Ismét magas színvonalú hétvégén vagyunk túl. A csúcsrangadó döntetlenjének és a Liverpool impotensségének köszönhetően az Arsenal vezeti a tabellát. A birminghami derby-t megnyerő Villa BL-, a Pompey-nak hatot gurító ManCity pedig UEFA kupa indulást érő helyen található öt forduló után. Zola győzelemmel mutatkozott be, a Spurs megduplázta pontjait, honfitársaink ismét kezdőként léptek pályára. Lapozás után ezekről és a többi mérkőzésről is, meg a lassacskán unalmassá váló tippversenyünk eredményéről is olvashattok.

Megint nem kellett csalódnunk a soros rangadóban. Az ötödik forduló csúcsmeccse lüktető játékot, izgalmakat és magas színvonalat hozott. Igazából mindkét fél elégedett is lehetne (a Chelsea megőrizte hazai veretlenségét, a MU nem kapott ki), de nagyobb a valószínűsége, hogy Londonban és Manchesterben is van hiányérzete a szurkolóknak.
Ferguson és Scolari is tartogatott meglepetést a kezdősípszó előtt. Előbbi Evanst tette meg párnak Ferdinand mellé, Brown helyett Neville-t kezdette és a középpályán a Park-Fletcher-Hargreaves-Scholes négyesnek adott bizalmat. Kollégája inkább kényszerből változtatott: Deco a melegítésnél megsérült, így Ballack volt az egyik irányító. A United ugyanúgy bekezdett, mint Liverpoolban és hamar előnyhöz jutott (Berbatov gurítását Cech Park elé ütötte, aki nem hibázott). Aztán ugyanúgy átengedte a kezdeményezést ellenfelének, mint tette azt egy hete. Most a büntetés kisebb volt. Az első félidőben elég meddő volt a Chelsea fölénye. Két kényszerű cserén (Carvalhot Alex, Van der Sart Kuszczak váltotta) és egy tizenegyesgyanús szituáción kívül lényeges momentum nem is volt.
A második etapban már veszélyesebben nyomtak a hazaiak, de a vendégek kontráiban is benne volt a gól. Több ordító helyzet kihagyása után (J. Cole többször, Rooney, Anelka), egy ártatlan szabadrúgásból egyenlített Kalou. Ezután mindkét csapat a győzelem megszerzéséért mozgósította maradék energiáját, örült tízpercet prezentálva nekünk, de az eredményt nem változott. Igazságos döntetlen született, aminek London északi felén és Liverpoolban örülhettek a legjobban.

+/-
Evans játéka abszolút pozitívum. Hiba nélkül nyomta végig a kilencven percet, alig lehetett észrevenni (a gól is inkább a kapusé és Ferdinandé volt). Húsz évesen, az ő posztján ritka az ilyen megbízható teljesítmény. Úgy tűnik a Vidic-Rio páros pótlására nem kell idén szükségmegoldásokat találnia Fergienek. És hol van már a tavalyi megerőszakolós botrány?!
Negatívumként pedig egy olyan triót emelnénk ki, amelyik nem illet a rangadóhoz. Anelka-Riley-Neville. A francia azon kívül, hogy nem szimpatikus, még bűnrosszul is játszott. Olyannal meg talán még nem is találkoztunk, hogy valaki az üres kapuval szemben, az ötösön kapjon térdmagasságban kötényt saját csapattársától. Köszönjük Nicolas, egy élmény volt. Neville sem lehet büszke a teljesítményére, de legalább megúszta kiállítás nélkül. Lehet, hogy még nincs játékban, de nekünk nagyon úgy tűnik, hogy ehhez a bajnoksághoz ő már lassú lesz. Nem akarjuk megsérteni, tiszteljük is a pályafutása miatt, de vasárnap lassabban fordult, mint Juhár Tamás fénykorában (tudjátok, akinek csuklósbusz volt a jele az oviban). A trió harmadik tagjára nem akarunk sorokat pazarolni, mindenki tudja, hogy Riley egy fasz egy fasz. Csak azt nem értjük, hogy akinek ilyen a mosolya, azt mé' engedik ilyen rangadók közelébe?!
(Chelsea - ManUnited 1-1)

A Liverpoolnál ismét a bosszankodás időszaka van soron. Hiába nyertek végre rangadót, az újoncot nem tudták az Anfielden megverni. Pedig gólfiesztára készült a hazai publikum. A második percben be is találtak, amit a spori nem adott meg, mi sem tudjuk, miért. Ezután meg el kezdett szenvedni a Pool. Számtalan szögletet, szabadrúgást, lövőhelyzetet harcoltak ki, de Sörensen eszén nem tudtak túljárni. Keane ismét rágörcsölt, de nála gyengébb teljesítményt már csak Torres nyújtott. Ez a két pont biztosan hiányozni fog, hogy mihez, azt csak április-májusban tudjuk meg. (Liverpool - Stoke 0-0)
Az Arsenal ellenben megfelelt az elvárásoknak. Jó játékkal, gólokkal verték a gyengécske, de durva Boltont. Elnézve a távozók formáját (Flamini, Hleb), úgy néz ki, megint Wengernek lesz igaza. Ismét, a szezon első felében, a tabella tetején tartózkodnak. Tavaly a tavaszt már nem bírták. Kiváncsian várjuk, hogy idén végig versenyben tudnak-e maradni. A bajnokságnak biztosan jót tenne. (Bolton - Arsenal 1-3)

