Folytatódtak a nyerő szériák és elmaradt a trónfosztás is, az UEFA helyekért viszont megkezdődött a karácsonyi tolongás. Magathnak nem jött össze a revans a 100M Eurós derbin, Hajnallal a válogatott mez alá KSC trikót kell a továbbiakban vetetni, Huszti pedig két góllal üzente meg, lejárt az eltiltása. Egyre valószínűbb a Cottbus-Duisburg örökbérlet legalul, a dalnokok viszont szabadulnának a kénkőszagból, valószínűleg az öreg Middendorp kárára. Különösebb meglepetések nélkül, de fogvacogva zajlott az internesönel brék utáni első forduló.

Bayern München – Wolfsburg 2-1
Elvéreztek a farkasok az Arénában, a jófajta bajor torok átharapása helyett inkább az irhájukat mentették. Furcsa volt látni, hogy a Bayerntől jobban félnek, mint Magath ustorától. Pedig a müncheniek egyáltalán voltak félelmetesek, néhány jobb oldalon futó akciótól eltekintve inkább egyéni megmozdulások döntötték el a meccset, de ezt akár tovább is egyszerűsíthetjük Ribéryre. Az első gól is az ő érdeme (assisted by van der Heyden), mert ahelyett, hogy éles szögből a kapust rúgta volna agyon (sablon megoldás), borzasztó okosan középre tette (érzem a játékot megoldás)  - így érte utol Klose a góllövőlistán Tonit, aki csak unott mozdulatokkal kavargatta a védelmet, hogy oda ne fagyjon, miközben alig várta hogy felrúgják. Klose is csak erre az öt percre szállt be a játékba (gól + csodás kapufa), de a második félidőben kaméleonnak álcázta magát és hiába kerestük veszettül, már csak a lefújás után sikerült kiszúrnunk, Zé Robertót pedig bizonyára elővette a csúz, azért settenkedte végig a meccset. Már megint dicsérnünk kell viszont van Bommelt (fene a pofáját), mindenkit leszerelt aki az útjába akadt, volt egy léc alá tartó lökete (Jentzsch keze-lába összegabalyodott a hárításkor), valamint több előretörése is, igazán kár, hogy a (vissza)kapott labdákkal nemigen tudott építő jellegű dolgot kezdeni. Altintop is kilábalni látszik a hullámvölgyből, hajtott böcsülettel, olykor elengedett egy-egy jobbost, szerelgetett  - mindenből egy kicsit, de akadt egy igazán zseniális megmozdulása is Ribery gólja előtt, ahol a  saját kapuja elől startoló franciát lyukra, a wolfsburgi védelmet pedig csöcsre futatta, így Franck a kapuig nyargalt, ahol kiosztott egy erőszakbőrt Jentzschnek. A védelemről nehéz nyilatkozni, látszott, nem veszik komolyan a valóban hiteltelenül előadott ellencsapásokat. Több helyzete is akadt Mercelinhóéknak, de támadásuk egy sem, csak esetleges labdatologatás a tizenhatos környékén, a gólt is egy ilyenből lőtte Dejagah, bár az irgalmatlanul beverte szemléletesebb. Olyan Zlatan-szerű löket volt, mint amit Király Gabi kapott, ami ha nem találja telibe a kapust tuti gól. És ha már Marcelinhóról szó esett. A brazil példátlan szintre fejlesztette az alibizést. A labda után egy métert sem fut, nem kéri, nem mutatja magát, irtózik visszalépni a saját térfelére, ám ha elkerülhetetlen a beavatkozás azonnal látványosan küzd, esik-kel, cselez vagy lő, de inkább lő, a végén úgyis csak erre emlékszik a néző, már-már sajnálni kezdjük, hogy nem voltak társai. Hoppá, csak mi olyan nagyokon edződtünk, mint Szanyó Karcsi, Sándor Tamás, Egressy vagy Vincze Ottó, szóval sajnálat helyett az általunk javasolt lekezelő eljárás: deresre vele.

Energie Cottbus – Werder Bremen 0-2
Három győzelem és kilenc veretlen meccs zsinórban - még ha ehhez némi mázlira is szükségük volt a zöldeknek. Megint Diegó markolta legerősebben a Bayernbe akasztott húskampót, tizenegyese hozta meg az áttörést, amit a végén Mosquera toldott meg eggyel. A Prasnikar legényeknek nem volt szerencséjük, így is kijár nekik egy fejbólintás a lesgól (da Silva), később kapufa (Ziebig) harci szellem miatt, de csatolunk mellé egy pofont is, hiszen hatodszor maradtak impotensek a szezonban és 150. Bundesliga meccsük után is stabilan utolsók. Brémában talán a három pontnál is jobban örülnek Ivan Klasnic veseátültetésből való visszatérésének (vagy ennyire ne legyünk idealisták?), aki egy év szünet után tért vissza a gyepre. 

Hannover 96 – Schalke 04 2-3
Nyertek már disznó mázlival a vörösök, ezúttal érdemtelenül maradtak alul, megesik az ilyesmi. Pedig jól kezdták a meccset a 4-2-2-2-szerű formációban játszó vendégek ellen (Rakitic és Özil nyomta a csatárok mögött), és egy Huszti bőrözi Bajramovicsot, Bajramovics felüti Husztit jelenetsor végén a vezetést is megszerezték, Szabi a bal alsóba tette a tizit. Még szünet előtt egyenlített a viszatérő Kurányi, fordulás után pedig már a vendégeknél volt az előnyt, szintén miatta. Szabolcsunk azonban nem akart lemaradni a különversenyben, és Neuer átmeneti megtévelyedését kihasználva az üres kapuba törte a labdát. A sok gól ellenére egy erősen közepes meccset néztünk végig, hazai oldalon a fiatalok inkább zöldfülű újoncoknak, a rutinosabbak pedig kivénhedt aggastyánoknak tűntek, de ha akarjuk, Enke nyakába is varrható a zakó.

