Nem lett volna az embernek nagy hiányérzete, ha ezt a fordulót nem rendezik meg, ahol a mérkőzések nagy többségén olyan eredmény született, amelyben valljuk be kevesen lelhették igazán örömüket. A független szemlélő arra kaphatta fel a fejét, hogy az eredmények az olasz bajnokságéit idézték: az összecsapások fele 1-1-re végződött, de akadt gól nélküli mérkőzés is! A fordulóban igazából szinte csak a Hull City, a Sheffield Wednesday, a Southampton és a WBA szurkerei lehettek elégedettek. De lássuk csak miért is!

Norwich City – Sheffield Wednesday

Kiváncsian vártuk, hogy a Norwich mennyire lesz hű hagyományaihoz és rukkol elő szép, élvezetes támadófutballal, amely akár még két évvel ezelőtt (a Premiershipben) is jellemző volt a csapat játékára, függetlenül attól, hogy a nagy szezonvégi hajrá is kevés volt akkor a bennmaradáshoz. A Carrow Roadon majdnem teltház előtt léptek pályára a csapatok (bár egy speciális kameraállásból úgy tűnt hirtelen mintha csak lézengtek volna a nézők a lelátó egy részén), akik valljuk be őszintén maguk sem számítottak arra a szezon kezdetén, hogy összecsapásuk a tabella jelen állása szerint igazi kiesési rangadónak számít majd.

A meccs első legfontosabb jelenete az volt, amikor Franny Jeffers a 33. percben sérülés miatt lesántikált a pályáról, hogy a helyét a Derbyt is megjárt Marcus Tudgaynak adja át. Az ember meccshez fűződő egyik legnagyobb reménye, azaz, hogy Jefferst egy egész meccsen át figyelheti majd, hamar szertefoszlott.

Mindenesetre így még jobban meg lehetett vizsgálgatni közelről a szikár, rettentő szigorú és katonásan felnyírt hajú Graham Kavanagh-ot. A Sunderlandtől kölcsönbevett ír középpályás csodálatos filmes karriert futhatott volna be a 80-as évek Nagy-Britanniájában, ahol a hidegszívű IRA-terrorista figuráját számos filmben nagy magabiztossággal hozhatta volna. Bizonyos NST-közeli vélemények szerint a figurába még akár a Trainspotting-szereplőre, Begbie-re jellemző ámokfutás, pl. egy osztálynyi angol kisgyerek széklábbal történő agyonverése, is beleférne, de szerintünk ennél sokkal kiműveltebb és agyafúrtabb személyiségről van szó. Abban viszont mindannyian egyetértettünk, hogy a kék-fehér csíkos mez alatt Kavanagh hátán egy óriási géppisztolyos IRA-terroristát ábrázoló, a belfasti utcákon kettő méterenként előforduló graffiti hű mása ékeskedik. Kavanagh mindezzel együtt tökéletesen látta el középpályás-szűrő szerepét, amivel a Baglyok menedzsere, az egykori Forest-jobbhátvéd, Brian Laws bízta meg.

A mérkőzés legszebb pillanatai a vendégek nevéhez fűződnek: egy meglepően formás csiki-csuki után a jenki Frankie Simek lódult meg a jobboldalon, és hajszálpontos beadását Wade Small váltotta gólra.

A Kanárik részéről is történtek próbálkozások a gólszerzésre, de mind a tavalyi év gólkirálya, Jamie Cureton, mind a Man Cityből igazolt Lee Croft próbálkozásai pontatlanok voltak. A hazaiak legnagyobb alkalma az egyenlítésre a cseh Strihavka (aki maga a varázsütésre életre kelt Hurvinek) előtt adódott, de ahelyett, hogy Otsemobor jobbról érkező beadását a kapuba bólintotta volna, életre szóló hámsérüléseket szerzett az orrán.

A győzelemmel a Baglyok folytatják a pontok gyűjtögetését, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy kimeneküljenek a kiesőzónából. A Kanárik viszont most már kezdenek egyre nagyobb szarba kerülni, amiből ezen a meccsen nyújtott teljesítményük alapján nem fognak egyhamar kikászálódni.

Nézzük röviden mi történt az olaszos forduló többi mérkőzésén :

A bokáját csúnyán kificamító Ferenczi "Big Steve" István a meccs 15. percében ballagott le a pályáról, ahol a vendégeknek Hasselbaink majdnem egy órával később vezetést szerzett, de a házi góllövőlista vezetője, Brian Howard nem egész tíz percen belül szintén fejesből egyenlített. Barnsley 1 Cardiff 1

Mégis gólt kapott Király a volt csapata elleni mérkőzésen, ahol minden eldőlt az első negyedórában: a védő Hudson fejjel szerzett vezetést a Palace számára, amit Michael Duff egyenlített ki Robbie Blake beadását pörgetve a kapuba. Ezután volt sok szép védés mindkét oldalon, de más nem sok minden. Burnley 1 Crystal Palace 1 

Zúz a Vas! A hitehagyott és Sheringhamet sérülése miatt még mindig nélkülöző Colchester otthonából csente el mindhárom pontot a Scunthorpe, Paul Hayes az első félidő hajrájában szerzett csodagóljával, amihez hasonlót Gascoigne vágott a skótok ellen a ’96-os EB-n. Mindenki egyszerre: Hajrá Vas! Colchester 0 Scunthorpe 1

A hazai Égszínkékek nem tudták megismételni a hétközi kupabravúrt, bár Michael "Szúnyog" Mifsud ismét betalált, de a gólja ezúttal csak egy pontot ért. Az utolsó pillanatokban az egész Ricoh Arena lélegzetvisszafojtva követte a labda útját, ami végül elkerülte a kaput Chris Iwelumo csukafejese nyomán. Coventry 1 Charlton 1 

