A hétvégi fordulóban sor került egy igazi rangadóra, ahol az éllovas fogadta a harmadik helyezettet, megrendezték a kelet-angliai derbit, az Old Farm Derbyt (az Ipswich és a Norwich összecsapásait nevezik így viccesen, utalva egyrészt a glasgowi derbire, az Old Firmre, másrészt a kelet-Angliában oly fontos mezőgazdaságra is, ahonnan egyébként a Traktoros Fiúk becenév is), születtek meglepő vendéggyőzelmek és nem várt hazai bravúrok is, valamint több gólnélküli döntetlennel végződött mérkőzés is akadt. Lehet, hogy bizonyos csapatok a hétközi, hétfőn és kedden lebonyolításra kerülő 15. fordulóra tartogatták az erejüket és főleg a gólokat. Ja, és a magyaroknak is osztottak szerepeket a fordulóban, főszerepet és komolyabb mellékszerepeket is.

Colchester United – Leicester City 

Nagyon kiváncsiak voltunk a Colchester otthonára, a Layer Roadra, amelynek a befogadóképessége (6.200 néző) a legkisebb a Championshipben, de talán még a League One klubjait is nyugodtan idevehetjük. Hasonló befogadóképességű pályák a League Two-ban (negyedosztály) találhatók, úgyhogy nyugodtan kijelenthető: a Colchester ereje felett tejesít. A Layer Roadon található pályát (a stadion szó használata egy kicsit túlzó volna) 1909-ben építették, és azóta meglepő módon szinte alig került átalakításra. 

A tavalyi szezonban, amikor a Colchester a rájátszást érő helyek körül ólálkodott egész hosszan, már az a kérdés is felmerült, hogy hol játszhatná le esetleg a Premier League-be frissen feljutott csapat a mérkőzéseit, hiszen többek között a vendégszurkolók részére biztosított 650 jegy nem biztos, hogy kielégítette volna a nagy klubok utazó szurkereit. A probléma végül is megoldódott: a Colchester a 10. helyen zárta a tavalyi szezont. Azonban a Colchester már nem sokáig fogadja majd vendégeit a Layer Roadon, nagy valószínűséggel a 2008/2009-es idényt már az új stadionban, a Cuckoo Farmon kezdi meg a csapat. Az új stadiont tízezer néző befogadására tervezik, de a nézőtér akár húszezresre is bővíthető lesz majd.

A meccs még el sem kezdődött, de a Leicester összeállítását böngészgetve már rögtön érezni lehetett a különbséget a távozó Gary Megson és átmenetileg megbízott utóda (egyben korábbi segítője), Frank Burrows elképzelései között. Burrows a két ék (DJ Campbell és Collins John) mögé és a középpályás sor elé állította a nagy tehetség Matty Fryattet, aki sérülései után úgy tűnik kezd magára találni. (Csak halkan jegyezzük meg, hogy ezt a hátravont csatár szerepkört kellene az angol válogatottnál is alkalmazni Wayne Rooney esetében.) A mérkőzésen újra a vagány sárga-kék idegenbeli szerelésében pályára lépő vendég Leicester ennek megfelelően be is kezdett: a Birminghamtól igazolt DJ Campbell a 6. percben csodaszép csellel fordult le védőjéről, akire a tizenhatoson belül egy méteren belül másfelet vert rá és pontosan középre érkező beadását Collins John lőtte a hálóba.

A korai gólt követően leült azért meccs, de Fülöp kapusnak így is két remek védést kellett bemutatnia: először Clive Platt lövését blokkolta a kapujából kifutva, majd a Palace-ból igazolt, de korábban a Chelsea-t is megjárt balhátvéd, Danny Granville sistergős löketét öklözte ki. A hazaiaknak újabb helyzetük is volt: ezúttal a Charltonból érkezett Kevin Lisbie gólba tartó lövése akadt el Bruno N’Gotty fejében (N’Gotty volt egyébként, aki egy legurított szabadrúgást követően kábé 40 méterről szerezte a meccs egyetlen gólját az 1996-os PSG-Rapid Wien KEK döntőben).

A Fülöp kapujára nehezedő nyomás végül góllá érett közvetlenül az első félidő lefújása előtt, amiben csak ex-Spurs játékosok működtek közre: jobbról Mark Yeates ívelt be szabadrúgást, amit a védőjét lerázó Johnnie Jackson berobbanva fejelt a kapuba. Még most sem tudjuk eldönteni, hogy Fülöp foghatta volna-e a fejest, vagy esetleg egyenesen ő paskolta volna be?

