Gyárfás Tamás nagy tisztelettel amondó, elég az álszenteskedésből, csak az aranyak számítanak. Orkbeszéd. Már a D-seket legyőzni is nagy élmény, aki volt már megyei döntőben, az igazi májer, országos bajnokságon indulni pedig Mentos coolság, ami – definíció szerint – az elérhető legmagasabb coolsági fok. A magyar jorky válogatott meg harmadik lett a franciaországi EB-n, hoppá. Ennek örömére ismét Nemes Koppánnyal, a szövetség elnökével, és Berta Gyurival, az EB gólkirályával (hoppá-hoppá) beszélgettünk.

Korábban már posztoltunk magáról a játékról, most nekiesünk a sportág nemzetközi helyzetének. Zsorkiban az irigy, gonosz franciák uralnak mindent, sem klub-, sem válogatott szinten nem engednek senkit a kondér kozelébe. A sportág jellegéből adódóan (gyors, ötletes, technikás) észak trolljai nem rúgnak labdába, itt a mediterrán stílus a nyerő, Spanyolország, Olaszország, Portugália tartozik az élvonalba. Meg persze mi, a magyaros fineszünkkel.

NST: Jó vezérünk, Koppány, szólj pár szót a válogatott hátteréről. Milyen célkitűzésekkel indultunk, minek köszönhető az áttörés?

Nemes Koppány: Az előző EB-hez képest az volt a legnagyobb különbség, hogy a válogatott keret már szeptembertől heti 2-3 edzéssel készült az Európa-bajnokságra, a szakmai munkáért pedig Kovács Tamás, a válogatott koordinátora felelt. Próbáltunk minél több elemet ösztönszintre fejleszteni, erőltettük a begyakorolt figuráinkat és fejben is nagyon készültünk, el akartuk kapni legalább a portugálokat, akiket korábban még sosem sikerült legyőznünk. A legfőbb célkitűzésünk az volt, hogy minden ellenfelünkkel legyünk partiban, és lehetőség szerint jussunk be az elődöntőbe.

NST: Mit kell tudnunk a torna lebonyolításáról?

N.K.: Hét ország nevezett az eseményre, de a válogatottakkal párhuzamosan zajlottak a klubcsapatok küzdelmei is. Az EB alapszakaszában mindenki játszott mindenkivel, majd értelemszerűen 1-4, 2-3 párosításban rendezték az elődöntőket. Az olaszokkal játszottunk, ez volt talán a torna egyetlen gyengébb meccse számunkra, a többfrontos részvétel miatt mind fejben, mind fizikailag fáradtabbak voltak a srácok, így a döntőbe nem sikerült bejutni. Viszont elképesztő bravúr, hogy a harmadik helyért három-egyre lenyomtuk a portugálokat, őket korábban sosem sikerült.

NST: Többfrontos részvétel?

N.K.: Ahogy már említettem a klubcsapatok küzdelmei is Tarnosban zajlottak. A klubvilágbajnokságon negyedik helyen végzett a Crystal Palack, mögöttük a Piros mogyorós csapata, a Bajnokok ligájában pedig ötödik lett a Jorkillers, hetedik a Green Army. Természetesen a válogatott játékosai ezekben a csapatokban is pályára léptek.

NST: Rögtön lássuk is a keretünket:

N.K.: Berta György, Gedai Gáspár, Jámbor Zsolt, Jenei István, Varró Gergely.

NST: A harmadik hely egy kifutott eredmény, vagy a folyamatos fejlődésünknek köszönhető?

N.K.: Mindenképp a második. Az eredményünknek komoly visszhangja volt, a nemzetközi szövetség nagy örömmel üdvözölte a magyar szereplést, hiszen így tovább bővült a sportág élvonala. Az elismerésüknek kézzelfogható jele is van, jövő júniusban Magyarország adhat otthont a jorkyball Bajnokok Ligája-döntőnek, a sikeres lebonyolítás pedig felvezetése lehet a 2011-es Európa-bajnokság hazai megrendezésének.

NST: Ámen.

Természetesen puskavégre kaptuk Berta Györgyöt is, az EB gólkirályát.

NST: Szállj, te büszke ének, zúgj, miként a fergeteg
Zengje híred messzi föld és messzi tengerek.
A mi hazánkról szól az ének, a mi hazánknál nincsen szebb – kezdenék bele erős felütéssel a doni kozákok érces basszusát csempészve a sorok közé, de a döntő pillanatban rámtör a kehesség. Marad a sablon.

Gratulálunk a csapatnak, neked pedig jár a külön riszpekt is. Hány góllal is lettél gólkirály?

Berta György: Hatvaneggyel.

NST: Azannya. Mióta jorkyzol és hogyan tévedtél le először a pályára?

B.Gy.: Két és fél éve játszom. Koppányt már régebben ismerem, ő kapacitált nagy erőkkel, hogy a kispályás foci mellett próbáljam meg a jorkyt is.

NST: Mi kell ahhoz, hogy valaki EB gólkirály legyen?

B.Gy.: Elsősorban jó helyzetfelismerés, és váratlan megoldások. Sokszor még én sem tudom, mit fogok tenni a felém jövő labdával, nagy szerepe van az ösztönöknek.

NST: A gólérzékenységed szerepet kap a választott taktikában?

B.Gy.: Igen, próbálunk mindig úgy cserélni, hogy a lehetőségekhez képest minél többet játsszak elől. Ez egyébként Jenei Istvánra is igaz, ő is vérbeli csatár.

NST: Mi volt a torna kulcsmomentuma? Már ha volt ilyen egyáltalán.

B.Gy.: Igen, a nyitómeccsünk. A portugálokkal játszottunk, és csak döntő szettben kaptunk ki egy nagy szoros meccsen, ott éreztük, hogy legközelebb elkaphatjuk őket.

NST: A franciákat teljesen reménytelen vállalkozás leverni?

B.Gy.: Ennek egyelőre nem sok relitása van. Szinte profi bajnokságban játszanak, több százezren űzik az ipart arrafelé. Viszont roppant segítőkészek, szívesen osztják meg a tudásukat a feltörekvő csapatokkal, persze azért mindenbe nem avatnak be.

NST: Mit tanultatok az EB-n, milyen tapasztalatokkal szolgált?

B.Gy.: Nagyon jó volt megélni, hogy tudtuk hozni azokat az elemeket, amiket az edzéseken gyakoroltunk. Sokat tanultunk az ellenfelektől is, de talán az a legfontosabb, hogy rengeteg éles meccset játszhattunk a sportág legjobbjai ellen, mind a válogatottal, mind a klubcsapatokkal. Itthon messze nincs ekkora tét és kihívás.

NST: Mi-cso-da? Szabadjon megjegyeznem, hogy _benitóval majd minden csütörtökön lent mozgunk, üstöllést ki vagytok hívva.

B.Gy.: Nem gond, kedd délutánonként mindig itt vagyunk, jöhettek bármikor.

NST: Istenuccse, végetek. Köszönjük a lehetőséget, és még egyszer gratulálunk.

(A nagy érdeklődésre számot tartó ütközetre még nem került sor, de természetesen vaskos szalagcímekkel fogunk beszámolni a trónfosztásról)