A világ minden tájáról visszasereglett játékosok az öltözőkben még kirgiz és jereváni telefonkártyákat cserélgetnek egymással, amikor Drogba egy hegyeset csulázva a Stamford Bridge portásfülkéjébe elindul, hogy a helyszínen tekintse meg leendő csapata bajnokiját. Alex eközben kihisztizte magának a neki járó korpát, bár ehhez kellett a klub egyik főszponzora is, így most már csak annyi van hátra, hogy legalább egy picikét focizni is lássuk a legnagyobb zebrát. Újabb tartományi rangadóra készül a Fiorentina, ráadásul Montolivo extra motivációt is talált magának a meccshez, lévén a sienai szurkolók kifütyülték, amikor élete első válogatott meccsét játszotta a Stadio Franchiban (Olaszország-Dél Afrika 2-0). A fiatal játékost sikerült lebeszélni róla, hogy belepisáljon a vendégszurkolók szotyitartályába és inkább a játékra koncentráljon, mert csapata élénk érdeklődést mutat  a Sporting ifjú középpályása, Mutinho iránt. Egy szóval nincs olyan Olaszországban, hogy sima kis forduló… (pedig ha lenne, ezt annak nevezhetnénk.)

Milan – Empoli 0-0
Elnéztük volna még egy pár hétig a Milan vergődését, de ha a sors így akarta, hát legyen így. Sajnos azonban a dél-amerikai szokásoknak megfelelően a brazil válogatott irányítóját fecnikre aprították Ecuador lelkes gyermekei, így nem valószínű, hogy pályára lép – különös tekintettel a szerdai, rettenetesen fontos BL-meccsre. Az Empoli kiesett az UEFA kupából, nyeretlen és -8 a gólkülönbsége, így nem meglepő, hogy belső viszálykodások is sújtják a toszkán kiscsapatot, mely a tavalyi csúcsdöntés után idén menthetetlenül zuhan a kiesés felé. Láthattuk, See-papa nem esik kétségbe, ha irányítania kell, de most két komoly meccsel a lábában talán ő is inkább a Sakhtar elleni rangadót tartja majd inkább szem előtt, ez pedig végzetes hiba egy többre hivatott, mégis kiesőhelyen tanyázó csapat ellen. Jövő szombaton meg Milan-Roma, úgyhogy ez bizony 0-0.

Atalanta – Torino 2-2
Mivel csak közvetlenül a meccs előtt dől el, hogy játszhat –e Recoba, nem vagyunk könnyű helyzetben a tippelést illetően. A Toro ugyanis megszerezte első győzelmét a múlt fordulóban, amivel akkorát lépett előre, hogy máris csak három ponttal hasít dögunalmas vendéglátója mögött. A hazaiak talizmánja, Doni ismét a csapatban, ráadásul felépült az Inzaghi család másik tizenhatoson belül született csemetéje is, úgyhogy a gólokkal talán nem lesz gond egyik oldalon sem, főleg, ha a friss Azzuri-debütáns Rosina is tudásához méltón teljesít. A vendégek támadóalakzatának harmadik tagja Ventola lesz, aki nem a legszebb emlékekkel tér vissza Bergamóba, ezért várhatóan vagy gólt lő, vagy kiállítják. Vagy mindkettő.

Livorno – Lazio 1-0
Betelte a pohár, a Livorno elnöke megköszönte Orsinak, hogy 7 forduló alatt két teljes pontot tudott szerezni csapatával és Giancarlo Camolesét ültette a tűzforró kispadra. Belső informátorunk szerint emberünk egyből egy óriási vezércsellel készül meglepni a szintén gazdagon pofozott vendégcsapatot, miszerint a középpályán egyszerre veti be a Filippini-ikerpár mindkét tagját. Tervei szerint ezzel úgy összezavarja majd a Mudingay-Manfredini kettőst, hogy azoknak fogalmuk sem lesz, éppen kit kell fogniuk, így szinte emberelőnyben játszva behúzzák első győzelmüket. A strandkorlát-kékeknél visszakerül a kapuba Ballotta, aki annyi tavaszt látott, mint a fél Livorno-középpálya összesen, mégis képes lehet egy ideig tartani a lelket csoffadék csapatában, de a kapu előtt feltűnő Filippinik ellen ő sem tehet majd semmit.

Roma – Napoli 3-2
A Derby del Sud nem csak a szokásos tét miatt lesz baromi jó meccs, hanem azért is, mert ez bizony két rohadt jó csapat. Taddei és Aquilani (Perrotta szintén bizonytalan) hiányában a Roma ismét két csatárral áll fel a két szélen az eltiltását letöltő Giuly és a labdarúgónak és színésznek egyaránt príma Mancini támogatásával. A vendégek a remek start után zsinórban kettőt buktak, ennek ellenére azt kell mondjuk, színfoltjai a Serie A idei szezonjának. Az argentin Lavezzit kell ismét kiemelnünk, híreink szerint ugyanis a helyi gaucho-klub (Internazionale néven ismerhetjük még őket) már meg is kezdte behálózását, ami nem csoda, hiszen csapata eddigi sikereinek legfőbb letéteményese volt. Ezt a sikert nem adják majd könnyen egyik csapatnak sem, érzésünk szerint a hazaiak is jól megszenvednek majd érte.

