Kétszáz nappal az EB előtt szinte komplettnek tekinthető a résztvevők névsora. Biztosan ott lesznek a lengyelek, a görögök, a horvátok, a románok, a hollandok, a franciák, az olaszok, a németek, a csehek és a spanyolok. Erősen valószínűsíthető, hogy hozzájuk a portugálok, a törökök, az angolok, és a svédek csatlakoznak, mondhatnánk azt is, hogy a fent említettek kieséséhez mindenhol bombameglepetésre lenne szükség. Csak hogy lássuk, nevesítsünk ezek közül néhányat: Portugália akkor esik ki, ha az őt üldöző Finnországtól ki talál kapni otthon. Anglia ugyan simán benne van, hogy csak egy utolsó percben elkövetett Beckham szabadrúgással győzi le Horvátországot (Batz papucs annak, aki nem emlékszik erre!), de akkor is meglesz nekik, ha már a ruszkik voltak akkora barmok, hogy gólt kaptak az utolsó percben Izraelben – de erről majd később. A svédeknek otthon kellene kikapniuk szerdán Lettországtól, sőt, még akár ez is beleférhet, hiszen kiesésükhöz a már-már utópisztikusnak mondható északír győzelemnek is össze kellene jönnie – Spanyolországban. Vizslató szemünkkel teljesen hiába keresünk meglepetés-csapatot a résztvevők között, ehhez egy ideig Bosznia állt meglehetősen közel, a legtovább pedig az oroszok és Ulster gyermekei húzzák, akik még ugyan versenyben vannak, de sorsuk már nem a saját kezükben van. A szívünk vérzik Skóciáért, kis híján teli pofával röhög a kontinens Hollandián és értetlenkedve fogadjuk az ereikben csordogáló török vérrel nem bíró norvég kapusok továbbjutást eldöntő teljesítményét. Utolsó előtti játéknap hajtás után.

Az A csoportban a finnek életben tartották halvány továbbjutási reményeiket, miután az utolsó tíz percben sikerült megfordítaniuk az Azerbajdzsán elleni hazai meccsüket. A köztük és a második helyezett Portugália közötti hárompontos rés betömhető egy győzelemmel, ám ezt pont Céronaldóék ellen kellene megszerezni, ráadásul idegenben. Nem mondjuk, a portugálok bármikor képesek pofára esni a küszöbben, de jobb szeretnek először reményt gyújtani szurkolóik szívében előtte, úgyhogy azt gondoljuk, szerdán szétbombázzák a mediterrán ősz által jelentősen megkínzott északiakat.
Ugyan csak elméleti jelentősége van, de a lengyelek pont az utolsó körben veszíthetik el a csoportgyőzelmet. Köztük és a második helyezett között ugyanis csak egy pont van, nekik pedig egy mindig kellemetlen Belgrádi túrájuk van még vissza. Leo Beenhakker fiai a szokás szerint tökéletesen arctalan belgákat verték meg Smolarek két góljával, melyek közül az elsőnél olyan durva magyar-norvég flashbackunk volt, hogy csak az utolsó pillanatban állítottuk meg a TV irányába hajított filézőkést. A balga (de szar, bocs…) balbunkó ugyanis pont olyan csodálatos labdával szöktette a csatárt, mint anno Éger a Szuszában – sőt, Vaskó is bepróbált egy hasonlót Moldáviában, de most azt megúsztuk. A lengyelek úgy kezdték a sorozatot, hogy kikaptak otthon a finnektől, azután azonban többek között a Portugálokat megcsapva szárnyalnak, így még egy meglepő Örmény gyufa is simán belefért nekik. Már most szólunk, hogy utolsó elfogult szemétláda módjára fogjuk tolni őket az EB-n.
(Finnország-Azerbajdzsán 2-1, Lengyelország-Belgium 2-0)

