Mégsem lesz ott mindenki, és ebben az a legszörnyűbb, hogy ez az angol csapat nem is fog nekünk hiányozni. Ezzel a felállással McCLaren egy ide lőjetek táblát is akaszthatott volna a nyakába, a kötél mellé. Az asztal meg van terítve Mourinhónak, majd meglátjuk, van-e kedve fogatlan oroszlánnak protézist készíteni. Oroszországban sosem látott magaslatokban szárnyal a vodka árfolyama, újra megtudtuk, hogy Allah nagy és hatalmas, a skandináv különítmény ezúttal a svédekre korlátozódik. Hagi után újra van román futball, a holland sajt viszont orrfacsaró bűzt áraszt. Minden kérdés eldőlt, mostantól lehet a sógorokon élcelődni, és ha már aláírásgyűjtenek, üssünk rajtuk mi is egy kurucz-szabadcsapat vitte Rába-petícióval. További EB csámcsogásra és fejfogásra a kiemelési rendszer ad majd okot, nekünk meg a negyedik kalap okozta hendikeppel kell megbirkóznunk.

Mélyponton a szigetország futballja, utolsóként az angol munkásfoci vérzett el a délszláv temperamentum top-bajnokságokban szocializálódott oltárán. McCLaren gyakorlatilag egy támadóval (már majdnem csatárt írtunk), Crouch mesterrel vette fel a küzdelmet ostoba módon az egy pontért, rá is faragtak a sompolygásra. A horvátok presztízskérdést csináltak a meccsből, meg aztán az oroszokkal mégiscsak szívesebben futnának össze az EB-n, így mire az angolok felsorakoztak a csatára, már túl voltak egy demoralizáló mélyütésen (biztos Seaman szelleme szállta meg a pályát), megy egy Olic keresztbeverésen. Ugyan kihordták lábon, még egyenlíteni is sikerült Crouch támadó-robot révén, de végig érezhető volt, hogy egy hasonszőrű hátsó traktussal még a brazilok sem mehetnének biztosra, be is ütött a ménkű egy Petric löket formájában. A két szélső-védő támadójátéka nulla, középpályán kreativitás nulla, ráadásul Rooney hiányában nem volt egyetlen csatáruk sem, így visszatértek a belerúgok-futok-beadom játékra, de már a beadásig el sem jutnak. Ívelgetünk, mert van egy colos emberünk. Ez már Matthausnak sem jött be Kovács P.-vel. A horvátokat ugyan nem kiálltjuk ki titkos esélyesnek, de méltó utódai Bobanéknak, az angolok örülhettek hogy hárommal megúszták. Egyébként fogadni mernénk, hogy ennek svájcausztriában örülnek legjobban – mégsem kell berendelni azt az 5000 tartalékost az angol csürhe miatt. (Anglia – Horvátország 2-3) Pedig orosz elvtársaink a kihagyott tizenegyestől kezdve az emberhátrányig mindent bevetettek a közröhej érdekében, de csak lenyomták Andorra fiait (Andorra – Oroszország 0-1). Izrael meg kihozta a selejtezőből a maximumot, nem feküdtek le az oroszoknak, zárásként pedig begyűrték a macedónokat - le a sábeszdeklivel a csapat előtt, mindenkinek boldog Hanukát. (Izrael - Macedónia 1-0)

Lengyel tezsvéreink a Bundesliga áldásos közelsége miatt már korábban megcselekedték amit, azért hoztak egy tisztességes ikszet a szerbek ellen is (ha kellett volna simán lehozzák 0-2 után), csak hogy matematikailag is elbukjon Clemente, hiszen másik tezsvéreink, a finnek, nem bírtak nyerni Luzitániában, amiért lássuk be, kár lenne hibáztatni őket. Beenhakkernek viszont csak most kezdődik a tánc, a kijutással az utóbbi időben rendben voltak, de világversenyen még nem sikerült medvét ölniük – vagy amit a lengyel népi hősök ölni szoktak volt, de Céronaldóék is lefuttathatnak egy hogyisvan ezzel a hat döntetlennel gondolatsort. A belgáknak megmarad a legszebb sporting kit különdíj, mivel játékuk még a mezüknél is feketébb képet mutat, utoljára az amcsi VB-n volt csapatuk. Mélyrepülésük abból is látszik, hogy már mi sem kívánkozunk Brüsszelbe, hol van már Jován és Balog Róka.(Szerbia – Lengyelország 2-2, Portugália – Finnország 0-0, Örményország – Kazahsztán 0-1, Azerbajdzsán – Belgium 0-1)

