Két hete beindult a nagyüzem a Serie A-ban, most már zsinórban jönnek a rangadók, egymást érik az életről, s halálról döntő derbik. A hétközi játéknapon például egymásnak feszül a jelenleg legjobb formában lévő csapat (Fiorentina) és a legjobb formáját még keresgélő, de legerősebb klub (Inter), lesz alsóházi rangadóvá degradálódott Roma-Sampdoria, ami után valahol már vér is fog folyni, és egymás ellen készül két várakozások felett teljesítő gárda, a Catania és az Udinese. A többi párosítás meglehetősen egyértelműnek tűnik, de a Siena milánói vendégjátéka és a Juventus látogatása Bolognában mindenképpen óvatosságra inti az egyszeri tippelőt. A forduló nagy kérdése természetesen az, hogy Mourinho kirohanása milyen hatást vált ki az Inter játékosaiból, akik tavaly tükörsimán verték Firenzében a lilákat, most azonban ehhez bravúr kellene – ilyet pedig idén még nem láttunk a Nerazzuritól.

Fiorentina-Inter 1-1
Jöhetne az ötödik zsinórban a liláknak, de Gilardino, aki a csapat góljainak döntő többségét szerezte eddig, megkapta jól megérdemelt kétmeccses eltiltását, nélküle pedig a mögötte nem sok lehetőséget kapó Pazzininek kell Mutu és Santana (Jovetic? Osvaldo?) mellett megpróbálnia feltörni az Inter védelmét. Ez mondjuk volt már nehezebb feladat az elmúlt három évben, mint jelen pillanatban, hiszen Maicon kivételével Mourinho hátsó alakzatát túlságosan megnyugtatta a remek formában védő Julio Cesar parádés teljesítménye. Az Internek úgysem ez az erőssége, nekik inkább sok gólt kellene szerezniük – ha már három csatár is pályára lép rendszeresen – erre azonban szinte egyedül Ibrahimovic képes. A Fiorentina hiányzói viszont nem védők, és az otthonában eddig mindössze egyetlen gólt kapó Viola ellen három csatár ide, Ibrahimovic oda, nem lesz könnyű dolga Mourinhóéknak.
„A szerdai csapatból látni fogják, kivel voltam elégedetlen – mondta a portugál, úgyhogy külön érdekes lehet, hogy ki marad még ki azokon kívül, akikről tudjuk (Cruz és Adriano – meg vagyunk lepve, hogy a pikey nincs köztük). Az Internek vannak gondjai, de ezek ellenére nagyon erősnek tűnik, és ez így is marad, míg Ibrahimovic egészséges, de ha vele valami történik, és a többi centert idejekorán kivágja a csapatból Mourinho, akkor lehet reménykednie minden ellendrukkernek.
Reménykednie lehet (és kell) a Fiorentinának is, Prandelli is jobban tenné, ha a tavalyinál jobban gatyába rázná az Inter ellen készülő csapatát, ahelyett, hogy azon siránkozik, hogy nem jogos Gilardino eltiltása (mi keveselljük a két meccset, nincs elég elrettentő hatása). A Fiorentina egy rangadón már túl van idén, a Juventus ellen az első fordulóban a szezon legjobb játékát nyújtó torinóiak ellen az utolsó pillanatban egyenlített, miközben az Inter a Milan és a Roma elleni meccsét is letudta (felemás sikerrel) már. A két csapat a BL-ben is érdekelt, úgyhogy a formaingadozás nagyon sokba kerülhet, különösen a bajnokság ezen szakaszában, amikor egymást érik a fontosnál fontosabb meccsek (a Viola például jövő héten derbit játszik).
Ha játszhatna a nagyszerű formában tevékenykedő Gilardino, hazait mondanánk, így azonban az Intert érezzük elég erősnek ahhoz, hogy ne kapjon ki. Győzni viszont nem fog tudni, egyszerűen azért, mert jelen pillanatban ellentétes a két csapat útja: a Fiorentina éppen felfelé igyekszik, az Inter viszont kicsit lépést tévesztett (vagy inkább még nem találta meg), és minden, csak nem meggyőző. Szerintünk kiegyeznek egy döntetlenben.