Az olaszok meg szépen a hátukra vették legutóbbi VB-döntőbeli ellenfelüket és becipelték őket az EB-döntőbe. Megmondjuk őszintén, nem számítottunk rá, hogy Olaszország nyerni tud a Hampdenben, az meg már tényleg ultra-durva, hogy a győztes gólt a 91. percben Panucci fejelte. Az erősen ikszes meccsen a skótok természetesen semmi meglepőt nem mutattak, az indolens faparaszt (de meglepően ügyes) McFadden egyedül elöl, ami már többször bejött nekik – például Párizs bevételekor, amikor már éppen kezdte kényelmetlenül törni a hátukat a háló, de egy kóbor indítás megtalálta a csatárt, aki egy pattanás után jó harmincról a léc alá ágyúzott. Most viszont nem volt szerencséjük (mert eddig de), Toni egy szinte róla elnevezett góllal nagyon az elején megszerezte a vezetést, amit egy skótos góllal sikerült kiegyenlíteniük a hazaiaknak, ám a végén érkezett Panucci és a minimális reményt is elvette a derék keltáktól. Merthogy ha marad az iksz, akkor bizony a franciáknak nem lett volna szabad kikapniuk Ukrajnában. Így viszont akár még ez is belefér nekik, nekünk meg a szívünk szakad meg a skótokért, de azért valahol örülünk is, hogy két nézhető csapat lesz ott helyettük és nem mondjuk az ukránok, akik a VB-n mutatott teljesítményükkel kikerültek a pikszisünkből, mostanában meg amúgy is boldog-boldogtalan rommá pofozza őket. Most épp Litvánia.
(Litvánia-Ukrajna 2-0, Skócia-Olaszország 1-2)

A norvégok is otthon állították a kötőtűt a saját homlokukba, ráadásul nekik még annyi mentségük sincs, hogy a regnáló világbajnok ellen. Jól indult a továbbjutásról döntő csata a hazaiak szempontjából, hiszen Hagen már a 12. percben gólt ollózott. Ez pedig, barátaim, nem más, mint hiba a Mátrixban. Hagen ugyanis becsületes norvég védő, obligát üszőnyi combokkal, annál kevesebb nyakkal és minimális értelemmel a tekintetében. Részben kínunkban, de a magyar-norvég meccs jelentős részét azzal töltöttük, hogy rajta röhögtünk és a lelátón mindenféle hangutánzó szavakkal kísértük mozgását. Na, hát ő ollózott be egy labdát az ötösről, innentől kezdve pedig csak norvég parádét, gólzáporos győzelmet és tükörsima továbbjutást vártunk, ám a törökök a szokásosnak mondható helyről kaptak segítséget: a norvég kapustól. Isztambulban Myhre két gigantikus lepkéje jelentett egy pontot nekik, most pedig Opdal kapott olyan leventét, hogy szánakozva néztük utána a földön fekvő portást. A törökök viszont nem szánakoztak, Nihat szép góllal megnyerte nekik a meccset, és így ha otthon megverik Boszniát, kint vannak. Megverik, kint lesznek.
A mi meccsünkről toniposzter értekezik majd bővebben, itt csak két dolgot jegyeznénk meg. Az egyik, hogy sajnos egyelőre két európai alsó-középkategóriás védő hiánya is megoldhatatlan feladatot jelent, a másik pedig az, hogy fogalmunk sincs, mi járt a kapitány fejében, amikor a Tőzsér-Vadócz párossal indultunk csatába. Mert ha nem, akkor le tudtuk volna cserélni a kerékkötő-üzemmódba kapcsolt Hajnalt és a kizárólag bőrökre koncentráló Dzsudzsákot. Ja, és mi kedveljük Fülöp Marcit, de Király azért ebben a korban nem kapott ennyi lepkét. Meglesz az a negyedik hely mégis!
(Moldávia-Magyarország 3-0, Norvégia-Törökország 1-2, Görögország-Málta 5-0)

