A megszokott módon csemegeszámba menő - de most nagyon NEM menő - ANK nyomasztó színvonaltalanságát alkalmi kapuspotyák, elcseszett tigrisbukfencek, ingerszegény bartermeccsek keretezik, ahol a nyitómeccs bolondsága óta csak nagyon szerény mennyiségű emlék ragadt meg, az is leginkább a mezek dizájnjához vagy a nyihogtató ügyetlenséghez kötődik. Szívesen elemeznénk, (1) ha lenne rá időnk, (2) ha lenne mit, de sajnos váratlanul gyér a felhozatal és a kézi-futsal csalódástengely után legkevésbé sem egy könnyfakasztó pocséklásra vágyunk.

Legalább a felvezető posztokban eleresztett tippekkel nem lőttünk mellé: az A- (Malival nagyon csúnyán kibabráltak a házigazdák meg a vébéjegyeit nyilvánosan gyalázó Algéria), B- (nem volt nehéz, bár a ghánaiak 180 percéből annyi futballra hasonlító elem se volt, mint a mozambikiakéban) és a C-csoport továbbjutóit sikerült elkapni, csak a D-nél kavarodtunk meg: a torna eddigi élményeihez képest kirívóan érdekes holtverseny vesztesét, Gabont kicsit sajnáljuk. A negyeddöntő egyik ágán üdvözöljük a meglepetésbandát, Zambiát, de sajnos a sasok darálásra készen várakoznak, így melléjük Angolát gondoljuk az elődöntőbe, seggberúgva minden Ghána-éltető elméletet. Egyiptom adott egy félidő előnyt a mezőnynek, azóta relatíve meggyőzően nyomul az újrázás felé, a döntőért ígyis-úgyis óriási meccs néz ki a másik ágon.

A negyeddöntőben:

Angola-Ghána (vasárnap) és Zambia-Nigéria (hétfő)

illetve

Elefántcsontpart-Algéria (vasárnap) és Egyiptom-Kamerun (hétfő)