport harmadikja megy a 16 közé). Szeretnénk látni a portugálokkal szembeni nyomást, a spanyolokkal szembeni határozott, bátor játékot, és a magyarosnak tartott, ám a felnőttekre már régen nem igaz rövidpasszos játék újjászületését. Tovább után találod a felvezetőt, 21.00-tól pedig a Rádió Q-n is folytatódik az értekezés.

A FIFA U-20 Labdarúgó Világbajnokságot 1977 óta, kétévente rendezik meg. A tornán a hagyományosan kiváló utánpótlással rendelkező dél-amerikai országok járnak az élen, Argentína közöttük is abszolút osztályelső, a legutóbbi hét tornából ötször ők nyertek, összesen hat sikerük van. Őket Brazília követi néggyel, a portugálok kettőt húztak be, mellettük még Németország, Jugoszlávia, Spanyolország és a Szovjetunió mondhatja el, hogy hazaért egy-egy zseniális korosztályuk.

Az egyiptomi torna 24 csapat részvételével zajlik, közülük csak a rendező ország került automatikusan a mezőnybe, még a címvédőnek sem járt ez a privilégium. Az argentinok egyébként lesre is futottak – úgy tűnik idén nem nagyon megy nekik ez az a kvalifikációs-kérdés – hiszen a dél-amerikai selejtezőcsoport záró körében egyetlen győzelmet sem tudtak aratni, így nem kellett a túrához javasolt hastífusz, hepatitis A-B, veszettség, malária és sárgaláz elleni oltásokat végigszenvedni.

A felnőttek mezőnyéhez hasonlóan itt sem született még afrikai győzelem, de a nagyhatalmak kvalifikálták magukat, közülük Ghána és Nigéria korábban játszott már döntőt is. Figyelembe véve, hogy egyre több európai edző dolgozik Afrikában, és a klubfutball is egyre szorosabb együttműködést alakít ki helyi csapatokkal, mely a szakmai munka, az infrastruktúra és a taktikai érzék/fegyelem fejlődését hozza magával, nem lesz különösebb meglepetés, ha megszületik az első, sporttörténelmi siker.

Az esélyeket tovább növeli a hazai rendezés, és – mivel utánpótlás tornáról van szó – arról sem felejtkezhetünk meg, hogy az afrikai játékosok izomzata fejlettebb, dinamikusabb, sorozatterhelés mellett gyorsabban regenerálódnak, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy idén bődületes támogatást kap a kontinens futballja, túl vagyunk a Konföderációs-kupán, elkezdődött az U20-as VB, egyre nagyobb figyelem övezi az Afrika Kupa eseményeit, a koronát pedig a dél-afrikai VB jelenti majd.

Az előző U20-as tornát Kanadában rendezték, a döntőben a már méltatott argentinok cseh barátaink ellen diadalmaskodtak. A torna legjobb játékosa és egyben gólkirálya Sergio Agüero lett, de mellette olyan játékosok tűntek fel, emelkedtek ki, mint például: Gerard Pique, aki azóta kétszeres BL-győztes lett (nagyon durva adat), Diego Capel, Juan Mata, Granero, Marcelo, Pato, Insua, Zarate, dos Santos, Vidal vagy Altidore, így ebből a szempontból is érdekes lesz majd követni a meccseket. A meghatározó játékosok ára kategóriát ugrott az utóbbi években, ami automatikusan azt hozza magával, hogy az eddig szinte fű alatt zajló U világesemények jelentősége megnő, a klubok megfigyelői igyekeznek minél fiatalabb korban megszerezni egy-egy tehetséget – a magyar csapat játékosai számára is ez lehet a legnagyobb motivációs tényező, nem számítva persze a már most is külföldön játszó tehetségeink élménybeszámolóit.

A magyar csapat kerete

Kapusok: Gulácsi Péter (FC Liverpool), Megyeri Balázs (Ferencváros), Kovácsik Ádám (Reggina)
Védők: Debreceni András (Budapest Honvéd), Korcsmár Zsolt (Újpest FC), Szekeres Adrián (MTK Budapest), Szabó János (Paksi FC), Zámbó Bence (Győri ETO FC), Présinger Ádám (Videoton FC)
Középpályások: Dudás Ádám (Győri ETO FC), Tóth Bence (Ferencváros), Takács Péter (DVTK), Koman Vladimir (Bari), Simon Ádám (Szombathelyi Haladás), Varga Roland (Brescia), Kiss Máté (Győri ETO FC),
Csatárok: Németh Krisztián (AEK Athén), Simon András (Cordoba), Gosztonyi András (MTK Budapest), Balajti Ádám (DVTK), Futács Márkó (Werder Bremen)

Ez azt jelenti, hogy az U19-es EB-n harmadik helyet szerzett csapatból hiányozni fog Nikházi Márk, Gál András, Pokorni Péter, Iszlay Bence, Szabó László, Lengyel Dániel, Busai Attila és Bajner Bálint, a spanyolok elleni győztes gólunkat szerző, és az egész tornán kiváló játékot bemutató Nagy Olivér pedig sérülés miatt nem tagja a keretnek. Kádár Tamás esete egyedi, őt ugyanis nem ereszti klubja, a Newcastle United, hogy gebedjenek meg a zenbékettő-nyugaticsoport.