Udinese – Palermo 0-2
Mint a cigány lova, vagy bátrak vagyunk, vagy vakok. Mert csak a vak nem látja, hogy a hazaiak a közvetlen élmezőny mögött loholnak (pontokat csípve a gigászoktól is), míg vendégük ugyan megelőzi őket, de igencsak rapszodikusan teljesít az utóbbi időben. Ráadásul Miccoli sérült, Biava eltiltott és rettenetesen nagy a nyomás a Rosanerókon, hiszen klinikai esetnek minősülő elnökük idén csak a BL-el lenne elégedett, ebbe pedig nehezen férnek bele az utóbbi időben látott eredmények. Az Udinesét egyelőre nem nagyon tudjuk hova tenni, talán majd ez a meccs segít, hogy megtaláljuk végleges helyüket.

Cagliari – Catania 1-0
A szigetlakók csatájában a hazaiak állnak közelebb a kiesőzónához, nekik ugyanis két pont hátrányból perzseli a seggüket az emésztő tűz, így a Catania-féle alsóházi bérlők ellen apait-anyait be kell dobniuk. A friss válogatott Foggia és az U21 üdvöskéje, Acquafresca haza is hozzák a kívánt győzelmet, amivel meg is előzik az elefántokat. A vendégek egyébkén kifejezetten jó formát futnak, legutóbbi három meccsükön nem kaptak ki (7 pont a zsákban), nekik tehát nem jött nagyon jókor a szünet, amit ki is fognak használni a Rossobluk, egyszerűen azért, mert a retyóra is az ér ki gyorsabban, akinek jobban kell.

Reggina – Inter 0-2
Visszatér a Sötét Nagyúr! Nem Materazzi, rá még várni kell egy hónapot, a szóban forgónak a bőre sötét és úgy hívják, Patrick Vieira. A héten már játszott egy félidőt Filkorékkal, visszatérésével pedig a Nerazzurik középpályája ismét a világ legerősebbjei közé tartozik, hiszen ki ne fogadna el egy Sztankovics-Cambiasso- Vieira-Figo fedezetsort, akik előtt ráadásul a meccs/gól átlagot hozó Ibrahimovics tevékenykedik majd (vagy Cruz, ahogy a helyzet hozza). Ez nem különösebben szívderítő hír a hazaiaknak, akik nyeretlenek és így természetesen kiesők is jelen pillanatban, ráadásul minden csapatrészből hiányoznak meghatározó játékosok, ez a kirándulás tehát nem okozhat komoly gondot Mancini fiainak. Ebben a leosztásban a Reggina 2002 óta nem szerzett gólt, mondjuk tovább…?

Juventus – Genoa 3-1
Végre pont került Del Piero ügyének végére, talán most már úgy határoz, hogy meg is dolgozik a pénzéért, amit kihisztizett magának. Alex pedig nem okoz csalódást és megmutatja, miért vágja magát vigyázba a Serie A komplett mezőnye, ha feltűnik a boci szemeivel a pályán. Nem nélkülöz minden veszélyt a Genoa látogatása (főleg, ha az Udinese elleni meccsre gondolunk), hiszen a vendégek csak két ponttal gyűjtöttek kevesebbet a torinóiaknál, ebből pedig könnyen kikövetkeztethető, hogy egy esetleges idegenbeli győzelemmel akár meg is előzhetik vendéglátójukat. Na, azért Borriello hiába szórja kézzel-lábbal a gólokat, ott még talán nem tartunk, hogy egy esetleges pontszerzésnél többen reménykedhetne a Grifoni, mi csak abban bízunk, hogy nem szállják meg 8 emberrel a saját térfelüket, hanem megkísérlik zavarba hozni az erre egyébként is hajlamos Juve-védelmet. Így ugyanis egy jó meccsen ruházzák meg őket a hatalmas zebrák.

Sampdoria – Parma 2-1
Innen az irányító, onnan az egyetlen gólképes csatár hiányzik, legutóbbi öt meccsükön négy, illetve öt pontot sikerült összeszorgoskodniuk, nem csoda, hogy egyikük sem elégedett az eddigi szezonjával. A vendégek baromi vékony jégen járnak és ez olyan súlyos játékosokkal, mint Fernando Couto, vagy a hallgatási fogadalmat tett Montella bizony nagy veszélyeket rejt magában. A Samp sokkal többet remélt idén, mint ami osztályrészéül jut, sőt, ha számára szerencsétlenül alakulnak az alsóház eredményei, akár egészen közel kerülhetnek a Parma által taposott vékony jéghez. Ez azonban már annyira méltatlan lenne, hogy nem is tudjuk elképzelni, úgyhogy szűken, de megveretjük Mazzarriékat Genovában.

Fiorentina – Siena 5-0
A bevezetőben megmondtuk, miért ennyi. Most csak annyit tennénk hozzá, hogy a hazaiak a két állva maradt veretlen csapat egyike, rangadók sorát játszották le vereség nélkül, elég sok góljuk mellé elég keveset kapnak és a legkisebb toszkán derbit úgy hazahozzák, mint a pinty. Teszik ezt az ellen a Siena ellen, mely negatív gólkülönbséggel, egy győzelemmel és keserves idegenbeli mutatókkal érkezik (a Franchitól távol egy gólt sikerült eddig szerezniük). A liláknak egyébként sincs gondjuk a derbikkel, hiszen az összes tartományi riválisukat elnadrágolták már idén, ugyanez várhat a Bianconerikre is, de hát mit várhatunk egy olyan csapattól, mely az olasz bajnokságban nem átall egy liechtensteini csatárral benevezni. A másik oldalon felépült, de valószínűleg még nem játszik Jorgensen, viszont Mutu remek formában várja a passzokat a környékén tevékenykedő kisfiúktól. Semioli parádéjára számítunk a fentieken kívül.