Mást sem hallani, csak azt, hogy válságban van az olasz klubfutball, a négy (és fél) nagyon kívül nincs csapat, mely tényezővé válhatna a többek között a spanyol kiscsapatok vadászterületévé váló UEFA-kupában, vagy akár az Intertotóban. Azt mondják, nincs pénz vásárolni, szomorú jövőkép bukkan elő az EB-n a fél világ utálatát kivívó olasz válogatott számára is, ráadásul a digó csajoknak bajsza van és Tina Turner guggol a lábuk között. Magunk nem osztjuk ezeket a véleményeket, de hajtás után kicsit megkongatjuk a vészharangokat.
A Milan az átigazolási szezon legaktívabb résztvevőjeként a gongot meg sem várva már a télen vércseként ütött rajta a szabadon kószáló sztárokra, és egy közepes polgárháború finanszírozására elegendő összeget költve frissítette fel keretét. Az Inter új edzőjére költött a legtöbbet, de szintén igen aktívnak mutatkozott, és a startig hátralévő bő egy hónapban még biztosan igazolni fog, a Juventus az ismert okok miatt kicsit visszafogottabb volt (Secco egyhónapos eltiltása a legjobbkor jött), ugyanakkor ők is nagy hajrába kezdtek, és már valószínűbb, hogy Aquilani 25 millió euró körüli összegért költözik, mint hogy Romában marad.
Szóval van itt pénz, kérem szépen, nem is pitiáner mennyiségben, ráadásul az olasz futball jövőjét aggódva figyelők is megnyugodhattak az U-19-es Eb-t látva, ahol Olaszország döntőt játszott. Az utánpótlás-korosztály bombaerős, a Rossi, Giovinco, Balotelli, Paloschi kaliberű játékosokkal zsúfolt olasz utánpótláscsapatok cáfolnak minden, a válogatottal kapcsolatos félelmet, a közeljövőben pedig várhatóan a klubfutball is hozza majd az eredményeket, hiszen a három nagy kétségkívül erősödött annyit, hogy ne essen pofára az első jelentős akadályban.
De mi lesz ezekkel a fiatalokkal? Hogy futják majd be azt a karriert, ami a fenti tézishez elengedhetetlen? Paloschi tavaly bemutatkozott a Milan nagycsapatában, most mégis maga kérte, hogy engedjék el, ha lehet, mert tudja, hogy minimális lehetőséget sem kap majd, a Juventusnál Secco kézzel-lábbal írtja a fiatalokat a csapat közeléből (pedig ha valahol, hát Torinóban elképesztő mennyiségű tehetséges fiatalt neveltek ki az utóbbi időben), az Inter pedig inkább épít dél-amerikai szigetet a Meazza kék-fekete felében, mint hogy az olasz fiatalokra építsen. A Roma az U-21-es válogatott Alessio Cerci szolgálataira nem tartott igényt, és a pisai kölcsönszerződés után most az Atalantához passzolta le a játékost (aki viszont így legalább valamennyit játszani is fog).
A hátország pedig valóban döglődik. Szó szerint. A Catania és a Siena folyamatosan pengeélen táncol (a Roburtól tavaly le is vontak pontot a pénzügyi fedezet hiánya miatt), a Parma kiesését pedig néhány tűz közelében tanyázó bennfentes mással magyarázza, mint a szerencsétlen edzőválasztással és a sok peches meccsel. 2007 egyik kiesője, a Messina még befejezte a másodosztály idényét, de a nyáron már feldobta a bakancsot, most pedig az olasz futball egyik doyenje, a Spezia merült hullámsírba.
Az Inter fiókcsapatának tartott Sasok az egyik legidősebb olasz csapat voltak, a háború alatt még egy scudettót is a mezükre varrhattak, most mégis az enyészeté lett a liguriai klub. Moratti éveken keresztül segítette apróbb összegekkel a Speziát, mely így elkerülte a teljes csődöt, de idén az Inter inkább elköltött 65 millió fontot az edzőcserére, minthogy ennek töredékéből megmentse az így a C2-be, azaz könnyen lehet, hogy a végromlásba küldött csapatot.
A COVISOC (a Serie A pénzügyi ellenőrző szervezete) további nyolc csapat nevezését nem fogadta el, ezek egy része egy, mások két osztállyal lejjebb kezdhetik meg szereplésüket, miközben a nagycsapatok további milliárdokat készülnek elkölteni egy-egy játékos vásárlására. Persze, mondhatjuk, hogy aki nem tudja eltartani magát, az dögöljön meg és ne várjon mások segítségére, ennek azonban semmi köze nincs a természetes kiválasztódáshoz. Itt kollektív érdekekről és felelősségről szól a történet, aminek figyelmen kívül hagyása komoly következményekkel jár majd, ráadásul belátható időn belül, és természetesen nem csak a kanalat eldobó kiscsapatok számára.
Kicsit szívderítőbb téma: sorsoltak a Serie A-ban, és egyből az első fordulóban óriási rangadót látunk, mikor a Juventus a Fiorentinához látogat. Idén nem jutott egy fordulóra sem két nagy esemény, így várhatóan a tavaly megszokott rendszerben jelentkeznek majd a beharangozók. A tavalyi bajnokság izgalmait ugyan nehéz lesz felülmúlni, de mi bízunk benne, hogy hasonló versengés kerekedik majd a nagyok tusakodásából, csak most még több szereplővel, mint legutóbb.
Kitartás, már csak egy bő hónap.
Utolsó kommentek