Már csak ketten nem kaptak ki, viszont még mindig hárman nem nyertek a Serie A mezőnyéből, amelyet újra az elmúlt évekhez hasonlóan újra az Inter vezet, jobb gólkülönbségével megelőzve a Juventust. Vesszőfut a Milan, az Armageddon kellős közepén játszott óriási meccset a Palermo és a Roma, először kapott ki a Sampdoria (a Fiorentina kezelte a tilót), a másik genovai csapat viszont a szezon eddigi legjobb meccsén hatalmas 2-2-t játszott a Juventusszal. Az Atalanta első pontját kiállítással ünnepelte Conte, de az edzők közül Zenga sem alhat nyugodtan, Donadoni pedig mindjárt elnöki raportra jelentkezett az újabb Napoli-vereség után, amivel egészen a szakadék széléig sodródtak. Az újoncok közül csak a Parma maradt legény, a Livorno idegenben, a Bari otthon kapott ki. Hajtás után 5. összefoglaló, 6. beharangozó, hogy ott rohadjon meg az összes hétközi forduló, ahol van.

Lippi ott volt a Marassi lelátóján, és bizony volt is mit néznie: a Genoa-Juventus magas színvonalú, pörgős, jó meccs volt két kiváló, győzni akaró csapattal. Az olasz futballról szoktuk mondani, hogy 10-ből öt meccs nézhetetlen, három elmegy, de a maradék kettő… azokra nem lehet egyetlen pillanatnyi panasz sem. Ilyen volt ez is, majd a kommentek között kijavítotok, de úgy éreztem, a Juve közelebb állt a győzelemhez még úgy is, hogy Poulsen miatt végig emberhátrányban játszott, és Amaurinak sem nagyon volt értékelhető megmozdulása. A Genoa nagyon jó csapat, több dolgot is hatékonyan tudnak játszani, csütörtökön elsősorban Mestót kell kiemelnünk, aki egyszer túlugrotta, egyszer lefutotta Grossót, és ezzel kis híján megnyerte csapatának a meccset. A meg nem adott gólokkal nem akarunk foglalkozni, mert sehova nem számít, ki hány ilyet szerez, de szándékos csalást nem látnánk azért egyik szűk ítélet mögé sem. Akiről viszont muszáj beszélni, az Marchisio. A félelmetes szemű ifjonc azt játszotta, amit olasz középpályás nagyon régen nem: eszetlen mennyiséget futott, ha kellett, passzolt, ha kellett, felvitte a labdát, cselezett, lőtt, átlépett, és mindenhol ott volt. Lippi lelki szemei előtt már látja is a De Rossi-Gattuso-Marchisio hármast talpig azzuróban, és igaza is van: Pirlo 2.0 megérkezett. (Genoa-Juventus 2-2)

Simán látszó, tulajdonképpen valóban sima győzelmet aratott az Inter, de a Napolinak is bőven volt helyzete, Julio Cesar kétszer is óriásit védett. Nehéz a meccsről nyilatkozni, mert eldőlt, mielőtt elkezdődhetett volna, Eto’o és Milito folytatja a gólgyártást, Maicon pedig lassan már tényleg többet van az ellenfél térfelén, mint a sajátján. Sneijder szabadnapot vett ki, így igazán érdekes lehetett volna, mire megy az Inter a Napolival, ha nem vezetett volna már az 5. percben 2-0-ra, így csak annyit jegyezhetünk fel, hogy Donadoninak hamarosan kitelik a becsülete Nápolyban is. Nem is csoda, a bánatos arckifejezéssel poroszkáló Lavezzi látványától az élettől is elment a kedvünk szerda este. Megfogalmazódott bennünk, hogy azért idén is az Inter a legnagyobb esélyes, de a Juventusnak nagyon sokat érhet, hogy télen hazai pályán fogadja a Roma, Lazio, Genoa hármas tagjait, azaz ezekkel az ellenfelekkel szemben mindössze két pontot bukott el idegenben. Az Inter a következő fordulóban komolyabb feladattal találja szembe magát, Genovába látogatnak a Sampdoriához. (Inter-Napoli 3-1)