A Colchester keretében egyébként van egy pár játékos, aki észak-Londonban nevelkedett: az előbb említett Mark Yeatesen és Johnnie Jacksonon kívül, a Tottenhamnél kezdte a középpályás Kevin Watson, valamint a White Hart Lane-en két részletben hét évet húzott le Edward Sheringham is.

Az eltiltását töltő Sheringham egyébként izgatottan figyelte a meccset a díszpáholyban, egy sorral a Leicester tulajdonosa, Milan Mandaric alatt. E sorok szerzőjének futballéletében különleges helyet foglal el a 41 éves játékos, hiszen "Intelligentleman" pályafutásának három legfontosabb mozzanatát különböző helyszíneken, de ugyanúgy felpattanva, artikulátlanul üvöltve, valamint ökölbe szorított kézzel és magasba emelt karokkal ugrálva ünnepelte. Az első ilyen pillanat az 1996-os EB angol-holland csoportmérkőzésen (ahol egyébként az angol válogatott modernkori történetének egyik legjobb játékát nyújtotta) Alan Shearernek adott megkönnyeznivalóan zseniális gólpassz, ami egy 10-legszebb-megmozdulás-de-nem-gól-ever versenyen tuti dobogós lenne, talán csak Gordon Banks természetfeletti védése Pelé fejesét követően a 70-es VB-n előzné meg. A következő ihletett pillanat igazából két percig tartott az 1999-es BL döntő ráadásperceiben, amikor két Beckham-szögletet követően Sheringham először egyenlített, majd Ole-Gunnar "Babyface" Solskjaer pofozta be az általa továbbfejelt labdát. A többi már történelem, angol klub 15 év után először nyerte el a legrangosabb európai kupát. 2001 októberében Sexy Sven visszahívta a már akkor nagy öregnek számító Sheringhamet a görögök elleni sorsdöntő VB selejtezőre, ahol fejesgóljával ő hozta vissza a reményt az angol válogatott számára. Korábbi csatártársa, az utóbbi húsz év egyébként egyik legintelligensebb futballistája, Jürgen Klinsmann nyilatkozta róla, hogy pályafutása során soha nem volt Sheringhamnél intelligensebb ékpárja. Cheers Teddy!

A második félidőben mindkét csapat próbálta megszerezni a valószínűleg győzelmet érő gólt, de ez végül senkinek sem sikerült. A Colchester csapatából egyébként rendkívül aktív volt Mark Yeates, akiről rosszindulatúan azt feltételeztük, hogy azon kívül, hogy kétmeccsenként becsavar egy szabadot inkább csak csípőre tett kézzel sétafikál a pályán pipaszárlábain, mint ahogy tette azt Bognár György pályafutása végefelé a Sopron futballistájaként. Hát nem. A másik oldalon Matty Fryatt nyújtott remek teljesítményt, amivel ki is érdemelte a meccs legjobbjának járó díjat, amit a bokszoló külsejű csapattárs, Collins John nyújtott át neki.

A meccs végén láthatóan elégedetlenül zsörtölődő Mandaricnak tehát döntenie kell, hogy kit nevez ki Megson utódaként a Rókák menedzserének. Mi egyébként kitartanánk a Burrows-Taggart duó mellett, az utóbbi mérkőzések eredményei és játéka őket igazolják. Burrows az utóbbi időben Megson segítőjeként dolgozott, ahol főnöke távozását követően pár meccs erejéig megbízott menedzserként tevékenykedett. A bajszos szakember, aki ha védjegyének számító sapkáját is felteszi, úgy néz ki, mintha Sherlock Holmes és Dr. Watson magánkocsisa lenne, elnyerte rokonszenvünket az inventív támadójáték erőltetésével.

A döntetlennel egyébként egyik csapat sincsen beljebb: maradnak nagyjából ott ahol voltak a tabellán, azaz a semmire sem jó 14. és 16. helyen.

