Még a hétközi csaták fáradalmait pihegjük magunk is, hiszen olyan heves érzelmek szabadultak el a BL egyenes kieséses szakaszának első veszteseinek teteme fölött, hogy nem egyszerű most ripsz-ropsz visszazökkenni a szürke hétköznapokba. Pedig muszáj lesz, kedves sporttársak, mert bár igazi rangadóval nem szolgál a Serie A 27. fordulója, de pont az olyan meccseken lehet nagyokat bukni, mint amilyeneknek a hétvégén nekirugaszkodnak Itália büszkeségei. A Roma erőnlétét igencsak próbára teszi ez az erőltetett menet, ráadásul ahhoz a virgoncan rohangáló ificsapathoz látogatnak, mely gyengéden simogatja az övéről fityegő, véres Inter-skalpot, a Milan pedig előreláthatólag megtépázott nimbuszát és a hatalmas Spencer formájában felszínre kerülő problémáinak újragondolását tűzi zászlajára az Empoli ellen. Száz éves az Inter (Öreg Úr?), ennek most a Reggina látja kárát, mert az ünnepi asztal középére pont szegény Amarantót szánják jól átsütve, citrommal a szájában, köretnek pedig legalább három gombócot látunk előbukkanni a San Siro szomorkás kanyarjai mögül. Rangadóra (sőt, derbire!) melegít az olasz UEFA-reprezentáns, a Fiorentina a sorrendben harmadik tartományi rangadóját vívó Sienához látogat, mely annyira nem szeretne kiesni, hogy még a nagyoknak is kellemetlen ellenfele adott esetben. És ez egy adott eset.

Napoli – Roma 1-0
A Derby del Sole egyértelműen a forduló rangadója, ráadásul jobbkor nem is kerülhetne megrendezésre! A Roma a Real Madrid elleni BL-siker előtt majdnem megverte a verhetetlennek tűnő Intert, pár nappal később a Napoli viszont nem csak majdnem hajtott végre eredményes támadást a Halálcsillag ellen, hanem fel is robbantotta azt. A hazaiak egyébként ennek ellenére még nem állnak ott a tabellán, ahol szeretnének, 11. helyüknél magunk is előrébb várjuk őket, az ehhez szükséges pontok begyűjtéséhez pedig, úgy tűnik, újra óriást kell ölni a San Paolóban. A Roma is ráközelített (legalábbis a pár héttel ezelőtti állapothoz képest) a még így is hat ponttal vezető Interre, és magunk is kíváncsian várjuk, mennyire viseli meg az erőltetett menet a farkasfalkát.
A Partenopei ráadásul szinte teljes fegyverzetben várja a déli derbit, az egyedüli fontos hiányzójuk Iezzo kapus, (valamint némileg hazahúz monarchikus szívünk, ha Gyuri Garicsot megemlítjük) a többiek fittek és készen állnak, hogy újabb gigász lábát törjék ki otthonukban. Korábban a Juventus és az Inter is üres kézzel távozott a San Paolóból, ráadásul ki ne emlékezne a két csapat őszi összecsapására, amikor a szezon eddig legjobb meccsén 4-4-et ért el a Neapolitani. Hamsik nem csak ronda, de kemény, erőszakos, gyors és jól is lő mellé (tökéletes Inter-igazolás lesz belőle), középpályás létére már hat gólt szerzett, előtte pedig a Zalayeta-Lavezzi kettős fogja rommá futni az ellenfél térfelét. Mindketten formában vannak és egyikük sem lassú…
… úgyhogy, kedves római hátvédek, rendesen bemelegíteni, gyúratni, masszíroztatni, mert könnyen jön ám a sérülés, ha megállás nélkül rohangálni kell! A Roma egyetlen hiányzója Cassetti, ezért furcsának is tűnik, hogy a szélvészgyors Lavezzi ellenében Panuccit jelöli a Gazzetta a római védelem jobboldalára, szerintünk Cicinho szerencsésebb választás lenne, de eszünk ágában sincs vitatkozni Spallettivel (akinek egyébként sok boldogságot kívánunk születésnapja alkalmából). De Rossi egy T-34-es, ő nem fog elfáradni csak úgy, a hosszú sérülés után visszatérő Aquilaninak viszont lehet, hogy sok még ez, így ott Pizzaro bevetésével számolunk – hacsak nem eleve fordítva kezdenek, elöl pedig a szintén a maródiak közül előlépő BL-hős, Taddei kap pihenőt, helyén Speedy Gonzalez, azaz Giuly kezdhet.
A két csapat 61. alkalommal csap össze ebben a leosztásban, a Roma 27 győzelmével szemben a Napoli 14-szer tudott nyerni, a gólkülönbség pedig szintén fővárosi fölényt mutat: 80-54. Legutóbbi meccsük 2001-ben 2-2-es döntetlent hozott, az utolsó Partenopei-győzelemig pedig több, mint tíz évet kell visszautaznunk, 1997-ben 1-0-ra nyert az Azzuri.
A dolog szubjektív részéhez visszakanyarodva szeretnénk megjegyezni, hogy bár sokkal jobb csapatnak tartjuk a Romát ellenfelénél, de egész egyszerűen lehetetlen három héten keresztül szerda-vasárnap ritmusban játszani a vérgőzös tétmeccseket, amihez már hozzátettük, hogy a Napoli ráadásul nem egy Parma, mely harmadosztályú védelemmel akar 0-0-t játszani a parádés támadóalakzatáról (is) ismert Roma ellen. Hanem győzni akar!