A B csoportban a skótok beléphetnek a PorscheVili&MátyusJani co-founded Abcúg Grúzia ligába, a Toppmöller vezette adze-vili gárda semmi más nem csinált a sorozatban, mint kivette a skótok zsebéből a repülőjegyet. Bezzeg a litvánoknak sikerült az áttörés ugyanott. Lobanovszkij tábornok sűrűn foroghat a sírjában a mai ukrán válogatottat elnézve, és értelemszerűen a Kijevre sem lehet büszke – immár a zergebaszó hideg a legnagyobb ellenfél Ukrajnában, nem a hiperkondival kétszázat rövidpasszoló BL elődöntős társaság. Játszottak egy jó pörgős első felest a franciákkal, aztán az erőviszonyok belefagytak az Olimpiai Stadion gyepébe, a legtöbb amit mondani lehet, hogy Henry tovább növelte francia gólcsúcsát a válogatottal (Benzemának adott a jó példa), Frei meg nem nézhet több Szűcs Lali kabarét. Az olaszok csak arra figyeltek, hogy meglegyen a csoport-trón, erre negyven perc elég is volt. Egyszóval sima papírforma a csoport, no de hogyan. Ez bizony megint a nagycsapat-kiscsapat jelenség, és igen, ezzel a megjegyzéssel fű alatt Angliát is elhelyeztük valahova. (Ukrajna - Franciaország 2-2, Olaszország - Feröer 3-1, Grúzia - Litvánia 0-2)

Nem kezdünk mélyenszántani a mi csoportunkban, mert hirtelen Mexikónál lyukadnánk ki és azt senki sem akarja. Kimondani könnyű, de meg is kell értenünk, hogy egy-két év alatt is nehéz ténylegesen előre lépni, nem néhány meccs alatt. Várhidinek is vannak hülyeségei, leginkább Tőszér Dániel emberhátrányt jelentő manifesztációja, ráadásul mi még messze vagyunk attól, hogy kibírjunk súlyos egyéni hibákat Fülöptől vagy Vanczáktól. Rendszeres klubfutball nélkül nem megy, kondi nélkül nem megy, a védelem minden tagjának Juhász szintre kell felnőnie (legalább), a középpályás összjátékban fejlődnünk kell, egyénileg Hajnaltól, Gerától több kell, mint ahogy Priskin mellől is hiányzik még egy bevethető csatár, mert Feczesin sajnos nem az. Nincs más út, csak Várhidi útja, bármit hoz reánk. Addig is, ne szégyelljünk cserélni akár félidőben, vigyük be Buzsákit Hajnal helyére, Filkort a jobb oldalra, balbekk meg legyen Huszti (végszükségben Leandro?), hadd legyünk veszélyesek szélről is. Egyelőre örüljünk máriskedvenc Vass Ádámunknak, egy-egy jó meccsnek, egy fineszes megoldásnak, egy jó passznak, és 'elvtársak, addig erőltessük, még nem megy'. Meg kell tanulnunk meccset nyerni, seggencsúszva, stadionból kibikázva ha kell, több egyéni megoldással, jó eltalált átlövésekkel, tökünk tele a magyaros balsorssal dacmentalitással. Még akkor is, ha esetleg az évek óta tartó rendszeres mázlink a sorsolással elfogy, és kicsípünk egy kraftos VB csoportot. Említsük még meg, hogy a hellének szerezték a legtöbb selejtező pontot, Rehhagel még konzul is lehet egyszer, ha akar. (Magyarország – Görögország 1-2). Eközben Törökországban megkezdték a Nihat mecset építését, aminek két sorsdöntő góllal tette le az alapkövét. Ettől függetlenül rájuk hatványozottan igaz, hogy kinéz az égés az EB-n, ez ugyanis egy koncepció nélküli, öregecske garnitúra, már a Senior embléma is lekopott a mackójukról. A Valencia gyilkos Iversennek most is volt ereje egy mesterhármasra, jól néz majd ki az önéletrajzában, de máshoz sajnos nem volt elég, a továbbjutást otthon potyázták el. Ettől függetlenül nem lesz náluk országos gyász, jó munkásemberként dolgoznak tovább, tegyük mi is azt. (Törökország – Bosznia 1-0, Málta – Norvégia 1-4)