Lássuk röviden, hogyan alakult a többi mérkőzés:

A forduló rangadóján a beharangozóban feltett kérdésekre megjöttek a válaszok: a WBA remek játékkal ütötte ki a listavezető Watfordot. Boothroyd menedzser szerint az eredmény teljesen reális volt, valószínűleg a frissen zsebrevágott október hónap menedzsere díjat elcserélte volna a három pontra. Gera kezdett, sőt a második gól előtt 15 méterről ballal eleresztett lövése a felső lécen csattant. Míg ő reklamálásba kezdett, hogy a lepattanó a gólvonal mögül jött vissza, James Morrison lecsapott a labdára és lövése Super Kevin Phillipsen irányt változtatva a hálóban kötött ki. Érdekes helyzetben van Gera: egy felszállóágban lévő csapatot hagyna ott egy minden bizonnyal leszállóágban lévő (Middlesbrough, Bolton) csapatért. Kérdés, van-e egy ilyen váltásnak értelme? A meccset követően a magyarok közötti mezcsere ezúttal elmaradt, mivel Priskint odaragasztották a padhoz. Watford 0 West Bromwich Albion 3 

A Freddy Eastwood helyett a kezdőcsapatba bekerülő Jay Bothroyd juttatta előnyhöz a Farkasokat, de a védő Liam Fontaine élete első gólját szerezve fejesből egyenlített a hazai szurkerek által minden labdaérintésekor kifütyült Michael McIndoe által beívelt szabadrúgásból. A meccs második félidejében egyébként a vendégek uralták a játékot, idegenben is bemutatva kreatív egyérintős támadójátékukat. Ki fogja tudni megállítani a Bristolt? Wolverhampton 1 Bristol City 1 

A csapatok valószínűleg átaludták az első félidőt azon a meccsen, amelyen a Stoke City zsinórban második hazai vereségét szenvedte el, mivel az első félidőben semmi említésre méltó nem történt. A máltai Michael Mifsud remek formában ontja a gólokat hétről-hétre (ezúttal két távoli bombával vette be Simonsen kapuját), és nagyjából ő az szinte egyedül, aki a Coventryt a tabella első harmadában tartja. A hazaiak vehemensen kifogásolták a bíró döntéseit, aki nem adott meg egy büntetőt a jamaikai Fulleren elkövetett szabálytalanság miatt, valamint később Ryan Shawcross a felső lécől lepattanó lövésénél döntött úgy, hogy a labda nem ment át gólvonalon. Gödörben a Stoke? Stoke 1 Coventry 3 

A Home Parkban szintén csak a második félidőben kezdték el igazán a csapatok a mérkőzést, de akkor igazán: két perccel a szünet után a tizenhatosra belépő Halmosi Pétert a sérüléséből visszatérő Frank Simek felvágta, a megítélt tizenegyest Sylvain Ebanks-Blake váltotta gólra. A vendég Baglyok gyorsan egyenlítettek Akpo Sodje révén, majd pár perc múlva a vezetést is megszerezték Burton O’Brien lövéséből. Valószínűleg elkiabáltuk a Zarándokok rájátszásról szövögetett álmait, azóta két vereséget szenvedtek. A Baglyok viszont nyerésben vannak. Plymouth 1 Sheffield Wednesday 2 

A forduló legfurább meccsét játszották a St Mary’s-ben: a 36. percben a hazai Szentek emberelőnybe kerültek a portugál José Vitor Semedo kiállítását követően, de ennek ellenére semmilyen veszélyt nem jelentettek a Charlton kapujára. Miután úgy tűnt egy jó unalmas nullanulla lesz a vége, a ráadás utolsó percében Luke Varney megiramodott a jobbszélen bekanyarította a labdát, amit a középen érkező Chris Iwelumo bólintott a hálóba. Ajándékgyőzelem, ami viszont nagyon kellett a vendégeknek három vereség után és a bristoli kirándulás előtt. Southampton 0 Charlton 1

Bryan Robson, aki három csatárral küldte pályára a Pengéket, úgy tűnt mindent egy lapra tett fel annak érdekében, hogy csapata végre újból nyerjen otthon (ami szeptember közepe óta nem sikerült) és ezzel stabilizálja helyét a kispadon/oldalvonal mellett. A három csatár közé ezúttal sem Jon Stead, sem Billy Sharp nem fért oda, Robbo James Beattie-nek, Luton Sheltonnak és Danny Webbernek szavazott bizalmat. A trió azonban James Beattie révén csak egy meg nem adott gólig jutott, csakúgy mint a túloldalon David Unsworth. Hiába az idegenbeli pálya, a Burnley veszélyesebbnek tűnt, de újból szükségük volt a Bordóknak egy-két remek Király-védésre is. Ha a Pengék nem győznek kedden az Ipswich ellen otthon, Bryan Robson nagy szarban találhatja magát. Sheffield United 0 Burnley 0 

