Az utolsó előtti fordulón is túl vagyunk. Hat csapatnak van még komoly téttel bíró mérkőzése. A jó hír az, hogy az utolsó forduló három mérkőzésén, pontosan ez a hat csapat találkozik. A Zaragoza indul a legnehezebb helyzetből, hiszen nem sikerült legyőzniük a bajnokot. A bennmaradást jelentő győzelmet a Barcelonában diadalmaskodó és UEFA kupáért harcoló Mallorca otthonában kellene kiharcolniuk. Ezzel párhuzamosan a szigetlakók riválisa, a Racing Santander a Zaragoza legfőbb riválisát, az Osasunát fogadja majd. Ehhez képest az egymással összecsapó Recreativo és a Valladolid helyzete egyértelmű: valamelyikük biztosan az első osztályban marad. Megmenekült a Valencia és a Getafe, miközben a Barcelona harmadik helye is veszélybe került. David Villa mestehármassal jelzett Aragones kapitánynak, miközben Güiza továbbra is tarthatatlan, és Raúl kerettagsága miatt sem kellene nagyon magyarázkodni. Az biztos, hogy Torresszel kiegészülve Európa egyik legkomolyabb támadópotenciálja körvonalazódik Spanyolországban. Esett 25 gól, és már nem bántjuk többé Rijkaardot. Tovább után részletek:

Milyen szép lett volna, ha Real Madrid elkezdi húzni az időt. Na nem olyan taktikus módon, hanem gusztustalanul. Ahogyan csak az olaszok és a portugálok tudják. A friss bajnokcsapat, a kiesés egyik várományosának otthonában húzza az időt. Persze nem a győzelemért. Hanem a vereség elkerülése végett. A királyi gárda két mérkőzésen négy pontot szerzett a Zaragoza ellenében. Minden másban alulmaradt. Nem tudunk bíztatót mondani az aragóniai csapat rajongóinak, hiszen előzetesen úgy gondoltuk, hogy ezzel a döntetlennel is meg tudják hosszabbítani első osztályú tagságukat. Pedig nagyon közel álltak a győzelemhez. Egy-egy Dudek bravúr, vagy éppen amatőr módon elpuskázott helyzet láttán többször is felvetődött bennünk, hogy ez a mindent eldöntő pillanat. Azonban még a hosszabbítás utolsó pillanatában is volt labda a 3-2-höz. Az évad szégyene lenne, ha kiesnének Aimarék. Persze nem feltétlenül igazságtalan, mert a pontok ritkán tévednek, de mi nagyon szomorúak lennénk. Elvégre a két csapat jobbszélsői között klassziskülönbség mutatkozott. Sergio Garcia rendületlenül ment előre, beadott számtalan labdát, kihagyott számtalan ziccert, miközben a túloldalon Higuaín négyszer ért labdába nyolcvanöt perc alatt. Innentől fogva nincs mese: Mallorcán kell kiharcolni a bennmaradást. Ezzel párhuzamosan el kell kezdeni a szervezkedést, mert ahogyan már a híres író is megmondta „Nem igaz, hogy a jó nem győzedelmeskedhet a gonosz fölött. Csak az angyaloknak is úgy kellene szerveződniük, mint a maffiának.” (Zaragoza - Real Madrid 2-2) Az egészben az a legszomorúbb, hogy a kiesőjelölteken kívül két csapat számára van még tétje az utolsó fordulónak. A Santander és a Mallorca még nem igazán döntötte el, hogy melyikük szeretne jobban indulni az UEFA kupában. A sors iróniája, hogy mindketten kemény ellenféllel küzdhetnek hétvégén. A Racing majd az Osasunát fogadja, miközben a Zaragoza a szigetlakók kötelező leigázásának terheivel küzd meg. Ha az eszünkre hallgatunk, nem szívesen fogadnánk Güizáék vereségére. Mert bár fricska kategóriában jósoltuk a Mallorca barcelonai diadalát, a katalánok elfelejtettek ránk cáfolni. Az érzéseink vegyesek, hiszen Rijkaard egyértelműen nem ezt érdemelte hazai búcsúmérkőzésként. Ugyanakkor Eto’o hálóba rugdosós jelenetén felbuzdulva nem biztos, hogy neki ezen az estén egy győztes csapatban kellett szerepelnie. Simán lehet védekezni azzal, hogy Frank mester megint elcserélte magát, de ennél sokkal többről van szó. Előfordulhat, hogy Zambrotta, Messi és Deco jobb játékosok, mint Oleguer, Bojan és Giovanni, de ha kizárólag ezen múlik, akkor mi a helyzet a maradék nyolc játékossal. Ők végig pályán voltak. Számukra nem lehet mentség három társuk cseréje. Ideje elgondolkodni a keret valódi erején, hiszen lehet, hogy jobb focistának számítanak, mint madridi kollégáik, de emberileg nem biztos, hogy egy lapon emlegethetők a bajnokcsapat játékosaival. (Barcelona – Mallorca 2-3)