Nem az a baj a Milannal, hogy kikapott Udinében, hanem az, hogy az erőviszonyoknak megfelel ez az 1-0. Nem üzemképes egyszerűen a csapat, Oddónak hiába mutogat Nesta (aki viszont parádés formában tért vissza, a Milan legveszélyesebb helyzete is az ő fejese utáni kapufa volt), hogy ne lógjon be négy méterrel, ha ezt magától nem tudja, már régen rossz. Flamini ráadásul megkapta azt a pirosat, amit egy hete kellett volna megkapnia, Di Natale meg az 5. fordulóban belőtte a 7. gólját. Ennél ezért fog sokkal szebbeket is szerezni, az igaz. (Udinese-Milan 1-0) A Barberát akkor eső verte, hogy igazat kell adnunk popp beszámolójának: butaság volt végigjátszatni a meccset a csapatokkal, teljesen irreálisak voltak a körülmények. Ettől még mindkét csapatnak jár a vállveregetés, fordulatos, jó meccset játszottak az összefoglaló alapján, amiből ki kell emelnünk Tottit (újabb gól-gólpassz-combo), és Burdissót, akiről még biztosan kap néhány gólt a csapat, de fejelni is fog még néhányat. A Palermónak valahogy nem akar összejönni semmi, de hamarosan ők is megindulnak. Csak legyen türelmük kivárni. (Palermo-Roma 3-3)

A Sampdoria a várakozásoknak megfelelően kifeküdt Firenzében, ráadásul pont úgy, ahogy egy 5-9. helyezett csapatnak kell. Jovetics már megint, majd Vargas és Gilardino másolták le egy héttel ezelőtti góljukat: előbbi ívelt, utóbbi bólintott. A Fiorentinának pont erre volt szüksége a Roma elleni kiábrándító meccs után, hiszen azért csak a listavezetőt verték meg, cinkosan hallgassunk róla, hogy ettől még a Samp nem több egy jó rajtoló középcsapatnál. (Fiorentina-Sampdoria 2-0) A Lazio tragikus hetet tudhat maga mögött, bajnoki veresége után otthon kapott ki az EL-ben, majd a Serie A-ban is, méghozzá az újoncok legeminensebb képviselőjétől, a Parmától. Bozsinov szégyentelenül nagy gólt ragasztott a léc alá, majd hiába egyenlítettek egy (ajándék) büntetőből, a Parma egy (jogos) 11-esből megnyerte a meccset. (Lazio-Parma 1-2) Némileg meglepő, hogy a Cagliari a kiválóan startoló Bari otthonában szerezte meg első győzelmét, ami egyben a kakaskák első veresége is volt. Nené első Serie A-gólja győzelmet ért, amiért Marchetti kapusnak is fizethet egy bambit (Bari-Cagliari 0-1)

Megkezdte idei működését Di Vaio, bár az ő gólja már csak bebiztosította a Livorno elleni győzelmet, úgyhogy kevésbé lett hangsúlyos, hogy a csatár kezezett a gólja előtt. Mi azért láttuk, Marco, úgyhogy ejnye. (Bologna-Livorno 2-0) Conte bemutatkozása nem sikerült olyan marha jól Bergamóban, mert ugyan megszerezte első pontját az Atalanta, de a szintén nehéz helyzetben levő Cataniát talán illett volna megverni. Ráadásul Contét kiállították dumáért (egy kezezést vitatott, ráadásul nem is a 16-oson belül), és a hajrában Morimoto majdnem megnyerte a meccset a szicíliaiaknak. (Atalanta-Catania 0-0) Egy-egy kapufa, egy-egy pont, egy felejthető meccsen Sienában. (Siena-Chievo 0-0)

A 6. fordulóban még mindig nem áll az élre az erről folyamatosan csak hajszállal lemaradó Juventus, mert legyűri a Bolognát, de eközben az Inter is győz a Marassiban, és ezzel teljesen leszakítják magukról a még reménykedő üldözőket. Megindul, vagy inkább lendületbe jön az a folyamat, aminek köszönhetően a fenti két csapat karácsonyra 15 pontot ver a mezőnyre, hogy aztán tavasszal egymás ellen döntsön. Rangadó lesz Udinében, de két felpörgött csapat találkozik Rómában is, ahol a Lazio és a Palermo csap össze. Megint lesz derbi (most Toszkánában), és most kell fogadni arra is, hogy a Milan nyer!