Eintrach Frankfurt – VfB Stuttgart 1-4
Funkel immár öt meccse készül megszerezni 100. Bundesliga sikerét, de mindaddig, amíg a Köhler – Turk párosnak kell eljátszani a Streit – Meier imitációt, nem fog menni (mindketten térdsérüléssel kínlódnak), sem pedig a tökegyedül hagyott Amanatidisszal, aki jobb híján bejgli receptekket cserélt a sváb védőkkel, másra nem igen volt gondja. Szünetig még tartották magukat a sasok, sőt még Gomezt is sikerült végleg kiiktatniuk a játékból, de vesztükre tették, hiszen a helyére érkezett román válogatott Marica azonnal betalált, a három pontot jelentő dealt pedig Hitzberger szentesítette. A Stuttgartnak lassan elfelejtjük a HSV elleni mélypontot, a sorsolásuk UEFA helyet ígér a karácsonyfa alá.

Bayer Leverkusen – MSV Duisburg 4-1
A frankfurti meccshez hasonlóan itt is a később csúnyán eltángált együttes szerzett vezetést, mégpedig Mokhtari révén, ennél több nem is nagyon történt az első felesben, monoton rohamokat vezetett a Bayer, de Schneider hiányában annyira voltak kreatívak, mint egy mosópor-reklám. A második félidőre váltott Skibbe mester, és Kiessling mellé behozta a tavalyi gólkirály Gekaszt, de a megtáltosodás mégis a sokadvirágzását élő Barbareznek köszönhető, meg a szinte tökéletes helyzetkihasználásuknak. Ez volt a Leverkusen harmadik sikere zsinórban, nagy a tipródás az UEFA helyekért.

Hamburger SV – Hansa Rostock 2-0
Van der Vaart&Co nem hagyja magát leszakajtani, sima két góllal intézték el a szomszédokat. Wachter, Beinlich és Pagelsdorf is visszajáró szellemként kísértett a Nordbank Arenában, de senki nem kapott tőlük szívrohamot. Megint Rafael adta meg az alaphangot, midőn Castelen passzából kilőtte a hosszút, de a bőkézzel tékozolt helyzetek miatt csak a meccs utolsó harmadában biztosították a sikert, az oroszlánölő Olic fejesével. A babonás szurkeszek is megnyugodhattak, tizenharmadik meccsén veretlen a HSV és még az az apró sikerük is megvan, hogy Jarolim nem szedte be ötödik sárgáját, így pályára léphet a következő fordulóban a Werder elleni derbin. Sajnálatos hír viszont, hogy Huub Steevens felesége egészségi állapota miatt hazaköltözik és a PSV edzője lesz

Karlsruher SC – Hertha BSC 2-1
Továbbra is tart a kiskirályfi meséje, biztosan gyűrték le a Gilberto-Mineiro párost nélkülöző berlinieket, pedig hazai oldalon Miller kapus, a S04 ellen duplázó Timm, Iashvili és Reinhard is hiányzott. Küzdőszellemnek viszont nem voltak híján, Kapllani és Carnell (de a többiek is) vígan szórakozták el a kínálkozó lehetőségeket, természetes, hogy a futball istenek góllal büntették őket. Keine panic, nem beszarni – lelkesítette társait Hajnal a szünetben, de hogy meggyőzőbb legyen a mondókája, gyönyörű góllal egyenlített is, majd tíz perccel később egy gyors kontrával Freis zsákolta be a három pontot, Pajáéknak (most végignyomta a meccset) sanszuk nem volt egyenlíteni – ez egyébként már a negyedik idegenbeli gyufájuk zsinórban.

1. FC Nürnberg – Borussia Dortmund 2-0
A BVB az ellenállás legcsekélyebb jele nélkül feküdt le A Klubnak, akik viszont a megszerzett három egységgel is a süllyesztőben tipródnak, az a mázlijuk, hogy az előttük álló három csapat sem szerzett pontot. Galasek még a legelején eldöntötte a meccset, aztán csak tessék-lássék törték magukat, Doll pedig hiába próbált folyamatos csatárcserékkel változtatni, nemhogy gólt nem tudtak szerezni, de még a labdához is csak ritkán jutottak hozzá. Csak a margón jegyezzük meg, hogy a mester ismét új (kb. hetedik) jobbhátvéddel jelentkezett Amedick személyében, hogy miért ebben a posztban látja a vereségek okát fel nem foghatjuk. A dalnokok még augusztus közepén nyertek utoljára, létkérdés lehet, hogy a jövő héten a Duisburg fejéről elrugaszkodjanak a mocsárból.

VfL Bochum – Arminia Bielefeld 3-0
Koller mester még idejében riadót fújatott, és elmúlt három meccsükön tíz gólt lőve gyűjtötték be a kilenc pontot, elsősorban Sestak remeklésének köszönhetően, aki hét gólban is szerepet vállalt, ezzel feljött Diego és Hajnal mellé a gólpassz-versenyben. Kellett ehhez persze a hátsó sorok rendezése is, az első 12 fordulóban szinte kötelező jelleggel kapták a gólokat, most 180 perce érintetlen Rene Renno ketrece, Lastuvka meg hirtelen az egész szezonra padon találhatja magát. Middendorpnak meg muszáj lesz télapóra beszerezni a Túlélés nagy kézikönyvét, sorsolásukat tekintve nem lenne szenzáció, ha idén már további pontok nélkül maradnának.