A szégyen jellemezte a hétközi kupafordulóban fellépő spanyol csapatokat. Mindössze a Sevilla és az Atléticó Madrid volt képes győzni. A Valencia és a Barcelona egy-egy ponttal gazdagodott, míg Madrid másik két - La Ligában szereplő - reprezentánsa vereséget szenvedett, így a spanyolok „európai” csapatai változó előjelekkel készülhetnek a szurkolókkal való találkozásra. A legtisztább a helyzetben a két hétközi győztes gárda van, hiszen a forma átmentésével hétvégén is diadalt aratnak majd. A Real Madrid, a Getafe és a Valencia is három ponttal enyhíti majd a drukkerek kínjait, míg Barcelonában hatalmas presztízzsel bíró és parázs ütközet keretében derülhet ki, hogy nőhetnek-e a fák az égig. Esni fog 30 gól és kiderül az is, hogy milyen változatos az edzősors. Tovább után részletek. 

Almería – Sevilla 1-2

Egyszerűen nincs tovább. A Sevilla eljátszotta a bizalmunkat az elmúlt hétvégén. Természetesen önmagában a Mallorca elleni vereség nem lenne probléma, ha nem észleltünk volna egetverő különbséget az ágyúsok vezetésénél mutatott lelkesedés és a szigetlakók elleni lélektelen, kötelességből való támadgatás között. A sevillai bajnoki szereplésbe fektetett bizalmunkat eljátszotta a csapat és kiábrándultságunkat legszívesebben egy Almeíra győzelem tippelésével nyomatékosítanánk. Azonban a lelkünk mélyén még halványan parázsló remény és az eszünk végül azt az eredményt dobta, amit odaírtunk, mert Andalúzia királyát továbbra sem úgy nevezik, hogy Almería, ehhez ugyanis egy lőtt gólnál többre lenne szükség.

Valladolid – Villarreal 3-2

A várakozásaink kétségtelenül nagyok a mérkőzéssel kapcsolatban, hiszen a két gárda utóbbi időben mutatott formája és eredményessége meggyőző. Különösen akkor, ha eltekintünk a vendégek előző heti szerencsétlenkedésétől. Persze ennek is megtaláltuk a jó oldalát: a szökőévenként esedékes döntetlent már produkálta a Villarreal, így most ez nincs benne a kalapban és azt meg nem lehet elképzelni, hogy valamelyik csapat is elégedett lenne a vereséggel. A győzelem viszont a hazaiaké, mert a Vicente Caledronban felejtett pontot illene pótolniuk és a Rossi nélkül felálló vendégek is szomorúak, hogy Riquelme sercintései többé nem öntözik az El Madrigal szent gyepét.

Betis – Atlético 0-1

A madridi piros-fehérek végre felvették az NST által diktált tempót és behúzták azt, amit elvártunk tőlük. Persze ehhez kijátszották az idei összes mázlikártyájukat, így mostantól tényleg nem ártana, összekapniuk magukat hátul. Gyakran a Levante védelme komolyabbnak tűnik az Atlético hátsó alakzatánál. Hét közben nem volt ezzel probléma, így az UEFA kupában kinéz a továbbjutás a csapatnak, így most már csak azt kellene megmutatniuk, hogy a Madrid táblát maguk mögött hagyva is képesek a jó teljesítményre. Erre nincs megfelelőbb partner a Betisnél, akinek szorítunk is, hogy minél hamarabb a Levante mögé szoruljon a táblázaton. Nincs semmi bajunk egyébként a sevillai zöld-fehérekkel. Csak esnének ki végre...

Getafe – Levante 3-0

A Levante második győzelme után is vereséget szenved. Bár minden tiszteletünk az övék a Betis földbe döngöléséért, de diadalaikat andalúz gárdák ellen érték el és hazai pályán. Most meg Madridba kell menniük, ahol tartós vérengzésre számíthatnak, mert a Hapoel Tel Aviv 2-1-es győzelmével határtalanul felborzolta a kedélyeket csütörtökön, és semmisé tette az EuroGeta londoni győzelmét. A szurkolókat és az edzőt engesztelni kell, mert az mégsem működik egy focicsapat esetében, hogy a szakvezető akarja legjobban a győzelmet és ő is teszi érte a legtöbbet.

Recreativo – Zaragoza 1-1

Pedig jól megveretnénk a Zaragozát. Többet nem írjuk le, hogy a keret milyen erőkből áll, nem fogjuk dicsérni az argentin különítményt, ugyanis egyre inkább az válik mérvadóvá velük kapcsolatban, hogy milyen gyenge teljesítményre képesek Ayalától Militóig. Persze ettől függetlenül néha nyerhetnek is, elvégre hétvégén a Juventus is élre állhat az olasz bajnokságban, bár meg kell hagynunk, hogy mindkettőre elég csekély az esély (bocsi _benito!). Ráadásul most a Barcelona ellen szerzett sebeket nyalogató hazaiak nem kegyelmezhetnek, s reméljük nem alakult ki semmi Milito-fóbia Huelva büszkeségeiben.