A forduló nagy meglepetése a Hull nagyon magabiztos győzelme, bár a meccs korai szakaszában az Ipswich játékosai (Tommy Miller és Owen Garvan) kétszer is a kapufát találták el. Úgy látszik működik az ex-boltoni mágia: Okocha és Pedersen minden gólban benne voltak. Az Ipswich iszonyú csalódás. Mégsem lehet őket komolyan venni? Hull City 3 Ipswich 1

Az NST által megénekelt (így karrierje feltámasztásában fontos szerepet játszva) Matty Fryatt egy perccel becserélése után egyenlítette ki az eredményt miután Ricardo Fuller megpatanó lövése a 15. percben kikötött Fülöp kapujában. Ezt követően azonban a vendégek minden próbálkozása elhalt Fülöp kapus kesztyűiben, akit teljesítménye a forduló válogatottjába repített. A hazai Rókák mindent megtettek, hogy új menedzserük első bajnoki győzelmét ünnepelhesse, de sem Fryatt, sem Chambers, és sem az egykori kapuslegenda fia, Stephen Clemence próbálkozásai nem jártak sikerrel. Leicester 1 Stoke 1 

A Zarándokok rém vicces menedzsere, Ian Holloway rettentő mérges volt a mérkőzés után: a West Ham elleni remek játékot követően szinte rá se lehetett ismerni a csapatára. Nem kaptak ugyan ki a Freddy Eastwoodot továbbra is nélkülöző vendég Farkasoktól (ami nagyban a kapus Luke McCormicknak köszönhető), viszont első hazai győzelmük is várat még magára. Mi történhetett a Freddy gyerekkel, aki miután elnyerte az augusztus hónap játékosa címet, szinte perceket is alig játszik? Plymouth 1 Wolverhampton 1

A meccs egyedüli érdekessége talán az volt, hogy a lefújás után a Bristol City továbbra is veretlen, egyedüliként a Championship klubjai közül. Viszont egyre mérgesebbek vagyunk Lee Trundle-ra. Ja, a csere Scott Murray három perccel a vége előtt majdnem megszerezte a győzelmet a Vörösbegyeknek, de csak a kapufát találta el. Preston North End 0 Bristol City 0

A meccs előtt mindkét menedzser győzelemért fohászkodott azért, hogy jövője ne a klub igazgatótanácsának legközelebbi ülésén dőljön el. Nos, George Burley imái meghallgatásra találtak: igaz, hogy Keith Gillespie megszerezte a vezetést a hazaiknak, de a gólemszerű lengyel Rasiak egyenlített nem egészen tíz percen belül, sőt a kolumbiai Jhon Viafara 31. percben szerzett találata már a győzelmet jelentette a Szenteknek és Burley mesternek. Úgy véljük, ha a Pengék gyengélkedése sokáig tart még, Bryan Robson mester menedzser-karrierje valószínűleg véget fog érni, és így legfeljebb csak majd egy zsíros szakkommentátori állás után nézhet. Sheffield United 1 Southampton 2

A Lódarazsak betegei felgyógyultak, így Priskin a meccset újból melegítőfelsőben ülte végig. A Watford gólját (amit a tavalyi szezon sztárja, a fiatal Hoolahan tiziből kiegyenlített), mégsem Marlon King, vagy Darius Henderson szerezték, hanem a Borotól kölcsönvett Adam Johnson szabadrúgásból. Watford 1 Blackpool 1

A West Brom a hétközi pofon után próbálta visszanyerni a szurkolók bizalmát, ami nemcsak a tízfontos belépők meghirdetésével, hanem sok szép góllal sikerült is. Gera azonban ezúttal nem vette ki nagyon a részét sem a játékból, sem a gólokból: a végeredmény kialakulását követően, a 67. percben állt be csereként. A QPR a vereséget követően megvált menedzserétől, a klub egykori játékosától, John Gregorytól. Szabad az út egy nagy nyakkendőcsomós, zselés hajú, napszemüvegét a hajkoronáján pihentető, az angolt rettenetes olasz kiejtéssel beszélő digó tréner előtt! WBA 5 QPR 1

A fordulót követően a tabella elején kisebb tömörülés tapasztalható, a Watford egyelőre még őrzi az első helyét, de már csak egy pont választja el az egyre jobban felzárkózó West Bromtól. A kieső helyeken még mindig ugyanazok (PNE, Sheffield Wednesday és QPR) osztoznak, bár a Baglyok menekülése sorozatban második győzelmükkel tovább folytatódik.

Ahogy már említettük, a forduló válogatottjába bekerült Fülöp kapus, akit már kétszer is odaköveteltünk, most úgy látszik az elemzők is így gondolták. A középpálya tengelyébe az egy hete sérüléséből tizenegyesgóllal visszatérő Ben Watson (Crystal Palace) és a Hull City dinamója, Ian Ashbee került. Nem meglepő módon a csatársort az egyaránt két gólt szerző örökifjú Kevin Phillips (WBA) és az ex-boltoni Henrik Pedersen (Hull City) alkotják.

A hétközi forduló (kedd, szerda) párosításai: Barnsley – Bristol City, Burnley – Ipswich, Coventry – Blackpool, Hull City – Charlton, Leicester – Wolverhampton, Norwich – Scunthorpe, Plymouth – Crystal Palace, Preston North End – Southampton, Sheffield United – Cardiff, Watford – Sheffield Wednesday, Colchester – QPR, WBA – Stoke City.