Jól sikerült mind Luigi De Canio, mind Buzsáky Ákos bemutatkozása a Loftus Roadon, ahol a QPR magabiztos győzelmet aratott a vértelen Tigrisek felett. Buzsáky izgett-mozgott, jó labdákat adott, szögleteket rúgott, sőt egy szép lövése is akadt, amit Boaz Myhill kapus tolt ki a léc alól. A gólokat egyébként a West Hamtől kölcsönbe érkezett Hogan Ephraim és Mikele Leigertwood szerezték távoli lövésekből. Kapaszkodnak a Parkőrök! QPR 2 Hull City 0

A Palace reménytelen szezonja folytatódni látszik, ismét nem szereztek gólt, de legalább pontot igen. Neil Warnock irányítása alatt továbbra sem tudtak még nyerni a Sasok. Furcsa helyzet, hogy a hazaiak csalódottak voltak, mivel nem nyertek a Crystal Palace ellen, ahogy azt a Vas menedzsere, Nigel Adkins is kiemelte a meccs utáni nyilatkozatában. Nem is olyan régen, még több osztálynyi volt a különbség a két csapat között. Hm. Scunthorpe United 0 Crystal Palace 0 

Ferenczi "Big Steve" István hosszú heteket hagyott ki bokasérülésével bajlódva, de 42 perccel a visszatérését követően már gólt ünnepelt: Brian Howard beadását fejelte a bal felsőbe! A Korcsok Heinz Müller kapusnak köszönhetően meg tudták tartani a sovány előnyüket egészen a lefújásig, ráadásul úgy, hogy Müller kapus parádés reflexszel kifogta az általunk korábban hiányolt Neil Mellor nem is olyan rosszul elvégzett büntetőjét a ráadás perceiben. Barnsley 1 Preston North End 0 

Az első félidő végén úgy tűnt, hogy az Ipswich elhozza mindhárom pontot a Carrow Roadról, mivel Alan Lee és Pablo Couñago révén már 2-0-ra vezettek a szünetben a Traktoros Fiúk az Old Farm Derbyn. Az új Norwich menedzser, Glenn Roeder nemhiába volt rendkívüli módon ideges: csapata utolsó a tabellán, a legutóbbi tíz meccsén nem nyert, viszont nyolcszor vesztett és csak négy gólt szerzett. A második félidőre azonban mintha minden egy varázsütésre megváltozott volna: a friss igazolás Martin Taylor fejelt a hálóba egy szögletet követően (a labda Owen Garvan fején irányt változtatva csapta be Alexander kapust), majd a Roeder által majdnem elátkozott tavalyi gólkirály, Jamie Cureton harmadik nagy helyzetét már gólra váltotta, egy szép átemeléssel. A legvégén a mindig egy kicsit parasztkodó Darren Huckerby kapott piros lapot (bár ezúttal talán túl szigorú volt a bírói döntés). Menni fog Glenn Roederrel? Norwich City 2 Ipswich Town 2 

A forduló válogatottjába ezúttal nem került be egy honfitársunk sem. A Team of the Week kapuját a büntetőt hárító német Heinz Müller védi, a mezőnyjátékosok között ott van a colchesteri irányító Mark Yeates, valamint Buzsáky csapattársa, a gólt is jegyző Mikele Leigertwood. A csatársort a sorozatban gólokat szerző máltai Mifsud (Coventry) és a győzelmet kikaparó Chris Iwelumo (Charlton) alkotják.

A tabella elején nem történt változás, bár a Watford és a WBA között csökkent a különbség és a győzelmének köszönhetően a Charlton visszakerült az első hatba. A tabella alján a QPR győzelmével már nincs a kiesőzónában, a Blackpool viszont úgy került oda, hogy nem is játszott. A középmezőnyben viszont óriási a tülekedés: a 14. és a 21. helyezett között csupán két pont a különbség!

A hétközi 15. forduló párosításai a következők lesznek: Barnsley – Blackpool, Bristol City – Charlton, Burnley – Hull City, Cardiff City – Crystal Palace, Colchester – Plymouth, Norwich – Watford, Preston North End – Leicester, QPR – Coventry, Scunthorpe – Stoke, Sheffield United – Ipswich, Southampton – Wolverhampton, West Bromwich Albion – Sheffield Wednesday.