Empoli – Milan 1-4
A hírek szerint az Oddo-Kaladze-Bonera-Favalli hátvédsorral csatába induló Milannak muszáj lesz elöl tartani a labdát, a kétségbeesés pedig néha bizony remek tanácsadó. Nem beszélve a nagy teher alól felszabaduló, de mégis bizonyítani akaró klassziscsapat imázsáról.

Inter – Reggina 3-0
A szülinapi zsúrt nem a virtuálisan már az utolsó helyen álló Reggina fogja elrontani, hacsak nem rúgják szanaszét a Nerazzuri éppen még hadra fogható játékosait. Rivas, vagy Burdisso kezd középen Macelazzi mellett? Zanetti lesz a balhátvéd? 4-3-1-2, vagy 4-3-2-1? Nem tök mindegy?

Siena – Fiorentina 1-1
Egy köpésre van mindössze egymástól a két város, a táblázaton azonban elég komoly űr tátong közöttük, így természetesen céljaik is egészen más természetűek. A Fiorentina a remek hétközi UEFA-előadás - a videót mindenképpen javasoljuk - után már a Milan (vagy már a Juve?) elleni duellre melegít, ellenfele azonban legutóbbi két meccsét hozta és most sem akarja csökkenteni a négypontos távolságot, ami a Serie B-től elválasztja.

Genoa – Juventus 1-1
Reszket a pöcsünk (madárka szállott rája…), a Bianconeribe ugyanis hiába tér vissza Chiellini, ettől még azért kár lenne nagy áttörést várnunk. A Genoa ráadásul elég kiszámíthatatlan, de a Juve ellen biztos, hogy mindent beleadnak. Meddig tart a bizalom Palladino felé?

Torino – Atalanta 2-1
Az ikszbajnok legutóbbi négy meccsén nem kapott ki (nomen est omen, nem is nyert), viszont már egészen kerek mennyiségben szerez gólokat, ez pedig az idegenben általában a fingfogáson kívül nem sokat csináló Atalanta ellen akár elég is lehet.

Parma – Sampdoria 1-0
A Giallorossi közel sem olyan töketlen, mint amit múlt héten mutattak a Roma ellen (Mimmo csúnyán benne volt a gyufában), a Samp viszont az ideggyenge csatárfenomén hiányában egyáltalán nem tűnik félelmetesnek – kivált idegenben. Ráadásul a kiesés és a Parma között elhelyezkedő csapatok mind otthon játszanak, a lépéshátrány pedig akár végzetes is lehet.

Lazio – Livorno 0-0
A lelátón rohadt nagy meccs lesz, az biztos, hiszen a hírhedten szélsőjobbos Lazio-ultrák vért prüszkölve néznek majd szembe a hírhedten szélsőbalos Livorno-tifosókkal. Kár, hogy maga a meccs nem ígér ekkora izgalmakat…

Palermo – Udinese 1-1
Halvány segéd fogalmunk nincs róla, mit játszik egymással a két csapat és még csak rosszul sem vagyunk hajlandóak érezni magunkat miatta. Ezért iksz.

Catania – Cagliari 2-1
Mindketten kiesőhelyen, ám az Isolanit sújtó hárompontos levonás miatt még mindig hat pontnyira a bennmaradástól a vendégek. A Cataniát az utóbbi időben minden szembejövő megpofozza, ha komolyan gondolják, hogy jövőre is A liga, akkor itt bizony élet-halál a győzelem. Ha nehezen is, úgy érezzük, meglesz.