Mallorca – Murcia 4-1

A világbajnoki selejtezők esélylatolgatása helyett a Mallorca csapatát kellene tanulmányoznia a mi egyetlen bajszos fiatalítónknak, ugyanis a szigetlakók egycsatáros játéka lehetne az etalon a magyar válogatott számára. A taktikai felállás eredményességének feltétele azonban egy klasszis csatár (Güiza) és legalább három gólerős középpályás (Ibagaza, Arango, Varela). Persze nem gondoljuk komolyan, hogy Priskin Tomi „güizai” szinten leköt 2 védőt kilencven perc erejéig és emelett még gyakran fel tud iratkozni a gólszerzők közzé. Hajnal sem fog Ibagazai szinten osztogatni soha, és Tőzsér sem csak fizikailag van messze Varela sevillai és madridi bombagóljától. Azt hiszem mindenkinek dereng már, hogy mitől is olyan jó most a Mallorca és miért fogja lenyomni a Murciát.

Deportivo – Osasuna 2-2

Lehet hazai, lehet vendég, mi mégis a döntetlen mellett tesszük le voksunkat, mert egyik csapat sem érdemel három pontot, amíg ekkora szélsőségek jelzik a játékukat. Bár ők nagyon tiltakoznának ellene, de ez egy kiesési rangadónak látszik és nagy valószínűséggel az is, csak az Osasuna fentről érkezik, míg a Deportivo eddig is a béka feneke alól, de még a Levante fölül tépázta nimbuszát Spanyolország minden szegletében. Azért a hazaiak múlt heti, baszkföldi pontszerzését nem felejthetjük el, de ez sem győzött meg minket.

Valencia – Athletic 1-0

Bajnokok Ligája, csoportkör, Mestalla stadion: a Valenciának - riválisoktól függetlenül - ez három meccsen kilenc pontot szokott jelenteni. Idén ebből pontosan egyet sikerült begyűjteni, így nem csoda ha bomladozik a szentély mítosza. Ettől függetlenül mi most megtesszük a hazaiakat, mert a bajnoki cím megnyerésére jóval nagyobb esélyeik vannak, mint az európai kupaszereplésre. Persze ez esetben a jóval nagyobb is elég csekélynek mondható, így nagyjából egy jobbfajta pofán rúgással ért fel a hétközi döntetlen. Persze mi ebben már látjuk a javulást, mert a Rosenborg még nyerni tudott Valenciában, s ennek tükrében a Schalke elleni pontszerzés akár bravúrosnak is tekinthető. Persze a liga legszerencsétlenebb csapata ellen könnyű vagánykodni. Lassan már sajnáljuk a baszkokat, mert mindig addig ügyeskednek, amíg sikerül nekik elszórni 1-2 pontot a meccs végén.

Real Madrid – Racing 3-1

Leírtuk a tippet. Igaz heves fejcsóválások közepette, tehát mi sem hiszünk igazán benne, de most meg fogjuk támogatni mindenképpen ezt az eredményt. Egyetlen valós érv szól mellette: a hét közben a Racing játékosok először vetették fel az európai kupaindulást mint elérhető célt. Ez hatalmas hiba volt, mert ilyenkor szoktak a nagy késbeszaladások bekövetkezni, s erre képesnek tarjuk a vendégcsapatot, akik egyébként 11 lőtt góllal elért 23 pontjuknak köszönhetően máris bebocsátást nyerhetnének a Seria A mezőnyébe. Egy vendéggól elképzelhető, kettő meglepetés, három esetén azonnal javasoljuk, hogy Schuster csapata ne álljon ki a BL csoportkör utolsó fordulójára, mert a Realért szurkolókon élezi majd nyelvét a legutolsó Betis drukker is, amikor a Rosenborg kiejti a királyi gárdát a kupából.

Espanyol - Barcelona 1-1

Nagyon jó dolog a katalán fővárosban edzőnek lenni. A szurkolók szeretnek, mert meglepetésre európai kupadöntőig vezetted a csapatodat, ráadásul stílusos és mindenképpen figyelemreméltó játékkal. Az eredményességet és a minőséget sikerült átmentened a következő bajnoki idényre is, ahol gyakorlatilag minden bajnoki esélyest sikerült legyőznöd. Idegenben vagy otthon? Ez sem számít már: kilenc meccses veretlenséget épít a gárda és ha nem kellene holmi kiscsapatokkal játszadozni, simán vezetnéd a bajnoki tabellát. Mindenki szeret és még azokat hülye szivarkáidat is stílusosnak tartják.
Nagyon rossz dolog a katalán fővárosban edzőnek lenni. Egy emlékezetes futballt játszó csapattal mindent megnyertél bajnokságtól kezdve Bl serleggel bezárólag. Folyamatosan dobogón végeztél a csapatoddal, folyamatosan jó játékosokkal erősítettél, akik személye önmagában garancia a jövőbeli sikerekre. Aztán becsúszik két vereség és egy döntetlen, a 10 emberrel, foggal és körömmel védekező csapatok védelmét nem az ötödik percben töritek fel és már mennek is a szavazások a kirúgásodról. Olyan ember neve merül fel utódodul, aki minden játékosodról azt mondta, hogy színészkedő primadonna. A két éve még divatos pulóvereidet is cikinek tarja minden szurkoló.
Két pont a különbség. Helycserére, edzőbuktatásra, presztízsharcra, parázs párharcokra van kilátás. Szerintünk az FC Barcelonában is játszó Valverde edző csapatának van nagyobb sansza a győzelemre. A kérdés mindössze annyi, hogy mennyire számít idegennek a város másik végébe való buszozás?