A brit rangadó döntetlennel zárult, a németek szétkapták Ciprust, a csehek pedig a kistestvér ellen arattak tükörsima győzelmet. Itt már csak a végső sorrend a kérdés, az utolsó körben a csehek ciprusra kirándulnak, a németek pedig otthon fogadják Walest. Szerintünk marad ez a sorrend és amit a lengyelekről mondtunk, az hatványozottan áll majd Nedvedékre is, ami az EB-t illeti.
(Wales-Írország 2-2, Németország-Ciprus 4-0, Csehország-Szlovákia 3-1)

Izrael őrületesen jó meccset nyomott az oroszokkal. Helyzet itt, helyzet ott, kapusbravúr, miegymás, aztán percekkel a lefújás előtt Szicsov lép ki a védők közül és ezzel párhuzamosan Oroszországban égnek a svájci vízumért folyamodók nyomán a vonalak. A csatárt beérik, de még így is elpöcköli a kifutó kapus mellett, Putyin átkapcsol a litván-ukránra, hogy jómájúskodjon kicsit, de a labda eközben a kapufán csattan. Az ellentámadásnál viszont a még emiatt mérgelődő orosz védők előzékeny kiszolgálásban részesítik az izraeli támadókat, ők pedig köszönik szépen és eldöntik a meccset. Angliában Izraelben őrületes ünneplés tör ki, a holland mester rezzenéstelen arca mögött pedig, úgy sejtjük, hálaimát rebeg, amiért nem vonatkoznak rá az orosz felségárulási törvények.
A horvátok eközben Macedóniában mutatták be, milyen az, amikor irdatlan magasságokból szarják le, mi történik a pályán.
(Izrael-Oroszország 2-1, Macedónia-Horvátország 2-0, Andorra-Észtország 0-2)

A spanyolok habkönnyű vereséget mértek Svédországra, akiket ez nem hozott különösebben lázba. Capdevilla gól-gólpassz kombója mellé Iniesta és Sergio Ramos tett sokat a közösbe, miközben a vendégeknek egy Ibrahimovics lesgólra futotta csak, de még egyszer hangsúlyozzuk, ez csak a spanyolokat érdekelte, nekik ugyanis jelentős mennyiségű törlesztenivalójuk volt szurkolóikkal szemben. Háromra pillantsunk rá az Iniesta-Fabregas-Xavi tengelyre és irigyeljük nagyon Spanyolországot érte. Három. A svédek a vereség ellenére otthon ünnepeltethetik csumarészegre magukat szerdán, nem is lesz benne hiba, nekik az erőviszonyok értelmében egyébként is helyük kell, hogy legyen az EB-n, nem igaz?
Kapálóznak még az északírek is, a Dánia ellen elért győzelemmel meg is őrizték a reményt, hogy a korábban otthonukban legyőzött Spanyolországot legyőzzék, ám még ez sem jelentene automatikus kijutást neki.
(Észak-Írország-Dánia 2-1, Spanyolország-Svédország 3-0, Lettország-Liechtenstein 4-1)

A románok is ki bírtak kapni Bulgáriában, ezt tudjuk be nyugodtan annak, hogy a nagy lábkapkodásban csak arra figyeltek, nehogy véletlenül valaki megsérüljön. Viccesen alakult viszont a Hollandia-Luxemburg meccs, ahol Koevermans góljával az első félidő végén vezetést szereztek a hollandok, de a döntő csapást nem tudták bevinni. Aztán eljött a 89. perc, amikor előbb egy az ötösön egyedül álló vendégcsatár elé pattant a labda (van der Saar óriásit védett!), majd egy perccel később egy beadás talált egyedül egy luxemburgit, de a nagy lehetőségtől megriadt postás háromba törte a labdát, így elmaradt a blama. A holland közönség – teljesen megérdemelten - óriás füttykoncerttel kísérte az öltözőbe a csapatát, mellyel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a tény, hogy valaki elképesztően nagy játékos volt, nem feltétlenül jelenti azt, hogy edzőnek is hasonlóan jó lesz. Lásd Urbányi Pistit.
(Hollandia-Luxemburg 1-0, Bulgária-Románia 1-0, Albánia-Fehéroroszország 2-4)