Sampdoria-Inter 0-1
Milito kedvenc ellenfele (összesen négyet gurított nekik tavaly, köztük egy triplettával a szezon legfontosabb genovai meccsén) egyelőre még nem tart ott, hogy győzelmi reményei legyenek az újjáalakuló Inter ellen. Ez a start jól mutat a tablón, de ha megnézzük, kik ellen és hogyan nyert a Doria, majd melléjük tesszük az Intert, már egy iksznek is fenemód kell örülniük a genovaiaknak. Ennek ellenére egy döntetlent nem tartunk elképzelhetetlennek, a tavalyi 1-1 is inkább a hazaiaknak állt, aztán a kupában a szezon egyik legcsúnyább verését mérték az Interre, de ez a csapat most más, mint a tavalyi volt. Erősebb, sokkal több lábon áll, és négy bajnoki cím önbizalma sugárzik az újonnan érkezettekre, akik a Napoli ellen csapatuk mindhárom gólját szerezték. Ez egy olyan meccs, ahol meg lehet botlani, de az Inter (és a Juve) úgy kimagaslik a mezőnyből, hogy az ilyen meccseken már az is elég, ha rákoncentrálnak. A bukás majd a Catania, meg a Siena ellen jön a legyintgetés miatt.

Juventus-Bologna 4-1
Itt nincs mese, gázolni kell, bár nem árt tartalékolni a müncheni túrára is. A két kenyérpusztító közül csak Amauri kerül a padra, Poulsennek kezdenie kell, a másik oldalról pedig két ex-juvés csatár melegít. Zalayetát különösen szeretni fogja a nép a nápolyi mutatványa után.

Milan-Bari 1-0
Ha az ember ránéz a Milan kezdőjére, meg nem mondaná, hogy 2007 BL-győztesének romjait látja. Ennek ellenére hazai pályán muszáj nyerniük (az Internek ugyanitt nem sikerült), mert már most igen rusnyán fest számukra a tabella, amelynek pont a közepén állnak. Mögöttük egy ponttal a Bari, ez sem akármi.

Udinese-Genoa 2-2
Mindkettő ott lesz az élmezőnyben, ha nem történnek gyökeres változások, úgy tippeljük, a BL-helyekért fognak versenyezni. Mindkét csapatnál erős kezdők, de nem különösebben mély keret áll rendelkezésre, ez pedig a szezon elején még azt jelenti: nagyon jó meccset látunk sok góllal.

Catania-Roma 0-0
Újra nekirugaszkodunk egy római döntetlennek, ha már a másik szicíliai 0-0-lal csúnyán melléfogtunk. Ehhez viszont most van magyarázatunk is: a Catania iszonyúan feltüzelve kezdi a meccset, Ranieri érzésünk szerint előre aláírná a döntetlent az Elefántok földjén.

Lazio-Palermo 1-1
A rómaiak még csak hagyján, mert nem is kezdtek rosszul, múlt hétig minden kerek volt az Olimpicóban, de a Palermo óriási tervekkel kezdett, ehhez képest egy győzelemmel előzik csak meg a szigetük már kiesőnek tekinthető másik lakóját. Itt is mozog a kispad erősen.

Livorno-Fiorentina 2-2
A szezon második derbijén a Fiorentina tartalékolni fog a BL-re, mert egyrészt a Liverpool jön hozzájuk, másrészt ha kikapnak, valószínűleg ki is esnek. Ezt kihasználhatják a komcsik, de a győzelmüket túlzásnak éreznénk.

Napoli-Siena 2-1
Do or die, ha Donadoni nem veri meg a toszkán kiscsapatot sem, kivágják, mint a gerelyt. A csapatra költött majdnem 40 millió euróból eddig semmit nem látott vissza Di Laurentis, az pedig már nem fér bele, hogy a 6. fordulóra eldőljön, idén sem ér el a világon semmit a csapata.

Chievo-Atalanta 2-0
A veronaiak sokkal jobb csapatot alkotnak, ráadásul a bergamóiaknál nem lehet ott a kispadon Conte, így nem is tippelhetünk mást, mint magabiztos hazait. Acquafrescának vajon hány meccs kell ahhoz, hogy eltalálja azt a nyomorult ketrecet?

Parma-Cagliari 3-1
A Parma szeretné tovább húzni a kiváló rajtot, ehhez pedig nem kegyelmezhet a masszív, de a hibázásra bármikor kapható szárdoknak. Biabianyra újra felhívjuk a figyelmet, mert ilyen gyorsan futó labdarúgót ritkán lát az ember, a francia ráadásul a labdát sem hagyja el közben.