Az eddigieknél egy árnyalattal puhányabb forduló után szökni látszik a Hamburg, előnye hét pontra hízott az önmagát rútul elgáncsoló Bayern előtt. Felbucskázott a Leverkusen is, miután húsz helyzet is kevésnek bizonyult a gólszerzéshez, ám Voroninnak fél is elég volt, így a Hertha a legjobb csapat idegenben – nehezen hihető adat . A Schalke furcsa körülmények között mentett pontot a rangadón, az utolsó percekben Neuer kapus gólpassza után Kurányi volt a megváltó. Huszti és Hajnal alsó középkategóriás meccsen ikszelt, a stuttgarti Christian Träsch akkora gólt lőtt Werder alázás kapcsán, hogy kigyulladt a háló, a Hoff meg már megint nyert, az anyjuk szentségit, tovább morgolódhatnak a lumpenproletárok. 

Bayern München – Bochum 3-3
Van úgy, hogy egy csapatnak nem megy, mocskosul nem megy, ha beszarnak akkor sem megy. A BL-ben Demichelis tett oda magát egy öngóllal, most a Bochum ellen pillanatok alatt ment el egy agyonnyert meccs. Itt az idő, hogy Klinsi mellett megtaláljuk a csapatot is, mert ahol 34 éve nem volt ilyen gyalázatos szezonkezdet, ott a játékos is vastagon benne van.

Hogy a viharba kaphat tizenhármat a Bayern München hét meccsen?

A csapat egyensúlya irtózatosan felborult. Balhátvéd mindösszesen egy van a keretben, kevés a csatár, de mindenekfelett a kreatív középpályás. Ennek az az elsődleges következménye, hogy a Bayern játéka lassú és kiszámítható, mint egy Ulveczki testcsel. Borowski, van Bommel, vagy Ottl képtelenek felpörgetni egy-egy támadást, rendre hozzák a beléjük nevelt biztonsági sablonokat, mostanra ki is küzdötték magukat a kezdőből. Ebből a szempontból Altintop visszatérése talán segíthet, de nehéz megjósolni, Klinsi számít-e majd rá egyáltalán (a német válogatottak ellenében) és ha igen, akkor hol.

Ha nem megy okosan, hát megy majd erőből, így a Bayern kénytelen testületileg átmenni az ellenfél térfelére. Jönnek ám a védők is, ők sem vakok, ott motoszkál ugye a tenni akarás. Ennek viszont 13 gól az ára. Hiába a két belső, védekező középpályás, ha labdavesztés után nem tudnak szabálytalankodni óriási terület marad az ellencsapásoknak Ennél többet csak a legendásan rossz brémai védelem kapott, meg az a Mönchengladbach, ahonnan ki is vágták Jos Luhukay-t. Azt már viszont nem magyarázza, hogy a játékosok hozzáállása miért kritikán aluli. Lahm zokszó nélkül nézi végig, ahogy módszeresen lefordulnak róla (Zenit, BVB, Werder), van Bommel gyakran amatőr módon beáll a sorfalba, a tizenhatoson belül szabadon kószálnak a támadók és egyáltalán, rendre sértett büszkeség lengi körül a csapatot, hogy itt még futni, meg küzdeni is kell a győzelemért, pfejj, nincs igazság a földön.

Az EB óta Luca barátunk eltűnt, mint az aranyóra, Klose sem az összjátékban, sem góllövésben nem használható, Podolski nem érzi a bizalmat, így aztán mindannyiukból hiányzik a bizonyítási kényszer is. Ez egyébként a komplett csapatra igaz, egyre több a bérelt hely, ami elkerülhetetlenül a harci morál lankadásához vezet, sőt, az sem tesz neki jót, hogy a vezetőség sem mutat egységes, jóban-rosszban arculatot.

Ott van még Rensing, a tudatosan vállalt kockázat. Szó nincs arról, hogy az ő lelkén száradna bármi is. Persze, akadt potyája, de leginkább csak rutinra van még szüksége, el kell fogadtatnia magát a védőkkel, szokni a közeget. Nem feltétlen hiba hát a szerepeltetése, de voltak, és még lesznek is törvényszerű hozadékai a döntésnek.

3-3 Bayern Munich vs. VfL Bochum 1. Teil Highlight… - MyVideo
Ahogy az várható volt, Ribéry felépülésével a 3-5-2-es téboly az enyészeté lett, a kérdés továbbra is az, hogy minek kellett egyáltalán erőltetni. A hétvégi felállás már egész tetszetősre sikeredett, a Bayern számtalan helyzetet dolgozott ki, de a gólok így is valószínűtlen helyről jöttek: Buyten kezdte (hogy mit keresett centerben, az még nem tisztázott), amit Zé toldott meg egy okos és egy erős találattal. Már mindenki azt nézte, mikor lehet pucolni az öltözőbe, mikor a Bochum további két remek kontrát vezetett elő (az első tetejébe), és percek alatt minden odalett, csak szegény Hógolyó maradt.