A csapat, amelyik kitolt a Zaragozával. Utoljára október utolsó napján szenvedett vereséget hazai pályán az andalúz újonc. A sors iróniája, hogy egyedül a Zaragoza tudott győzni Almeríában. Eddig. Egy félidőnyi emberelőny sem volt elég rá, hogy feltörjék a nem pont acélosságáról híres Huelva csapatát. Nem gyanakszunk bundára, vagy vesztegetésre, hiszen Spanyolország nem alkalmas a futballt övező információk tartós titokban tartására. Azonban az biztos, hogy a hazai csapat játékosai tettek a mérkőzésre, vagy annak végkimenetelére. Elvégre megtehették. Az vesse rájuk az első követ, aki sérülést vagy izomlázat kockáztatott volna nem sokkal a nyaralás előtt. A huelvai játékosok viszont nem ismertek elveszett labdát. Védték az egyenlő létszám mellett kiharcolt előnyt, s megérdemelték a három pontot. Nincs is velük problémánk. Ezzel szemben az Almería bekönyvelhet egy tőlünk kapott fekete pontot a megfelelő rovatba. (Almería – Recreativo 0-2) Gólnélküli döntetlent nem mertünk jósolni, mert bíztunk a csapatok fair play iránti tiszteletében. Aztán pont az történt, amire számítottunk csak éppen más okból, hiszen a Valladolid számára egész világossá vált, hogy kötelező a győzelem az utolsó forduló izgalmainak elkerülése érdekében. Ilyen az, amikor a csapat mindhárom riválisa pontot szerez. Hirtelen neki is fontos lesz a győzelem. Azonban a Getafe és Abbondanzieri most állta a sarat, így ők már hátradőlhetnek. (Valladolid – Getafe 0-0) Az Osasuna hozta a kötelezőt. A minimális elvárásoknak megfeleltek Pamplonában. Annak ellenére, hogy a hajrában megtréfálta őket Abel. Így kárhoztatva pár másodperces izgalomra a hazai publikumot. Innentől fogva már csak egyvalamiben kell jónak lenniük. Imádkozásban, hogy a Zaragoza Mallorcán ne... Vagy pontokat kell rabolni Santanderből. Előbbi könnyebbnek tűnik, de nem biztos, hogy járható út. (Osasuna – Murcia 2-1) Már annyit emlegettük a Racingot, itt az ideje, hogy foglalkozzunk velük. Pontosabban azzal, miként dugták a nyakukat a hurokba. Hallották, hogy vezet a Barcelona. Aztán már kettővel. Az egy pont elégnek tűnt. Az utolsó utáni pillanatig, amikor jött a hír, hogy Güiza versenyben tartotta a Mallorcát. Egy normális világban és spanyol bajnokságban ez a gólnélküli döntetlen elég kellett volna, hogy legyen. Sajnos idén ez korántsem biztos. (Athletic – Racing 0-0)

Güiza nem csak a Santanderrel tolt ki, hanem Luis Fabianot is elszomorította. A brazil gólfelelős ismét betalált, amivel bebiztosította csapata számára az ötödik helyet. Ráadásul a gólkirályi címért is újra ringbe lépett. Az utolsó fordulóban az Athletic ellen léphet előre, bár nem hiszünk benne, hogy két góllal többet szerezhet a brazil, mint a mallorcai vetélytárs. Örömmel jelentjük, hogy most senkit nem dobtak meg üveggel a Betis szurkolói. A felfokozott hangulat és a bukott rangadó ellenére sem. Fejlődik a világ? (Betis – Sevilla 0-2) Az Atlético Madrid saját jogon kiharcolta a Bajnokok Ligájában való szereplést. Innentől fogva senki nem kérdőjelezheti  meg az indulás jogosságát. Sőt olyannyira jól állnak az utolsó forduló előtt, hogy akár még érem is lehet belőle. Ehhez mindössze annyi hiányzik, hogy a Barcelona a mostanában megszokott formában és eredményességgel játsszon az utolsó fordulóban, miközben a fővárosiak hozzák el a három pontot Valenciából. (Atlético – Deportivo 1-0) Ez utóbbi nem is annyira bonyolult feladat, hiszen véget ért a bajnoki szezon David Villáék számára. Nem esnek ki, selejtező nélkül indulhatnak az UEFA kupában és most a Levante ellen végre kiélhették magukat. A győzelem fölényesre sikerült, de ennek ellenére nem feledhetjük el a két valenciai csapat idei szezonját. Pedig jobban járnánk, ha a múlt ködébe veszne, amit ezek ketten műveltek. (Levante – Valencia 1-5) A Villarreal szereplése viszont (ha nem is arany, de) ezüstbetűkkel  kerül majd a csapat könyvébe. Az Espanyol elleni mérkőzés méltó ünnepe volt az ezüstéremnek. Egyébként, ha ma este a Zenit megnyeri, akkor az a Villarreal szezonjának megítélését is kedvező irányban befolyásolja. Ugyanis a sárga tengeralattjárónak volt az oroszok ellen esélye. Nem is kicsi. Meg persze idén minden mérkőzésen. Kivéve egyszer. De az már nagyon régen volt. (Villarreal - Espanyol 2-0)