Hét csapat is szerzett gól nélkül abszolválta a La Liga 7. fordulóját, ennek ellenére a góltermésre tulajdonképpen nem lehet panaszunk. A táblázat első felének megbolydulásához a Valencia meglepő hazai veresége mellett a Villarreal pamplonai bukása is kellett, így tőlük némileg már távolodnak az előttük álló gigászok, viszont feljött rájuk a megbokrosodott Espanyol és lőtávolságon belülre került a Zaragoza is. Még mindig van két nyeretlenünk és a Valladolid is komolynak mondható hullámvölgybe került, a Sevilla pedig egészen odáig zuhant, hogy már csak egy pont választja el városi riválisától a 15-16. helyen. Volt egy rangadónak induló meccsünk is a fordulóban, de végül egy tükörsima győzelem kerekedett belőle, az ezen belüli argentin mini-párbajjal együtt.
Nem elég, hogy a Valladolid zsinórban harmadik meccsét is elbukta, még házi gólkirályát, Llorrentét is kiállították a hajrában, akire pedig igencsak szükségük lenne két hét múlva a hasonlóan nehéz helyzetben lévő Bilbao ellen. A most kapott kettővel már 13 a lilák torkán legyömöszölt gombócok száma, a Racing ellenben a döcögős kezdet után kezdi igencsak csipkedni magát és máris a 9. helyen áll – egy győzelemnyire az élbolytól. (Racing-Valladolid 2-0). A Zaragoza a forduló válogatottjába is beválasztott Oliveira remek játékával a várt nagy különbségű vereséggel küldte haza a Levantét, mely ugyan a 60 percig tartotta magát, utána azonban összeomlott. A 3-0 ma reggelre munkanélkülivé tette Abel Resino edzőt, akinek a helyét egyelőre José Gomez erőnléti edző veszi át, de bárki is lesz a végleges megoldás (Paco Flores az esélyes) az első három meccsén a Sevilla-Atléti-Villarreal hármas ellen kell csatába vezetnie a nyeretlen valenciai kiscsapatot. Hálás…
Bár kilenc emberrel fejezte be a meccset, az Osasuna így is csodaszép győzelmet aratott a Villarreal ellen. A mindent eldöntő gól stílszerűen igen látványosra sikeredett, Javi Garcia a hajrára fordulva ágyúzott a hosszú felsőbe, miután az első félidőben látott adok-kapok után sokáig tarotta magát a 2-2. A sárgáknak elég rosszkor jött a vereség, hiszen két hét múlva a Barcát fogadják, utána pedig Zaragozában vizitálnak, jelenlegi harmadik helyük megőrzésére nem tennénk nagyobb összeget. (Osasuna-Villarreal 3-2) A Murcia-Betis meccsről nehéz bármit mondanunk, mert úgy elaludtunk rajta, hogy a nyál is kicsordult a szánkból. (0-0)
A Getaféba nem véletlenül helyeztünk egy döntetlen erejéig bizalmat, a madridi kiscsapat a Real ellen látott lendülettel kezdte mallorcai vendégjátékát és a szünetig kétgólos előnyre tett szert Sousa duplájával. A Getafe játékosai azonban minden valószínűség szerint nem nézték a két héttel ezelőtti összefoglalót, amikor a szigetlakók a Valladolid ellen is pont ugyanígy álltak a szünetben, aztán kifutottak a második félidőre és könnyedén vágtak egy négyest. Most ezt annyival sikerült túlszárnyalniuk, hogy a négyből hármat már emberhátrányban szereztek, hiszen a szépítés után Pereyra megkapta második sárgáját, amitől csak még szebbnek tűnik az a 7. hely Mallorcán. (Mallorca-Getafe 4-2) Eközben a Bilbao egy véleményes kiállítás miatt még az első félidőben emberhátrányba került (Del Horno becsúszásáért talán egy sárga is elég lett volna…) és nem is bírta megtartani az Etxeberria góljával megszerzett előnyt, az Almería egy órányi játék után egyenlíteni tudott és negyedik idegenbeli pontjának is köszönhetően a 12. helyen posztol. A hazaiak ellenben a szakadék szélén egyensúlyoznak (Baszk Anyák, szüljetek gyorsan jó csatárokat, mert baj lesz!), a szezonjuk a következő fordulókban dől el, amikor közvetlen vetélytársaikkal meccselnek majd. (Bilbao-Almería 1-1)