Borussia Dortmund – Hannover 1-1
A magyarok csatájaként beharangozott derbi uszályszerű véget ért, lapos volt és nehézkes. Egyikük fiunk sem játszott ugyan rosszul, kiemelkedő megoldásokat viszont ezúttal nem láttunk. Hajnal sokat mozgott, rendszeresen elkérte a labdákat, de valószínűleg a kimerítő olasz túra miatt életlen volt ő is, meg a BVB is, mindössze az első 25 percet sikerült felpörgetni. Ez is elég lehetett volna, ha nem csalják le a Dortmund egyértelmű gólját, hiszen Enke bő fél méterrel a vonal mögül kaparta ki Kovac fejesét (a szögletet Hajnal tekerte a fejére kiválóan). Ilyenkor újra megszólal az emberben lakozó videóbíró; fél perc szünet, helyes ítélet, kettő-null, hazai győzelem. Ehelyett szinte a semmiből egyenlített az elképzelés nélkül futballozó Hannover (nem csúnya gólt vállalt Forssell), a BVB meg inkább az őt ért fene nagy igazságtalanságon duzzogott.
 
Mönchengladbach – Köln 1-2
Ennek elsősorban Jos Luhukay szűrte be a levét, akinek eddig tartott a feljutás mámora, utódja átmeneti jelleggel Cristian Ziege lesz.

Nem fogunk semmit elkapkodni, keressük a végleges megoldást, ami mind a klub, mind a játékosok számára megfelelő. Addig is, a továbbiakban én irányítom a csapat munkáját.

Két nevet hallani leginkább: a Schalkétól kiakolbolított Mirko Slomka, vagy a csapatot korábban már edző, sőt a Bundesliga1-be juttató Hans Meyer érkezhet. Slomka mellet az szól, hogy minden bizonnyal stabilabbá tudná tenni a védekezést, ellene, hogy nincs tapasztalata a kiesés ellen vívott harc terén, és nem tartjuk nagy motivátornak sem. Meyer már a nürnbergi munkavállalása előtt is vissza akart vonulni, meglehet, nem hiányzik neki több szívizomgörcs, ráadásul elég csúnyán váltak el anno. Amit le sem merünk írni, az Thomas Doll esetleges felbukkanása.

Schalke – Wolfsburg 2-2
Magathék felállították az egy labdaérintésre eső pontszerzés új rekordját, 27%-os labdabirtoklás mellett is vágtak kettőt. Ez akár elég is lehetett volna a sikerhez, de Ricardo Costa kiállítása összebogozta a szálakat, még ha Rafinha ki is hagyta az esetet követő büntetőt. Percek voltak csak hátra, mikor egy szögletnél Neuer is előre lopakodott, lövési kísérlete Kurányi elé került, aki bedöfte az egyenlítést.

Cottbus – Hamburger SV 1-2
És megint Petric. Iszonytató marhaság volt eladni, amennyiben Klopp hajlik az önkritika felé, most kioszt magának pár nap travaux forcés-t. A Trochowski-Guerrero-Olic-Petric lándzsa, ha halálosnak nem is mondható, mindenképp érdemes komolyan venni. Egyelőre jól veszik az akadályokat, és a keret mélysége is bizakodásra ad okot. Kicsit vad a példa, mely van der Vaart személye kapcsán jut eszünkbe, de ahogy Schuster a Capello féle masszív alapon vigéckedik, úgy Martin Jol is elődje formavilágát próbálja meglovagolni, némi tartalomfejlesztéssel megfejelve. Pedig a sors ellene van, a Cottbus ellen Atouba nyolc perc után lesérült, a helyére érkező Jansen sem bírta tovább negyven percnél, végül Boateng fejezte be a meccset balbunkóban.

Leverkusen – Hertha 0-1
Írtuk már, a Werkself úgy változik, hogy sehogy, megint el elpackázott győzelem, de hát ez a fiatalság átka. A vendégeknél Paja ott volt, pályán volt. Korábban is megesett már, hogy Dárdai hosszabb időre kikerült a csapatból, de bulldog természetének köszönhetően mindannyiszor visszaküzdötte magát, most már csak azt kívánjuk neki, kapjon tisztességes búcsúmeccset Berlinben, és eszébe ne jusson itthon levezetni.

Bielefeld – Karlsruhe 1-2
Megkaptuk a maximumot, ami ebben a meccsben benne volt: olykor szikrázóan kemény küzdelem, néhány gól és vendéggyőzelem.

Stuttgart – Werder Bremen 4-1
A nagy gólarányú kivégzés borítékolható volt, csak azt nem tudtuk, melyik csapat kerül a boncasztalra. Szomorú volt látni, hogy egy semmi kis milánói túra is így leszívja a Brémát, mely elsősorban impotens támadójátéka miatt volt vereségre ítélve, mintsem az ellenállhatatlan hazai rohamok miatt. Träsch meglőtte első, és minden bizonnyal legnagyobb Bundesliga gólját. Nem volt egy tecnikai bravúr, de ritkán látni, hogy valaki ennyire telibe találjon egy labdát, ami kondenzcsíkot húzva süvít a hálóba.

4:1 Stuttgart - Bremen-Highlights - MyVideo

Hoffenheim – Frankfurt 2-1
Nagyon úgy fest, idén sem leszünk Népsport előfizetők.

Heti trivia jeligére
Hans Meyer volt az első keletnémet edző, aki nyugatnémet csapatot vezetett fel a Bundesliga1-be.