A D csoport főtt le legkorábban, és a kezdeti kavarodás után mindenki elfoglalta az őt tökéletesen megillető helyet. Azért a szlovákok még kitöltötték a dühüket San Marinon, a csehek kötelességből elutaztak Ciprusra, a németek meg folytatták az ír meccs óta tartó lankadásukat, bár ez náluk semmit sem jelent, tét nélkül számukra mit sem ér az élet. Karel Mágus Brückner csapatára meg nagyon kíváncsiak vagyunk, ’98-ig U21-et nevelt, rájuk építi öt éve a felnőtt csapatot is, szánkat elhagyja a követendő példa kifejezés. (Németország – Wales 0-0, Ciprus – Csehország 0-2, San Marino – Szlovákia 0-5)

A spanyolokat fölöslegesen verte a víz, tükörsima továbbjutás lett a vége, és a svédek is csak Elm utcai rémálmoktól gyötörve eshettek volna ki. De! Lélegzet visszafojtva lessük, hogy mikor lesz majd külföldi kapitány a spanyoloknál, nem volt erre példa Kubala óta (tartsuk azért magyarnak), de az utóbbi tíz évben különösen nagy a fluktuáció az elmaradt eredmények kapcsán, szerintünk még mindig a padon a leggyengébbek. Biztos forrásból tudjuk, hogy hazai földön sokan szorítanak a Liverpool összfrontos kudarcáért, tudjuk miért. Ha nem ő, akkor külföld. Meglepetésnek mondjuk Dánia levitézlését, megszoktuk, hogy üde színfoltjai a világeseményeknek, van hogy a brazilokat, van hogy Európát okítják, még a játékukat is szerettük, de mióta Rommedahl és Tomasson a fő attrakciójuk lesüllyedtek a norvég, finn színvonalra. Izland meg még lejjebb, egészen pehelysúlyig fogytak vissza, biztos elfelejtették, hogy ezúttal nem velünk vannak egy csoportban. (Spanyolország - Észak-Írország 1-0, Dánia - Izland 3-0, Svédország - Lettország 2-1)

A románok nem szőröztek tovább, miután lemaradtak Japánról, Portugáliáról és Németországról is, nekiálltak új csapatot építeni, reaktiválták Victor Piţurcăt, rettentő mennyiségű szép-új lejt toltak a fociba, nyomulnak BL-ben, UEFA-ban, és most már a válogatottal is, ráadásként a már megszokott (ettől nem kevésbé kellemetlen) Holland társaikat is sikerült maguk mögé szorítani. Koronaként az albánokat verték agyon, mióta Kenő II. meg Wuko nem emeli a színvonalukat, ők is bajban vannak. Van Bastenről, az edzőről alkotott ítéletünkkel megvárjuk az EB-t, de addig amíg 15 gólt képes rúgatni egy ilyen csapattal, addig részünkről ne számítson irgalomra, ennyit Luxemburgnak kellett volna ütni oda-vissza. Helyette egyet sikerült a múlt héten, de akkor az arcpirító blama még elmaradt (?), most viszont Belorusszia komoly vasdorongot adott a kapitányt fikázók kezébe, hiszen a függetlenné válásuk óta nem látott országos fieszta keretében az Oranje vérében fürödtek egy jót. Égésből Szlovéniában sincs hiány, kezdhetik fogalmazni a hazacsábító, szép üzenetet Macedóniába, egyenesen Katanec kezébe, a most megszerzett hatodik hely náluk régebbi kultúrállamban is kellő jogalap egy jobbfajta parasztlázadáshoz. A bolgároknak meg ideje lenni kikerülni a ’94-es csapat bűvköréből, a francia VB-n ugyan ott voltak, de sovány egy ponttal estek ki, a portugál EB-ről meg jobb inkább nagyokat hallgatni, nullpont, 1-9 gólarány, mi mégis azt prognosztizáljuk, hogy ez lesz számukra az évtized sikere, mert legalább ott voltak. (Belorusszia - Hollandia 2-1, Szlovénia - Bulgária 0-2, Románia - Albánia 6-1)