Milan-Siena 1-0
Ancelottiék mindig nagyon megszenvednek a Roburral, a tavalyi 1-0 után idén sem számítunk vörös-fekete diadalmenetre, annál is inkább, mert a Siena inkább középcsapat, mint kiesőjelölt, a Milannak pedig még mindig van baja bőven. A régi sérültek mellé Ronaldinho és Flamini csatlakozott, Jankulovski eltiltott, így Zambrotta szépen átvonul a Maldini-Bonera kettős baloldalára, ami mutatja is, mennyire nem esélytelen a Siena.

Bologna-Juventus 1-2
Bizony, szerintünk kettőt is fog lőni a Juve. Nem is írjuk le a sérülteket, csak a legfrissebbeket: De Ceglie, Del Piero, Grygera és Szalihamdzsics. Ennek ellenére a Juventus, ha bajnok bevallottan nem is akar lenni, azért a látszat fenntartása érdekében üdvös volna, ha legalább a Bolognához hasonló kutyaütőket lebombázná.

Roma-Sampdoria 4-0
Nem, ez még nem a válság vége, de egyszerűen Totti visszatérésének muszáj valami olyan pluszt adnia hazai pályán a Roma játékának, amivel ezt az első forduló óta teljesen fogalmatlan Sampot ilyen csúnyán meg lehet verni. Otthon a resztlit amúgy is aprítják rendesen a Farkasok, és bárhogy fájlaljuk, idén a Doria ebben a kategóriában indul.

Catania-Udinese 0-2
Itt a vége a lírai elemekkel tűzdelt szicíliai hősi eposznak. Az Udinese úgy megcsapta a Romát múlt héten, hogy az olasz sajtó egy emberként jelentette ki: a Zebretti idén bármire képes lehet. A bármit majd meglátjuk, az Elefántok lemészárlása viszont – ha nem is könnyű feladat – de ezt az Udinesét feltétlenül képesnek tartjuk rá. Meg amúgy is csípi a szemünket ott fent az a ronda címer.

Napoli-Reggina 1-1
Igen, megint van meglepetés-tippünk (felbátorodtunk az elmúlt hetek megérzés-tippjeinek sikerén), megindokolni nem nagyon tudjuk, úgyhogy csak annyit tennénk hozzá, hogy az olasz bajnokságban azok, akik elhiszik, hogy mekkora királyok ők tulajdonképpen, azt a legváratlanabb pillanatban téríti észre a vágóhídra szánt malac. Nem is kezdjük el felsorolni a példákat…

Chievo-Lazio 1-1
Ez is meglepetésnek hathat, pedig igazából nem is az. A Bentegodi ugyan nem szeret a Lazio ellen játszani, de már kezdi megszokni a Serie A-t annyira, hogy hazai pályán ne kapjon ki a valóban erősebb, de ezt bebizonyítani többször képtelen rómaiaktól. A csodás szezonkezdet ellenére jelenleg hetedik a Lazio, és bár ennél többre taksáljuk őket idén, nem most indulnak meg felfelé.

Genoa-Cagliari 3-1
Kicsit magához tért a Cagliari is (már nem is kiesők), de a Genoa azok után, hogy idegenben általában laposra verette magát, fogott egy megérdemelt pontot Milánóban, ha pedig ez nem ad nekik egy szardíniai kiscsapat leveréséhez elegendő lendületet, akkor semmi.

Lecce-Palermo 0-0
Mindketten jól kezdtek, de a hazaiak négy fordulóval ezelőtt nyertek utoljára, a Palermo pedig éppen egy kétmeccses vereségszériából igyekszik kifelé – ehhez pedig nem a legjobb hely Lecce. Mondtuk már többször is, hogy ha mindenkinek rohadtul kellene, akkor általában egyiké sem lesz. Talán most sem. 

Torino-Atalanta 3-0
Torino városának egyik fele szomorúbb, mint a másik, és most az egyik felébe látogat az Atalanta. A bergamóiak idén sokkal jobbak (elképzelésünk sincs, mitől), így nem lennének esélytelenek akár egy győzelemre sem, de ha valakinek a pokol mélységes bugyraiból előtörő lángok perzselik a seggét, az extra motivációval készül. Négy vereség zsinórban pont ilyen.