A két, jobb sorsra érdemes gárda újra elszomorította fanatikusait. A Newcastle lelketlen játékkal, esélyt sem adott magának (tudjuk, tegezhetünk titeket) a pontszerzésre Kelet-Londonban. A Spurs meg egy felejthetőnél is rosszabb meccsen emelte kettőre pontjainak számát (a Derby tavaly ilyenkor jobban állt, mert megverte a Newcastle-t, bruhahaha). Ez a páros most a PL sereghajtója. Biztosan nem így lesz egy hónap múlva, de az is tuti, hogy ekkora hátrányból most sem fognak a középmezőnynél feljebb kapaszkodni. Mi szégyelljük magunkat helyettük is, és őszinte együttérzésünk elkötelezett szurkolóikkal szemben. (West Ham - Newcastle 3-1, Tottenham - Wigan 0-0)

A City jobbik arcát mutatta, és gólfesztivált tartott a Pompey kárára. Már a hétközi kupameccsen látszódott, hogy gyengébb ellenfél ellen látványos támadójátékot tudnak produkálni az erősen elszambásított Hughus-legények. Az igazi erőpróba azonban jövő héten jön, mert tavaly is azokon a meccseken hullajtottak idegenben pontokat, amiket papíron hozniuk kellett volna. Ha nyernek a JJB-ben vasárnap, akkor beírjuk őket az ötödikhelyrepályázók közé. (ManCity - Portsmouth 6-0)
Az Evertont meg lassan kihúzhatjuk onnan. Megszenvedett újra az újonccal, és most két pontot el is tékozolt. Vagy inkább szerzett egyet, mert negyedórával a vége előtt még kétgólos hátrányban voltak a Halmosival felálló Hull ellen. (Hull - Everton 2-2)
A Villa meg őrzi jó formáját. A városi rivális otthonából tértek haza (kábé hat kilométert buszozhattak) három ponttal. Az iram pokoli volt, de inkább volt harcos meccs, mint látványos. Az első félidőben a vendégek egy perc alatt kétgólos előnyre tettek szert, amit a hazaiak - egy ritkán látható Friedel hiba után - kozmetikáztak. A második negyvenötperc csak küzdelmet és kapufákat hozott, így maradt a jogos vendéggyőzelem. (WBA - Aston Villa 1-2)

Volt Észak-Keleten is egy derby. A nyáron jól erősítő Sunderland, szerencsével ugyan, de legyőzte a Borót. Downing még 0-0-nál lőtt égbe egy büntetőt. A gólokat a csereként beállt Chopra szerezte. (Sunderland - Middlesbrough 2-0)
Gera Zoli csapata, a Fulham, pont nélkül tért haza Blackburnből. Gerzson most is kezdő volt, de ő sem tudott mit kezdeni a hazaiak védelmével. Nekünk ez már a második meglepő Rovers siker volt, még az is lehet, hogy benn fognak maradni. (Blackburn - Fulham 1-0)

A hét paródiája: Di Michele második gólja
Olyan kovácskálmánosan elmesélve: Az ex-udinesei egyedül lépett ki, majd fejbelőtte Givent a labdával. A játékszer magasan felpattant és körülbelül a tizenegyes magasságában ért földet (kissé balra). A kis olasz ért oda először a bámészkodó védők előtt, kiosztott egy esernyőt a leggyorsabban reagálónak, majd kapásból a rövidbe bombázott.
1:26-tól érdemes figyelni. Hihetetlen, a magyar-norvégon nem kaptuk ilyen gólokat. Négy védő másodpercekig nem reagált semmit sem. A Szarkáknál valami óriási nagy baj lehet, mert erre az edzőkérdés sem lehet kifogás. Megye III-ban az ilyen védőket jól elverik a kocsmában, és ha szerencséjük van, akkor ennyivel megússzák és nem érkezik hátulról Vazelin Vaszilij.

A tippjátékunkban most érte el a legmagasabb pontszámot kihívónk, de mi is szízönhájt produkáltunk, így megnyugtató előnyre tettük szert. A nyitómeccsen kapásból demoralizáltunk mindenkit a telitalálatunkkal, és ezt a különbséget tartottuk vasárnap délutánig. Sőt, egy picit növeltük is. Így 10-6 lett a vége, de ahogy a rím is mondja "tíz-hat / még bízhat". Igazából, már kezdünk egy picit nektek szurkolni, mert nem biztos, hogy illő lenne bucira verni Titeket. (NST - Kommentelők 3-0)
Persze új hét, új remény. Ismét az tehet minket próbára, aki harmadiknak küldi be az nst.pl@freemail.hu címre a következő kérdés helyes megfejtését:

Valamikor réges-régen a Chelsea kikapott a bajnokságban hazai pályán, ez volt midezidáig az utolsó hazai veresége. Azon a meccsen, a már fentebb emlegetett díszpinty fújta a sípot, és hat játékosnak osztott ki sárgalapot. Ebből a hat játékosból jelenleg ketten-ketten csapattársak. Semmi másra nem vagyunk kiváncsiak, csak egy csapat nevére, ami nem a Chelsea, és ahol abból a hat sárgalaposból kettő futtbalozik.

Nem bonyolult, ha megértettétek a kérdést, onnantól két klikk.