A valenciai sorminta megmaradt, de nem úgy, ahogy ők azt előre gondolták. Az Espanyol ugyanis Riera világklasszis teljesítményére alapozva gyakorlatilag simán leverte őket, pedig Baraja már a 4. percben vezetéshez juttatta a hazaiakat. Sőt, továbbmegyünk, ha Hildebrand nem mutat be néhány formás védést, akár nagyobb különbséggel is nyerhettek volna az ellenfeleiket rózsaszín-fekete mezük mellett masszív játékukkal riogató katalánok. Fel is jöttek azon melegében két pontra a Valencia mögé, gólkülönbségük pedig már most jobb is eggyel, mint a Mestella szárnyaszegett legénységének. (Valencia-Espanyol 1-2) Ha most játszanák az UEFA kupa döntőjét, talán nem is kellene a katalánok heroikus küzdelme ahhoz, hogy a rendes játékidőben lebombázzák az egyre csüggedő Sevillát. Mostanra ugyanis odáig mélyült Juande Ramos csapata alatt a gödör, hogy az idén eddig semmit nem mutató Deportivo is győzelemmel távozhat tőlük, méghozzá úgy, hogy tökéletesen egyenrangú ellenfele vendéglátójának. Erre a kéthetes szünetre marha nagy szüksége van a Sevillának, mert ami mostanáig történt idén, az méltatlan hozzájuk. Nincs kétségünk, látunk még idén nagyon jól játszó Sevillát, ám talán ehhez le kell kerülnie a görcsnek a játékosok nyakából, hogy újra élvezni kezdjék a játékot. Mert ezt most tutira nem élvezik…
A Real hollandjai remek játékával legyőzte a komoly ellenállást tanúsító Recrét, mely van Nistelrooy góljáig egy fél szezonnyi mázli-kártyát játszott ki (ziccerek egész sora, meg nem adott büntető), majd kötelességszerűen meghajolt a nagyobb tudás előtt. Az elmondottak ellenére a meccs legjobbja Casillas volt, aki kevés, de komoly dolgát tökéletesen látta el és magabiztosan vezetheti csapatát az őszi rangadók sorát nyitó barcelonai látogatásra, melyet aztán a Valencia és a Sevilla elleni idegenbeli meccs követ majd. (Real Madrid – Recreativo 2-0). A Barca eközben rangadóra készült az Atléti ellen és nem az ő hibájuk, hogy nem lett az belőle. A 3-0 tökéletesen megfelel a látottaknak, a madridiak helyzetig sem igazán jutottak el, miközben Messi és Ronaldinho néhányszor komoly zavart okozott az Abbiati által egyébként is jelentősen hátráltatott védelmük előtt. A kis argentin ráadásul immár egyedül vezeti a góllövőlistát, hiszen egy szemmel követhetetlen kényszerítő után precízen kilőtte a bal alsót. Hogy Messi a pálya minden részében felbukkant, azt jelzi, hogy az említett sarok ennél az akciónál a hosszú volt, nem a rövid, egyszer pedig Perniát szerelte szédületes vágta után a saját ötösén. Idén már nyolcnál jár, a vége pedig valahol 30 környékén lesz. Hogy ez a bajnokságban mire lesz elég, azt nem szeretnénk lelőni, pedig mi már tudjuk. (Barcelona-Atlético Madrid 3-0)
Utolsó kommentek