A FIFA és az UEFA hivatalos rendezvényeire minden csapat köteles elengedni ugyan játékosait, ám az U20-as VB némileg el lett menedzselve, mert nem került be idejében a hivatalos versenynaptárba, aminek jórészt a Konföderációs Kupa az oka, hiszen amiatt kellett megváltoztatni az utánpótlás torna eredeti időpontját.

A többi európai országhoz képest egyébként még így is szerencsések vagyunk, hiszen a német válogatottnál – amely a torna abszolút favoritjaként utazhatna ki – tizenkét játékos részvételét vitatták, végül némileg foghíjas kerettel érkeztek, hiányzik majd Deniz Naki, Timo Gebhardt, Marcel Risse, Toni Kroos vagy Danny Latza is, de az olasz (Palosci, Okaka Chuka, Forestieri) és a spanyol csapat is nélkülözi majd legjobbjait.

Az angolok meg egyenesen a tartalékosnál is tartalékosabb csapattal utaztak Egyiptomba: a legbeszédesebb talán az az adat, hogy a tavaly Csehországban a kvalifikációt kiharcoló keretből mindössze egyetlenegy játékos (a középhátvéd Benjamin Mee) szerepel a mostani keretben is. Hiányzik tehát – többek között – az azóta már a Villában játszó Fabian Delph; az időközben a Man Cityből a Chelseabe igazoló Sturridge; vagy klubtársa, a jelenleg kölcsönben a Wiganben játszó Scott Sinclair.  

Annál többen vannak ott az idei ukrajnai kontinenstornán döntőt játszó keretből, ám a legjobb játékosok ebből a garnitúrából is otthon maradtak. Nem utazhatott például a két gólvágó, a Villa első csapatában az előző szezonban már bemutatkozó Delfouneso és az MU-s Wellback; de a középpályán remeklő Dan Gosling az Evertonból és – az idén kölcsönben a Watfordban játszó – arsenalos Lansbury sem.

Brian Eastick rendelkezésére tehát jobbára csak olyan játékosok állnak, akik minimális, vagy éppen semmilyen felnőttcsapat-beli tapasztalattal nem rendelkeznek, így aztán nehéz is volna bárkit kiemelni ebből a csapatból. Mindenképpen említést érdemel viszont, hogy – újdonsült divat-ellenszurkolók, figyelem! – a Man City hat (!) játékost is ad a keretbe. Közülük – a kékek szurkolói szerint – a jobbhátvéd Trippier-re és a középpályás Adam Claytonra érdemes figyelni, a nagy felfedezett pedig a jónevű, libériai születésű Alex Nimely-Tchuimeni lehet. A Manchester United szurkolóinak – valamint azoknak, akik követték Gulácsi Péter szereplését a Herefordban – ismerős lehet még Febien Brandy neve, aki tavaly tavasszal – Gulácsival együtt – kiemelkedett a League One-ból végül kieső csapatból. Személyes szimpátiánk kíséri továbbá Martin Kelly szereplését: a Liverpool (néha szélsőhátvédként is szereplő) középhátvédje tavaly a PSV ellen mutatkozhatott be az első csapatban. (az angolos kiegészítést A. H. Benőnek köszönjük).

A sok hiányzó után felfedjük a torna celebritását is, a kameruni válogatottban árgus szemekkel vizslathatjuk Etienne Eto’o (Mallorca) játékát, akiben bezony Samu öccsét tisztelhetjük.

No, nem mintha kétségeink lennének afelől, hogy a Gulácsi – Debreceni – Koman – Németh tengely lesz a torna sztárja. Az U19-es EB-hez képest változást jelent, hogy Egervári mester 4-4-2-re cserélte az akkor játszott 4-2-3-1-et, ami nem tűnik hülyeségnek, hiszen keret választ játékrendszert, nem pedig fordítva, márpedig csatárokból és szervezőkből jobban állunk, mint szűrőkből meg vonalszélsőkből. A csapat gyenge pontja a jobbhátvéd pozíciója lesz, hiszen ilyen játékosunk gyakorlatilag nincs is a keretben.

Az U19-es csapatunkat őszintén lehetett szeretni. Nem szartak be, néhol kifejezetten szép dolgokkal lepték meg az ellenfeleket, képesek voltak a magyar válogatottakra nyomokban sem emlékeztető domináns játékot nyújtani. Ne feledjük, ez nagyjából az a korosztály, amely egy 5. hely (U17), és egy Eb-bronz (U19) után érkezett Egyiptomba.

Érdemes még megemlíteni, hogy a FIFA honlapján ingyenesen lehet sztrímelni, és már az összefoglalók is fent vannak.